Pénzügyi Függetlenség

A szüleinknek volt egy jól bevált módszere a boldogulásra. Tanulj, dolgozz amíg el nem éred a nyugdíjt, lazíts nyugdíjas éveidben. Nekik nem nagyon volt választásuk. Egyetemre nem mehetett mindenki, még ha megengedhették volna akkor sem, vagy dolgoztak, vagy gazdálkodtak, majd kaptak nyugdíjat az államtól. Nekik ez a terv nagyrészt bevált. Az viszont egyre világosabb hogy a fiatalabb generációk számára ez a terv nagyon kis valószínűséggel fogja azt az eredményt produkálni amire vágyunk. A blogot azért indítottam, hogy dokumentáljam a saját utam egy alternatív megoldás, a pénzügyi függetlenség felé, de még inkább hogy másoknak segítsek. De mi is a baj apáink tervével kérdezheted teljes joggal.

1. Tanulj

Ezzel az ég világon semmi baj nincs. A tudás, tanulás, az oktatás az amivel szerintem a világ gondjainak nagy részét orvosolni lehetne. Az egyetlen tanács amit itt adnék hogy ne azért tanulj hogy papíron legyen róla. Válassz olyan területet ami eladható, tehát pénzt lehet keresni vele. Ez lesz ugyanis a vagyonépítés alapja.

2. Dolgozz nyugdíjas korodig

Régen a rendszer része volt a teljes foglalkoztatottság, azaz igyekeztek mindenkinek munkát adni. Ma bolondság lenne abban bízni hogy a munkád életed végéig meglesz majd. rengeteg történetet hallottál már te is biztos hogy több év hűséges szolgálat után csak úgy megválik egy cég az alkalmazottjától. Ez természetes, a cégek nem szociális intézmények, hanem életben akarnak maradni.  Inkább figyelj arra hogy hasznos legyél, legyen a munkádnak hozzáadott értéke, hogy ne érje meg megválni tőled. Lásd egyes pontot, valamint ezt a posztot.

3. Lazíts mikor nyugdíjas vagy

Na ez az ahol igazán elvérzik a terv. Ha nem vagy meg 50 felett, akkor szinte biztos hogy nem fogsz annyi nyugdíjat kapni amiből úgy fogsz élni ahogy szeretnél. Örülhetsz majd neki ha a kaja és a rezsi kijön belőle, de azon kívül semmire nem jut majd. Nem fogsz tudni világot járni, vagy bármi legyen az amire vágysz és azért pénz is kell hozzá. Ráadásul már most is majdnem 70 év a nyugdíjkorhatár, akkor meg annyira nem virgonc már az ember, sokkal kevesebb energiája van, nehezebb már az álmokat megvalósítani. Ergo ez egész terv bukó.

Alternatív terv: pénzügyi függetlenség

Az alternatíva terv, aminek külföldön egyre nagyobb rajongótábora van nem sokban különbözik ettől. Annyi a különbség, hogy a fizetésedből elsősorban a jövőd, és ne a mostani életszínvonalad finanszírozd. Tedd el a fizetésed egy jelentős részét, fektesd be, és ha elértél annyit, hogy a hozamokból megélsz, akkor szabad vagy. Csak rajtad múlik ezt mikorra sikerül teljesíteni, saját magadnak szabhatod meg a nyugdíjkorhatárt. Papíron szépen hangzik, meg talán egyszerűen is, azonban a valóságban nagyon nehéz ezt megvalósítani. Rengeteg odafigyelésre, tervezésre, tudatos döntésekre lesz szükséged.

Úgy hiszem, hogy ha sikerül egy jó közösséget kialakítani itt, akkor tanulhatunk egymástól. Sokkal könnyebb szerintem ha van egy közösség akik segítenek egymásnak. Ez ennek a blognak az elsődleges célja.

Utóirat: Ez nem arról szól hogy 45 évesen nyugdíjba vonulsz és otthon ülsz. Ez a választás szabadságról, a függetlenségről szól, és arról hogy soha ne légy senkinek a csicskása. 

