Így választottunk nyugdíj-megtakarítást – ÖNYP vagy saját portfólió?

Nem lehet elég hamar kezdeni félretenni a nyugdíjra. Habár elég sokat teszünk félre a feleségemmel, idén friss házasként úgy gondoltuk hogy kicsit megnöveljük a nyugdíjcélú megtakarításokat. Nekem van a egy önkéntes nyugdíjpénztáram, amihez kapunk a munkáltatótól hozzájárulást, neki azonban nincs még kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítása. Körülnéztem hogy mik a lehetőségek itthon, elolvastuk a Kiszámoló blogon ezt a remek és részletes cikket, ezek alapján két lehetőséget vizsgáltunk meg: Nyitunk még egy nyugdíjpénztári megtakarítást, vagy nyitunk egy értékpapír számlát , ás saját portfólióban gyűjtjük a pénzt. Ebben a posztban leírom hogy jutottunk el a döntéshez, és megosztom az excelt is amiben a számításokat végeztem.

Nagyjából 30 év távlatban gondolkoztam, mert annyi van még hátra hogy elérjük a nyugdíjkorhatárt. Évi 240 ezer forint befizetés mellett kíváncsi voltam melyik opcióval járunk jobban. Most nem akarok azzal foglalkozni hogy melyik pénztár mennyit hoz, illetve mit lehet elérni a piacon, a két opciót egyenlő feltételek mellett évi 6%-os hozammal számolva vizsgáltam. Az volt az kiindulási alap, hogy a nyugdíjpénztárnál kapunk SZJA jóváírást, emiatt volt vonzó. Azonban az említett Kiszámoló cikkben volt egy érdekes mondat. Elég nagy tőke mellett már nem akkora plusz hozam ez, amiért érdemes több évtizedre felvállalni a kockázatot. Szeretem kiszámolni a dolgokat, ebben az Excelben megtalálod a számításainkat.

Kockázatok

ÖNYP esetén az első számú kockázat az időtáv. Nyugdíjkorhatár előtt csak durva adók mellett férnénk a pénzhez. Kockázat még hogy egyáltalán nem biztos hogy marad végig a SZJA jóváírás rendszere. Esetleges GYED mellett nem is lenne SZJA amiből a jóváírást kaphatná. Szerintem kockázat még a kormányzati szabályozás is, ahogyan a magánnyugdíjpénztárakat, az önkéntes nyugdíjpénztárakat is ellehetetlenítheti egy kormányzat. Ennek kis esélyét látom, és nehéz megjósolni pontosan mit jelentene, de mint kockázat számolni kell vele.

Saját portfólió esetén az eső számú kockázat, hogy saját portfólióban van a pénz. Itt kockázat a saját viselkedésünk, hogy ne pánikoljunk ha épp rosszul áll a piac.  Van már tervem hogy hogy nézne ki a portfólió, és mivel nagyrészt alacsony költségű alapokat szeretnék venni, lesz egy USD/HUF árfolyamkockázat. Ha valaki tud olyan alapról, ami alacsony költség (<0,2%) mellett fektet magyar papírokba, akkor szóljon. Kockázat szintén az adókörnyezet, most úgy néz ki jövőre nem lesz már EHO árfolyamnyereség után, de ez változhat, mint ahogy az árfolyamnyereség adó mértéke is.

Költségek

Az a nyugdíjpénztár amit kinéztem büszkén hirdeti a honlapján hogy náluk a teljes költség 0,40% évente. Szerintem ez kicsit félrevezető, mert ahogy én számoltam ez ilyen befizetés mellett inkább 5%. A befizetett pénz fedezeti, likviditási, és működési alapok közt oszlik meg. Sávosan változó arányban, de évi 240 ezer forint befizetés mellett 12576 forintot vonnának a működési és likviditási alap javára. Ez akárhogy számolom 5%. (Ami furcsa hogy a legalacsonyabb sáv is 0,99% működési alapba történő befizetést ír, tehát sehogy nem tudom a 0,40%-ot értelmezni amit a honlapon írtak.)

