Készen állsz a befektetésre?

Nagyon sokan a befektetésre úgy tekintenek, mint a megváltóra, vagy az ördögre, de maradjunk a pozitív oldalnál. A befektetésid révén fogsz meggazdagodni, ennyit meg ennyit hozott a befektetése valamelyik ismerősödnek, stb. Ismerős közhelyek ugye? Most nem feltétlenül azokra a reklámszövegekre gondolok, amiket sok helyen lehet látni, hogy “Ülök a fotelban és kereskedem” meg hasonló hülyeségek. Ezeknek ne dőlj be, reklám az egész. Na de elég messzire elkanyarodtam attól amit írni szeretnék. Egyszóval ha érdeklődsz a befektetések iránt, akkor biztos feltetted már a kérdést, hogy készen állsz-e vajon rá. Itt van pár tipp, hogy eldöntsd…

Az első, és legfontosabb, hogy rendelkezel-e egy kis ismerettel a témában. Tudod-e hogy mi az amit veszel, mondjuk amikor egy állampapírt, vagy egy biztosítást veszel. Érted-e a konstrukciót, rendelkezel-e annyi tudással, hogy megértsd hogy mit csinálsz, és fel tudd mérni hogy mik a kockázatok, és mitől gyarapodhat a pénzed, és hogyan. Ezek nem annyira bonyolult kérdések, mint gondolod, egy kis utánaolvasással nagyon hamar ki lehet művelni magad. Rengeteg helyen találsz információkat, én is írtam pár cikket már a témában, nézz szét itt ha érdekelnek a befektetések. Nem kell tudnod esszéket írni a témában, ha 1 percben el tudod mondani hogy ezért fektetsz állampapírba, részvénybe, vagy bármibe mert (illeszd be a magyarázatot) akkor már jó vagy.

Van bármilyen hitelkártya tartozásod, termékhiteled, személyi kölcsönöd? Ha igen, akkor amíg ezeket nem fizetted ki, addig ne gondolkozz befektetéseken. Sőt még egy lépéssel tovább megyek, gondolkozz el rajta hogy miért volt neked ilyen tartozásod? Először is azt a helyzetet kell korrigálni, hogy ne kerülj ismét olyan helyzete, mikor ezeket kell visszafizetni. Például ha személyi kölcsönre kellett mosógépet venni, mert elromlott, akkor inkább tegyél félre 3-6 hónapnyi megélhetésre elég pénzt egy bankszámlán, hogy az ilyen váratlan kiadásokat fedezze. Hidd el sokkal nyugodtabban fogsz aludni. Ezeknek a hiteleknek a kamata 10+ százalék, de hitelkártyánál ez inkább 40. Nincs mit hozzáfűzni, ezeket először vissza kell fizetni. Tekints úgy rá, mintha tuti 40%-of hozammal fektetnél be.
kapcsolódó cikk: Jó hitel, rossz hitel

Ha a kocsidat hitelre vetted, akkor itt az ideje hogy először azt is visszafizesd. Először is ha hitelre vetted a kocsit akkor nem engedheted meg magadnak. Az egyik legrosszabb dolog amit a pénzeddel, és a pénzügyi helyzeteddel tehetsz, hogy egy olyan tárgyat veszel hitelre, aminek az értéke csak csökken.

Hasonlóan gondolkozva logikus lenne, hogy a lakáshitelt is vissza kellene fizetni előbb ugye? Nos, nem feltétlenül. Egyrészt a lakás értéke hosszú távon követi az inflációt, másrészt a lakáshitel kamata általában alacsonyabb, mint amit befektetésekkel el lehet érni. Itt is érvényes, hogy mondjuk ha van egy 4%-os lakáshiteled, akkor amit ide fizetsz, az biztos hozam. Amiért úgy gondolom hogy a lakáshitelt nem feltétlen kell visszafizetni az az hogy itt matematikailag is jobban járhatsz hosszú távon ha befekteted a pénzed mellette. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb banknál felszámolnak valamennyi díjat ha előtörleszteni akarsz, ami abszurd szerintem. Ezért nem biztos hogy praktikus havonta előtörleszteni.

Azért arra figyelj, hogy ha úgy döntesz hogy befektetsz egy kis pénzt lakáshitel mellett, az tényleg befektetésbe menjen, ne iPhone, meg laptop, meg Starbucks kávé legyen belőle.

Tehát összegezve mielőtt befektetésen gondolkozol:

  1. Tanulj egy kicsit, tájékozódj, hogy értsd mit csinálsz
  2. Fizesd ki az összes személyi hiteled
  3. Fizesd ki az autóhiteled

Ha elkezdted, akkor már csak idő, és kitartás kérdése. De tartsd észben: ez nem sprint, hanem egy maraton.

A gazdagság titka

Mi a gazdagság titka? “Bárcsak nyernék a lottón! Bárcsak milliókat keresnék! Vajon hogy gazdagodhatnék meg gyorsan?” Sokkal egyszerűbb a válasz, mint gondolnád. Az egyetlen probléma hogy nincs olyan, hogy gyorsan meggazdagodni. Legalábbis nem legálisan, vagy olyan módon amihez hatalmas szerencsére lesz szükséged.