Befektetések egyszerűen 3: Befektetések típusai

Mibe fektessek? Gyakori kérdés. Elérkeztünk a sorozat harmadik részéhez, amiben nagy vonalakban bemutatom, milyen típusú befektetések léteznek, és hogy ezek mit is jelentenek a gyakorlatban. Későbbi cikkekben kivesézem majd ezeket egyesével, itt most csak egy összefoglaló képet akarok arról adni, hogy milyen lehetőségekkel is állsz szemben, ha szeretnéd egy kicsit munkára fogni a pénzed.

Mit jelent az hogy befektetés? Egyszerűen annyit, hogy azt a pénzt amit megtakarítottál munkára fogd, vagyis olyan dolgokat vegyél belőle, amik a jövőben remélhetőleg többet fognak érni, vagy folyamatosan fizetnek neked bizonyos időközönként. Olyanba ne fektess, amihez nem értesz. Ezt nem én találtam ki, nálam sokkal okosabb valaki, viszont nagyon igaz. Ezen próbálok most segíteni. A befektetéseket alapvetően két (plusz egy) nagy csoportra lehet bontani.

Fizikai befektetés

Egyrészt fektetheted a pénzed “fizikai dolgokba” (ingatlan, műtárgy, saját vállalkozás, stb.) Ezek olyan dolgok amiknek az értéke remélhetőleg növekedni fog az idő során. Úgy gondolom, hogy ezek nagy szakértelmet kívánnak, én például nem állnék neki hirtelen festményeket vásárolni, vagy ritka autókat azzal a reménnyel, hogy majd többért adhatom el őket. Fogalmam sincs hogy egy festmény mennyit ér, azt se tudom hogyan lehet őket egyáltalán felértékeltetni. Arról sincs fogalmam se, hogy mondjuk hogyan kell őket tartani, milyen hőmérsékleten, páratartalom, vagy fényviszonyok mellett.

Értékpapírok

A másik nagy csoport az értékpapírok. Ez nagyon egyszerűen egy darab papír, igazolás ami bizonyítja hogy valamit birtokolsz. Pontosabban most már nagyon ritkák azok az értékpapírok, amik papír alapúak, manapság ezeket elektronikusan kezelik, és értékpapírszámlán lehet nyilvántartani. (Gyakorlatilag egy olyan bankszámla, amin értékpapírokat, és nem pénzt helyezhetsz el)

Az értékpapírokon belül is két nagy csoportot különböztetünk meg attól függően hogy mit jelent. Az egyik a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények). Ez gyakorlatilag nem más, mint egy elismervény, hogy valaki azért mert pénzt adtál kölcsön neki, a jövőben több pénzt fog visszaadni. Ezeknek is több fajtája van attól függően ki az adósod. Például ha te állampapírt veszel, akkor az államnak adsz kölcsön pénzt, az állam pedig azt garantálja, hogy a lejáratkor visszakapod a pénzed, plusz évente, vagy valamilyen gyakorisággal fizet kamatot a pénzedre.

A másik nagy csoport a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok (részvények). Ez szintén egy elismervény, csak itt nem pénzt adsz valakinek kölcsön, hanem megveszed egy cég (részvénytársaság) egy részét. Ezért a tulajdonrészért te részesülsz a cég nyereségéből (osztalék), valamint a jövőbeni hozamokból. Ebben az esetben nincs lejárat, és nincs semmilyen garancia arra, hogy többet kapsz majd a pénzedért. Azért nem szerencsejáték ez, de erről majd a részvényekről szóló cikkben részletesebben.

A +1 (alternatív befektetések)

Természetesen rengeteg más befektetési forma van, (nyersanyagok, arany, forex, opciók, és számtalan más) ezeket én az egzotikumokba sorolom, és a fenti idézet miatt azt hiszem hogy az átlagembernek jobb is ha itt marad. Elég annyit tudni hogy vannak, és ha érdekel akkor úgyis utánaolvasol, de a befektetések magját a fenti kategóriák adják. Sokan ide sorolják az ingatlanokat is, ami technikailag érthető, én mégis az értékpapírokon kívül  tradicionális befektetésekhez sorolom

Végszóként annyit, hogy minden befektetésnek megvan a kockázata, mindegyikről lesz egy rész ebben a sorozatban. Ha szeretnél hozzászólni, akkor azt alul megteheted.