A saját portfóliónak lenne számlavezetési díja, ami egy teljesen alap értékpapír számla esetén olyan 1200 forint évente, valamint a megbízások díjai, ami nagyjából 0,2-0,3% körül mozog. Azt kell mondjam ha még a deviza váltás árfolyamkülönbözetét is díjnak veszem akkor is messze vagyunk nagyon a ÖNYP költségeitől. Sokkal inkább tetszik ez a megoldás ha csak a költségeket nézem.

Adózás

ÖNYP esetén 10 év után férnénk a pénzhez, de amíg a nyugdíjkorhatárt el nem érjük, csak a hozamokat vehetjük fel adómentesen, a tőkerészre 15% SZJA és 27% EHO fizetendő. Durva.

Saját portfólió esetén árfolyamnyereség SZJA és EHO (jövőre már csak SZJA) fizetendő, de tartós befektetési számlával (TBSZ) ez elkerülhető.

Várható eredmény

Azt néztem meg hogy mennyi pénzhez férnénk hozzá egy adott évben mindkét lehetőségnél. Az eredmény az alábbi grafikonon látható:

onyp-3

Ha az aktuális egyenleget nézzük, akkor az ÖNYP még a költségei mellett is ekkora összeg befizetése esetén jobban áll, 30 év alatt kb. 2 millió forinttal lenne magasabb az egyenleg, mint a saját portfólió esetén. Ha azelőtt akarjuk a pénzt kivenni hogy elértük a nyugdíjkorhatárt, akkor viszont minden esetben a saját portfólió fog több pénzhez juttatni. Ez nagyrészt az adózási szabályoknak köszönhető, a tőkerész 42%-át be kellene fizetnünk adóként.

Azt is megnéztem, hogy mennyivel magasabb hozam kellene ahhoz hogy a saját portfólió kitermelje az SZJA jóváírást amit a nyugdíjpénztárnál kapnánk. A lenti grafikonon látható úgy hogy csak az adott évet nézem, illetve úgy hogy beleveszem a futamidő alatt felhalmozott kamatokat is.

onyp-2

Így is látszik, hogy nagyjából a 15-ik évtől már 1,5% alatt van, ami nem elhanyagolható, de nem is nagyon jelentős. Főleg úgy nem, hogy ha ezt szembe állítom az ÖNYP 5,24%-os költségével amit a befizetéseimből levonnak. Akkor már az ötödik év után sokkal jobban járunk saját portfólióval.

Miután átrágtuk magunkat az adatokon, megértettük a kockázatokat, úgy döntöttünk hogy saját portfólióban fogunk inkább gyűjteni nyugdíjra. A két fő indok az ÖNYP adóterhei, és a befizetéskor felszámított költségek voltak. Most éppen azt számolom, hogy milyen legyen a portfólió, illetve melyik brókercégnél legyen az értékpapírszámla.

Szerintetek jól számoltunk? Van amit nem vettünk figyelembe pedig kellett volna? Beszéljük meg a hozzászólásokban! Ha tetszett ez a fajta poszt akkor szívesen írok hasonlókat a jövőben is majd.

Befektetések egyszerűen 2. – A kockázat

A közhiedelemmel ellentétben a befektetések esetében a kockázat nem azt jelenti hogy mekkora esély van rá hogy a pénzed elveszítsd. Nem attól lesz kockázatos egy befektetés, hogy melyik cégnél vezeted a számlád (bár az is egy tényező lehet, ugye hallottad a hírekben a Questor, Buda-cash történetet) A kockázat egy matematikai koncepció pénzügyekben való megjelenése. A kockázat egyenlő a tényleges hozamok várt átlagos hozamoktól vett átlagos eltérésével. Mi a picsa? Elég volt végigülni a matekórákat ugye? Olvass tovább és szemléltetem mit is jelent ez…

Legegyszerűbb ha veszünk egy példát. A lenti grafikonon teljes mértékben kitalált, és hasraütéses módszerrel megrajzolt 2 befektetési opciót látunk. 1 millió forintot fektethetünk be, mindkét befektetés átlagosan évi 5%-ot fog hozni. Melyik a kockázatosabb vajon?

kockazat-demo-grafikon

Mint ahogy már a bevezetőben is írtam: A kockázat, vagyis matematikai nyelven szórás az az érték, amellyel az aktuális hozam az elvárt hozam átlagától eltér. Ez így zsír, de ez mit is jelent hétköznapi konyhanyelvre lefordítva? Egyszerűen fogalmazva minél kockázatosabb egy befektetés, annál jobban ugrálnak az értékek a grafikonon. Értelemszerűen a simább vonal viszont kisebb kockázatot jelent. Tehát itt ebben a példában az Opció2 nevű befektetés volt a kockázatosabb, mert sokkal jobban kilengtek az értékek az átlaghoz képest.

Miért fontos ez? Mert minél magasabb a kockázat, annál nagyobb hozamot várunk el a pénzünkért. Ez nem egy valamilyen népi hagyomány, vagy szentírás, egyszerűen csak a matekból adódik. Itt jön képbe egy másik nagyon fontos dolog, az időtáv. Azaz mennyi ideig tudod nélkülözni a pénzed? Vegyünk egy fentihez hasonló példát, amikor az Opció1 csak átlag 3%-ot hoz, A kettes opció pedig a dupláját. Nyilván Opció2 a jó választás ugye? Nem feltétlenül, nézzük csak:

kockazat-demo-grafikon2

Tegyük fel hogy úgy gondolod 4 évig tudod a pénzt nélkülözni, akkor ebben az esetben a 4 év alatt 2 évben kevesebbet fog érni az Opció2, mint Opció1. Ezért fontos az időtáv, mert minél több időre fektetsz be, annál távolabb fog kerülni egymástól a két átlag, és a két befektetés is. Magyarul sokkal kisebb eséllyel fog előfordulni, hogy a magasabb hozamú, de kockázatosabb (jobban kilengő) befektetésed kevesebbet fog érni mint az alacsonyabb hozamú, de viszonylag sima grafikonnal rendelkező. Tehát nagy átlagban hosszabb távon nagyon nagy valószínűséggel jobban jársz a magasabb hozamú, de kockázatosabb befektetéssel.

Általánosságok

Nem érdemes tehát rövid távon, 1-3 év között kockázatosabb befektetésekben gondolkozni. De mi számít kockázatosnak, és mi az ami hihetetlen?

A kockázatmentes befektetésnek az állampapírt lehet leginkább említeni. Ez sem teljesen igaz, mert ebben is van kockázat, mert az állam is csődbe mehet, meg jöhet a zombi apokalipszis is, de ezeknek esélye majdnem nulla. Ja igen, mivel senki nem látja a jövőt, az egész inkább esélyekkel való számolás, mint kézzel fogható tudomány. Az állampapírok hozama attól függ melyik országban jelenleg (2016) 1-3% között mozog.

Kockázatos befektetésnek szokták mondani a részvényeket, Erről nagyon sokat lehetne vitatkozni, de hosszú távon átlagban a részvények hozama olyan 7-10% közt van. Részvényekbe azonban felesleges, és hülyeség is rövid távon befektetni. Vagyis nem feltétlenül, de akkor az nem befektetés, hanem inkább szerencsejáték. Minél hosszabb az időtáv, annál inkább lesz kevésbé szerencsejáték.

Csak kitérőként szeretném megemlíteni, hogy az összes tuti befektetés, ami garantáltan 30 százalékot hoz az ugyanaz a kategória, mint amikor a nigériai herceg akar neked pár raklap százdollárost küldeni, csak küldj egy kis pénzt a szállításra előbb:) Magyarul átverés. Lehúzás.

Talán sikerült kicsit tisztába tenni a kockázat fogalmát, ha hozzászólnál, vitatkoznál vele, akkor alul a hozzászólásoknál megteheted.