A magad ura

Nem vagyok pszichológus, azonban az elmúlt kicsit több mint három évtizedben szert tettem némi tapasztalatra. Tudom hogy nem lehet mindenkit általános kategóriákba besorolni, de a kultúránk, ami alatt én azt a “programozást” értem amit a neveltetéssel kapunk nagy szerepet játszik a későbbi viselkedésünkben. Amit tapasztaltam hogy az emberek hajlamosak másokat hibáztatni, a körülményeket okolni, vagy sajnálkozni. nyilvánvalóan ez könnyebb mint a nehéz kérdéseket feltenni. Az igazság viszont azt hogy mindenki a saját sorsának a kovácsa, és senki nem fog azzal törődni hogy nekünk jó legyen. Igaz ez a pénzügyekre is, senki sem fog úgy foglalkozni a pénzünkkel mintha a sajátja lenne. A magad ura vagy, ideje felhagyni a mások hibáztatásával, és felelősséget vállalni a saját sorsodért.

A bank nem szeret téged

Ha betesszük a pénzt a bankba, a bankot összesen annyi fogja érdekelni hogy több hozamot érjen el azon a pénzen amit mi kölcsön adtunk neki, mint amennyi kamatot fizet érte. Amíg ezt kockázatokkal korrigálva megteszi, addig nyereséges lesz. Nem csak a kaszinókban igaz, hogy a bank mindig nyer. Az a titka hogy nem a bank nem fog sokat nyerni egy-egy üzleten, hanem keveset fog nyerni de azt sok üzleten. Ha beteszünk száz ezer forintot a bankba, kapunk rá évi 500 forint kamatot, még ők ha ezt kihelyezik hitelbe, akkor kapnak érte 4500 forintot.  És ez még nem a személyi hitel, hanem lakáshitel. Értitek a lényeget.

Az ügynököd sem szeret téged

A “pénzügyi tanácsadó” a random cégnél, aki jól elbeszélget velünk, és mindezt ingyen teszi nem a két szép szemünkért teszi. Azt fogja ajánlani amiért ő a legtöbb jutalékot kapja, tisztelet a kivételnek.  Persze ezt elemzők hada választja ki, és tuti befektetések. Általában nem, és bizony valószínűleg több tízezer forintos órabért fizetünk neki közvetve jutalék formájában. Írtam bővebben egy korábbi bejegyzésben arról, hogy mennyit buktam egy ilyen befektetésen amit szakértők hada választott ki nekem. Ezt én csak úgy tudom elképzelni hogy tisztességesen működik, ha én az időért tanácsadásért fizetek, és nem jutalékos rendszerben.

A főnököd sem szeret téged

Egy nagy cégnél dolgozom, és mint minden nagy cég ez is nagyon nagy hangsúlyt fektet az alkalmazottak fejlesztésére, és hogy a lehető legjobb munkakörnyezetet teremtse. Ennek egy része még igaz is, de nem áltatom magam, tudom hogy ez csak addig igaz amíg a cég több hasznot húz belőle mint amennyibe mindez kerül neki. Én viszonylagos biztonságot kapok, a munkáltató pedig hozzáadott értéket, és ő viseli a kockázatok nagy részét.

Magad ura

A célom ezzel a bejegyzéssel csak annyi volt hogy egy kicsit arra ösztökéljelek, hogy ha azt hitted hogy majd más foglalkozik a te jóléteddel, akkor ideje elgondolkozni pár dolgon. Lehet hogy amiket fentebb írtam nem mind igaz rád. Ami viszont biztos, hogy a saját érdekeid te tudod csak maximálisan előtérbe helyezni. Légy a saját sorsod kovácsa.

A pénzügyi tervezés alapjai

Vajon mennyit költesz egy hónapban étkezésre? Ruházkodásra? Kávéra a munkahelyi büfében? Problémát okozna ha mondjuk elromlana a mosógép, és ki kellene cserélni? Nagyon sokan hisznek a carpe diem, #YOLO és hasonló filozófiákban, azonban ez a pénzügyek területén nagyon ritkán, meg merem kockáztatni hogy soha nem vezet eredményre. Legalábbis ha nem az a cél hogy nyugdíjas korodban lesd a postást hogy mikor hozza már a nyugdíjat mert be kéne már fizetni a gázszámlát. Egyáltalán postás hozza még a nyugdíjat? Gondolom nem, de mindegy is. Minden pénzügyi tervezés alapja hogy tudd mennyi kiadásod van, és mennyi az a vésztartalék amire szükséged van.