Befektetések egyszerűen 1. – Infláció

Hol van jó helyen a pénzed? A párna alatt mint ahogy nagymamám hitte? Mit csinálj azzal a kis pénzmaggal amit összespóroltál? Hova fektesd be? Ingatlanba? Tartsd bankban? Tőzsdén? Rengeteg lehetőség van, rengeteg variációban, amiket szerintem még gyakorlott pénzügyi guruknak sem mindig egyszerű átlátni. A jó dolog hogy nem kell gurunak lenni hogy el tudj kezdeni befektetni. Ebben a cikksorozatban szeretnék segítséget adni pár cikkben amiket ha megértesz segít majd eligazodni a pénzügyekben. Ez itt az első rész, az inflációról. Azért pont az inflációról, mert mindenütt jelen van. 

Mi az infláció?

Röviden annyi, ha infláció van akkor a pénzed holnap kevesebbet ér, mint ma. Képzeld el, hogy Magyarországon 1000 Forint van forgalomban, amiből a tiéd 10. Ha Magyarország úgy dönt, hogy nyomtat még 100 Forintot, akkor a te 10 forintod kevesebbet fog érni. Magyarországon az infláció 1990 és 2015 között átlagosan 11,4%, ha kivesszük a rendszerváltás utáni pár évet amikor akár 35% is volt, akkor 2000-2015 közti időszakra 4.8%. Forrás: KSH. Az Infláció nagyon leegyszerűsítve azért van, mert pénz kínálata gyorsabban növekszik, mint a termékek és szolgáltatások kínálata. Azaz több pénz lesz elérhető amiért vásárolhatsz.

Ezt azért fontos tudnod, mert ha mondjuk 2000 óta évi 3% fizetésemelést kaptál, akkor valójában csökkent a fizetésed, azaz kevesebbet tudtál megvenni ugyanannyi pénzből. Vagy ha esetleg a megtakarításodat évi 3% mellett helyezted el a bankban, akkor nemhogy nőtt volna, hanem csökkent a félretett pénzed.

Az infláció azonban nem minden esetben rossz. Értelem szerűen a tartozásaid ennyivel kevesebbet fognak érni. Tehát a lakáshitel tartozásod értéke is csökken évente az infláció mértékével. (természetesen a bankok sem hülyék, a hitelkamat minden esetben magasabb lesz, mint az infláció, különben a bank fizet neked, hogy használd a pénzét). Ez igaz az államadósságra is, tehát az államnak is jó ha infláció van.

Deflációról akkor beszélünk, ha a pénzed többet ér, mint tegnap. Általában egy országnak nem jó ha defláció van, egyrészt a tartozásai (államadósság) többet érnek, másrészt van egy fogyasztás visszaszorító hatása. Azaz miért vennék ma TV-t ha holnap kevesebbért megkapom? Ennek viszont a gazdaságra van rossz hatása, ami egy elég csúnya spirálba taszíthatja az országot, de erről majd később talán.

Hogyan számolják ki?

Jogos kérdés hogy hogy lehetne már pontosan mérni az inflációt? Nem lehet, mint nagyon sok mindent még a gazdaságban. Azonban elég pontosan meg lehet becsülni. Ez úgy történik hogy a KSH számítja a fogyasztóiár-indexet (inflációt). Kialakítanak különböző kategóriákat, és azoknak a változását az átlagfogyasztással súlyozva nézik meg az előző évhez képest. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek más az infláció, attól függően miből mennyit fogyaszt. Ha mondjuk egy évben a benzin 50%-kal drágul, de te nem jársz kocsival, akkor neked az infláció kevesebb, mint amit a KSH kiadott, ez persze megint egyszerűsítés, de érted a lényeget.

Hogyan lehet szabályozni?

Ez nagyon bonyolult kérdés, sok közgazdász dolgozik rajta hogy úgy lője be az inflációt, hogy az még jó legyen. Általánosan elfogadott tény hogy kis infláció még jó, nagyon nagy nem, és a defláció sem, a közgazdászok szerint valahol 2% környékén van az infláció egészséges mértéke.  A legegyszerűbb eszköz a “pénznyomtatás”. Ha a jegybank “pénzt nyomtat”, akkor nő a pénz mennyisége, és az infláció is. Egy másik módszer ha a jegybank változtatja az alapkamatot. Ha a kamat nő, drágább lesz pénzt kölcsönözni, csökken a pénz iránti kereslet, az emberek kevesebbet költenek, csökkennek az rak, és velük az infláció.

Összegezve

Ahhoz hogy boldogulj, nem kell tudnod hogy a jegybank hogyan szabályozza az inflációt, vagy hogy milyen hatása van az ország gazdaságára. Elég ha azt tudod hogy mit jelent számodra az infláció, és minden egyes döntésednél figyelembe veszed hogy ez is egy olyan dolog amivel számolni kell.

Albérlet vagy saját lakás

Albérlet vagy saját lakás? Örökzöld kérdés a fiatalok körében. Mikor érdemes belevágni, és végre saját lakást venni? Melyik éri meg jobban? Szinte mindenkinek lesz véleménye a témában, és nagyon sok okosságot, közhelyt fogsz hallani. Az ingatlan nagyon jó befektetés. A lakások ára csak növekszik. Az albérlet kidobott pénz. 2010 volt az az év amikor elhatároztam hogy ideje saját lakást venni.  Lehet hogy furcsa, de én szeretem utólag is megvizsgálni hogy milyen döntéseket hoztam. Van ami rossz, van ami jobb.  Vajon ez a döntésem jó volt? Olvass tovább és kiderül.

Először is szeretnék pár dolgot tisztázni a fent említett közhelyekkel kapcsolatban.

“Az ingatlan nagyon jó befektetés” Lehet. Mint minden más lehet jó vagy rossz befektetés. Mi a befektetés? Szerintem egyszerűen megfogalmazva az, ami hasznot termel. Az ingatlan lehet befektetés, de a saját lakás amiben laksz az nem az. Mégpedig azért nem, mert valahol lakni kell, ami pénzbe kerül. Ha albérletben laksz, akkor azért fizetsz, ha saját lakásod van akkor kamatot fizetsz a banknak, vagy elesel a pénzed hasznától amit máshol fektethetnél be. Ha kiadás céljából veszel ingatlant, azt teljesen más történet.

“A lakások ára csak felfele megy”. Szerintem nem. Gondolja csak 2009 környékére. Amikor én vettem a lakásomat, akkor már legalább 2 éve zuhantak az ingatlanárak, tehát nem a csúcson vettem a lakást, mégis 2015 végére jött vissza nagyjából annyira a piac, hogy el tudnám adni annyiért amennyiért vettem. Szerintem hosszú távon az ingatlanok ára az inflációval szoros kapcsolatban van. Sajnos csak elég régi adatokat találtam a KSH-nál, azok alapján úgy néz ki ez egy igaz feltevés. Ha valaki tudja hol lehetne frissebb adatokat beszerezni, szóljon.

“Az albérlet kidobott pénz” ismét csak nem, az egy díj amiért használsz valamit, ugyanúgy mint ahogy a hitelkamat is, lásd feljebb. Ennek a cikknek pont az a lényege hogy összehasonlítsam a költségeket.

Az volt a sztori, hogy amikor a lakást vettem, kb. 80 ezer forintért laktam albérletben. Volt 4,5 millióm amihez még felvettem 9,5 milliót és vettem egy lakást itt Budapesten. így néz ki az elszámolás:

6 év alatt megtakarítottam 7,8 milliót albérleten. Ebbe beleszámoltam azt is hogy 6 év alatt azért felmentek az albérlet árak. Tehát ez az amit “nyertem” az üzlettel. Mit vesztettem? Egyrészt ha bankban tartottam volna az induló tőkémet, akkor nagyjából 1,08 millió forintot kamatozott volna. A hitelkamatokra (nem teljes törlesztő, csak a kamat része) kifizettem nagyjából 3,9 millió forintot. Kicsit több lett a rezsi is, ez nagyjából 720 ezer forintot tett ki. Voltak még egyéb költségek is, illeték, ügyvédi díj, berendezés költsége, csak hogy a nagyobbakat említsem, ez összesen 1,1 millió forint. Összegezve ezer forintban:

Albérlet összesen: 7800
Megtakarítás elmaradt hozama: -1080
Hitelkamat:-3952
Rezsikülönbözet:-720
Egyéb:-1100
Összesen: 948

Összességében tehát majd egy millió forintot takarítottam meg azzal hogy saját lakásba költöztem. Hat év alatt azért ez annyira nem sok. Főleg ha figyelembe vesszük azt is, hogy valamilyen szinten behatárol egy lakás. Nem likvid, ha a város másik felén vállalok munkát, akkor vállalom az ingázást, stb. Ettől függetlenül szerintem megérte lakást venni, de mindenképp érdemes előtte átgondolni hogy pontosan milyen költségekkel, kötelezettségekkel fog járni egy saját lakás.