Mire való a pénzügyi terv?

A pénzügyi tervre szerintem nem úgy kell tekinteni, mint a Szent Grálra. Nem fog mindenben segíteni, és az esetek nagyon nagy részében nem is lesz pontos. Ami sokkal fontosabb szerintem az maga a folyamat, hogy legyen egy cél előtted, és lépes legyél egy tervet kitalálni arra hogy azt hogyan fogod elérni. A világban azonban minden változik, ez teszi érdekessé. A pénzügyi terv arra való, hogy tudd mi miért van, és tudd hogy min kell változtatni, hogy elérd a célod. Pénzügyi terv nélkül az egész kapkodás lesz ami vagy bejön vagy nem.

Tudd menyit költesz

Az autós bejegyzésben utaltam már rá, hogy jó ha adatokkal dolgozol nem pedig légből kapott számokkal. Hogyan tudod hogy mennyi kiadásod volt egy hónapban? A legegyszerűbb ha megnézed mennyi pénzed volt hónap elején és a végén, a kettő közti különbség a kiadásod. Nyilván ekkor nem fogod tudni hogy mire mennyit költöttél, csak az összes kiadásod. Ma azonban már nem nehéz tételes feljegyzést vezetni sem, szinte minden bank küld SMS-t a kártyahasználatról. Ahol lehet amúgy is érdemes kártyával fizetni, innen már elég ha felírod valahova hogy mit költöttél. Ma már nagyon jó alkalmazások vannak mobilra amik segítenek tárolni az adatokat, én egy MoneyControl nevű appot használok évek óta, nálam jó szolgálatot tesz.

Érdemes akár kipróbálni egy pár hónapig, szerintem tanulságos lesz mindenkinek. Azon felül hogy pontos, objektív képet fog mutatni, nagyon jó alapot nyújt a jövő pénzügyi tervezéséhez. Tervezni pedig kell, mert mint írtam már, senkitől nem várhatod el hogy gondoljon a jövődre. Egy idő után már olyan természetes lesz ez is, mint a biztonsági öv becsatolása. Ilyen apró kis szokások sokaságával lehet jobbá tenni a jövőt.

Ha tovább akarod fejleszteni ezt az egészet, érdemes kiszámolni, hogy mennyi pénzt keresel egy óra munkával. A munka ugyanis nem más, mint hogy az időd váltod be pénzzé. Ha ez megvan, akkor le lehet fordítani, hogy a legújabb iPhone, vagy Android telefonért hány óráig dolgoztál a sóbányában, és feltenni a kérdést hogy megéri-e. Nem azt mondom hogy nem kell megvenni semmit, ez is csak egy más perspektívát mutat. Ha többet szeretnél megtudni a témáról, ajánlom figyelmedbe Vicky Robin Pénzt vagy Életet című könyvét. 

 Vésztartalék

Végül szeretnék pár szót ejteni a vésztartalékról. Egy kis logikus gondolkodással belátható, hogy miért fontos vésztartalékot tartani. Azonban hogy mennyit és hogyan, azt egyéntől függ. Én azt vallom, hogy könnyen hozzáférhetőnek kell lenni, bankbetét, vagy lekötött betét, vagy egyéb olyan megoldás jó, ami pár napon belül hozzáférhető. Általában azt szokták mondani annyi vésztartalék kell, hogy 3-6 havi kiadásokat fedezzen. Én azt mondom, hogy ez attól függ, hány emberért vagy felelős. Ha 23 éves vagy, most kezdtél dolgozni, elég lehet pár hónapnyi pénzmag. Ha azonban mondjuk van már két gyereked, épp a harmadikat várjátok, akkor lehet hogy mondjuk nem árt ha jóval több van félretéve, mint hat havi kiadás. Mindenkinek magának kell kitalálni ezt, én azonban azt mondom hogy itt nem árt az óvatosság.