Unit-linked biztosítások árnyoldala

Unit-linked biztosítások. Egykor nagy sláger volt, minden pénzügyi tanácsadó (ügynök) ezt ajánlotta mindenkinek, mint a legtutibb befektetést. Ebben a cikkben kicsit kivesézem hogy és saját példán keresztül bemutatom hogy miért érdemes előre odafigyelni, és megkérdőjelezni mindent amit a “tanácsadók” mondanak. Nem fogok cégeket, termékeket említeni, csak annyi a célom ezzel hogy megmutassam egy kis odafigyeléssel, és törődéssel, utánaszámolással mennyit lehet keresni.

Miért nyitottam unit-linked biztosítást?

Az alap szituáció az volt, hogy 2010-ben vettem egy lakást, amire a hitelt jóval korábban szerettem volna visszatörleszteni, mint ami a futamidő volt. Természetesen megbeszéltem ezt a tanácsadómmal is, tisztában volt vele mik a céljaim. Az volt a terv, hogy a hiteltörlesztésre szánt pénz egy részét inkább ebbe egy unit-linked biztosításba teszem, és 10 év múlva az itt összegyűlt összeget egyben törlesztem a hitelbe. Remélhetőleg ez a befektetés többet hozott volna, mint amennyi a hitel kamata volt. Naiv voltam, hittem az ügynöknek, és anélkül hogy körbenéztem volna én is, másra bíztam a pénzem. Utólag nyilván könnyű okosnak lenni, nem is az itt a lényeg, hanem csak arra szeretnélek ösztönözni, hogy tájékozódj mielőtt egy bonyolult ügyletbe kezdenél. Mindenki hibázik, azzal nincs is baj, a lényeg hogy tanulj a hibáidból.

A unit-linked biztosítások lényege

Sokan írtak már róla, a Kiszámoló blogon többször is,  utána lehet nézni részletesen hogan működnek. Röviden a lényeg hogy a befizetett pénzt befektetési egységekre konvertálják, amiket befektetési alapokba lehet fektetni tetszőlegesen. Továbbá van egy olyan része a dolognak, hogy az első két év befizetéséből csak bizonyos százalékot kapsz vissza ha eladod a biztosításod. Tervezek majd írni különböző befektetési formákról, ekkor én annyit tudtam összesen, hogy részvényekbe csak hosszú időre érdemes fektetni, na de a 10 év hosszú idő, úgyhogy ez biztos jó lesz nekem. Legalábbis ezt gondoltam. Nem lett jó. Még egy dolog amit érdemes tudni, hogy minden egyes tranzakciónál vannak költségek, az egységekre váltásnál is vannak költségek, és maguknak az alapoknak is vannak költségei. Az egyik legkomolyabb kritika a unit-linket befektetésekkel szemben az hogy nagyon költségesek.

Mi történt?

Az én történetem annyi volt, hogy havi 30 ezer forintot utaltam havonta, és nyugodt voltam, hogy a 10 év leteltével jobban fogok járni, mintha ezt a hitel törlesztésére költöttem volna. Természetesen évente elolvastam a jelentéseket, és valami bűzlött. Eldöntöttem, hogy mielőtt elhamarkodott döntést hozok, inkább várok még, és egy éven keresztül követem mi is történik a befektetésemmel. Mindez 2014 nyarán történt. Egy évvel később miután minden hónapban szorgosan írtam és követtem a befektetéseim alakulását 2015 nyarán úgy döntöttem, hogy eladom, és betörlesztem a lakáshitelbe. Miért?

Nagyon egyszerű. A befektetési alapok amikben a pénzem volt abban az évben 14 százalékos eredményt értek el. Ebből nekem a költségek levonása után maradt 2,73 százalékom. Tehát ebben az évben több mint 10% költséget fizettem meg, és ami ebben ijesztő hogy ezt akkor is megtettem volna, ha a részvénypiac éppen a másik irányban halad. A teljesség igénye miatt meg kell jegyezni hogy volt abban az évben egy átváltás is tehát lehet hogy ha nem nyúlok hozzá, akkor kisebb lett volna a költség. De nem annyival kisebb hogy én ezzel jól járjak. Ha csak 8 százalékos összes költséggel számolok, és 5,5% a lakáshitelem kamata, akkor 13,5 százalékot kell hoznia a portfóliónak rendszeresen hogy egálban legyek. Megsúgom, nem fog.

A szomorú igazság

Abban az 58 hónapban 1,740,000 forintot fizettem be a unit-linked csodába. Az 58 hónap után a visszavásárlási érték 1,260,000 forint volt. tehát buktam 480,000 forintot ugye? Nem. 750,000 forintot buktam összesen, ugyanis ha ezt a pénzt folyamatosan a hitelembe törlesztettem volna, akkor nagyjából 2,000,000 forintot törlesztettem volna be. Mindezt 5,5 százalékos THM-el számoltam, pedig az elején még inkább 8% volt, forint alapon. Lusta voltam? Lehet. Sajnáltam rá az időt? Ha veszem a fáradságot és egy hétig csak az internetet bújom és mindent elolvasok, akkor egy heti befektetett “munkámért” kaptam volna 750 ezer forintot. Nagyon jó lenne ha ennyit keresnék.

Ez volt az én tanulópénzem. Azért írom le hogy hátha valakinek segít hogy elkerüljön egy ilyen szituációt. Az igazán csúnya dolog az hogy amit mondtam az elején hogy az első két év befizetéséből csak bizonyos rész jár vissza, az nem csak a befizetésekre, hanem azok hozamaira is vonatkozik. Márpedig arányaiban a kamatos kamat számítás miatt az fog a legtöbb pénzt hozni.

 Alternatívák.

Utólag szeretek eljátszani a gondolattal, hogy mi lett volna ha. Gyakorlati haszna nem biztos, hogy van, de én én mégis örömöm lelem benne. Érdekes dolog történt az egyik megbeszélésen, amit szerintem sokáig nem felejtek el. A beszélgetés közben átjött az egyik másik ügynök, és felháborodva mesélte hogy az egyik kliens kételkedett abban hogy a unit-linked biztosítás lenne számára a legjobb. Ügynökünk válasza a következő volt amit hencegve mesélt: “rakd akkor a pénzed Fundamentába ha nem akarsz meggazdagodni”.

A dologban az csak az irónia hogy én sokkal jobban jártam volna a Fundamentával. Nem írom most le a számítást, de a Fundamentánál az állami támogatással együtt 10,71% éves hozamot lehet elérni négy éves szerződésnél. Vonjuk ki belőle a költségeket, és az egyszerűség kedvéért számoljunk 10 százalékkal. Ebben az esetben 2,100,000 forintot tudtam volna gyűjteni. A vicc hogy ezzel tényleg jobban jártam volna 10 év alatt, pedig kockázata ennek azon kívül hogy az állam nem ad támogatást, nem sok van.

Mit tanultam?

Először is senki nem törődik úgy a pénzeddel, mint te. Másodszor hogy ha veszed a fáradságot, és ilyen nagyobb döntéseknél utánajársz, kérdezősködsz, és utánaszámolsz, sokat spórolhatsz. Mennyivel könnyebb utánanézni egy ilyen dolognak, mint 750,000 forintnyi emelést elérni egy cégnél! Harmadrészt azt hogy mindenki fog hibázni, és ez rendben van. Nem hinném azonban hogy ilyen hibát bármikor el fogok követni még egyszer. Hasznos az is ha van valaki akivel át tudod beszélni a dolgot, akár ismerős, a párod, munkatársad, haverod.