Befektetések egyszerűen 2. – A kockázat

A közhiedelemmel ellentétben a befektetések esetében a kockázat nem azt jelenti hogy mekkora esély van rá hogy a pénzed elveszítsd. Nem attól lesz kockázatos egy befektetés, hogy melyik cégnél vezeted a számlád (bár az is egy tényező lehet, ugye hallottad a hírekben a Questor, Buda-cash történetet) A kockázat egy matematikai koncepció pénzügyekben való megjelenése. A kockázat egyenlő a tényleges hozamok várt átlagos hozamoktól vett átlagos eltérésével. Mi a picsa? Elég volt végigülni a matekórákat ugye? Olvass tovább és szemléltetem mit is jelent ez…

Legegyszerűbb ha veszünk egy példát. A lenti grafikonon teljes mértékben kitalált, és hasraütéses módszerrel megrajzolt 2 befektetési opciót látunk. 1 millió forintot fektethetünk be, mindkét befektetés átlagosan évi 5%-ot fog hozni. Melyik a kockázatosabb vajon?

kockazat-demo-grafikon

Mint ahogy már a bevezetőben is írtam: A kockázat, vagyis matematikai nyelven szórás az az érték, amellyel az aktuális hozam az elvárt hozam átlagától eltér. Ez így zsír, de ez mit is jelent hétköznapi konyhanyelvre lefordítva? Egyszerűen fogalmazva minél kockázatosabb egy befektetés, annál jobban ugrálnak az értékek a grafikonon. Értelemszerűen a simább vonal viszont kisebb kockázatot jelent. Tehát itt ebben a példában az Opció2 nevű befektetés volt a kockázatosabb, mert sokkal jobban kilengtek az értékek az átlaghoz képest.

Miért fontos ez? Mert minél magasabb a kockázat, annál nagyobb hozamot várunk el a pénzünkért. Ez nem egy valamilyen népi hagyomány, vagy szentírás, egyszerűen csak a matekból adódik. Itt jön képbe egy másik nagyon fontos dolog, az időtáv. Azaz mennyi ideig tudod nélkülözni a pénzed? Vegyünk egy fentihez hasonló példát, amikor az Opció1 csak átlag 3%-ot hoz, A kettes opció pedig a dupláját. Nyilván Opció2 a jó választás ugye? Nem feltétlenül, nézzük csak:

kockazat-demo-grafikon2

Tegyük fel hogy úgy gondolod 4 évig tudod a pénzt nélkülözni, akkor ebben az esetben a 4 év alatt 2 évben kevesebbet fog érni az Opció2, mint Opció1. Ezért fontos az időtáv, mert minél több időre fektetsz be, annál távolabb fog kerülni egymástól a két átlag, és a két befektetés is. Magyarul sokkal kisebb eséllyel fog előfordulni, hogy a magasabb hozamú, de kockázatosabb (jobban kilengő) befektetésed kevesebbet fog érni mint az alacsonyabb hozamú, de viszonylag sima grafikonnal rendelkező. Tehát nagy átlagban hosszabb távon nagyon nagy valószínűséggel jobban jársz a magasabb hozamú, de kockázatosabb befektetéssel.

Általánosságok

Nem érdemes tehát rövid távon, 1-3 év között kockázatosabb befektetésekben gondolkozni. De mi számít kockázatosnak, és mi az ami hihetetlen?

A kockázatmentes befektetésnek az állampapírt lehet leginkább említeni. Ez sem teljesen igaz, mert ebben is van kockázat, mert az állam is csődbe mehet, meg jöhet a zombi apokalipszis is, de ezeknek esélye majdnem nulla. Ja igen, mivel senki nem látja a jövőt, az egész inkább esélyekkel való számolás, mint kézzel fogható tudomány. Az állampapírok hozama attól függ melyik országban jelenleg (2016) 1-3% között mozog.

Kockázatos befektetésnek szokták mondani a részvényeket, Erről nagyon sokat lehetne vitatkozni, de hosszú távon átlagban a részvények hozama olyan 7-10% közt van. Részvényekbe azonban felesleges, és hülyeség is rövid távon befektetni. Vagyis nem feltétlenül, de akkor az nem befektetés, hanem inkább szerencsejáték. Minél hosszabb az időtáv, annál inkább lesz kevésbé szerencsejáték.

Csak kitérőként szeretném megemlíteni, hogy az összes tuti befektetés, ami garantáltan 30 százalékot hoz az ugyanaz a kategória, mint amikor a nigériai herceg akar neked pár raklap százdollárost küldeni, csak küldj egy kis pénzt a szállításra előbb:) Magyarul átverés. Lehúzás.

Talán sikerült kicsit tisztába tenni a kockázat fogalmát, ha hozzászólnál, vitatkoznál vele, akkor alul a hozzászólásoknál megteheted.

Unit-linked biztosítások árnyoldala

Unit-linked biztosítások. Egykor nagy sláger volt, minden pénzügyi tanácsadó (ügynök) ezt ajánlotta mindenkinek, mint a legtutibb befektetést. Ebben a cikkben kicsit kivesézem hogy és saját példán keresztül bemutatom hogy miért érdemes előre odafigyelni, és megkérdőjelezni mindent amit a “tanácsadók” mondanak. Nem fogok cégeket, termékeket említeni, csak annyi a célom ezzel hogy megmutassam egy kis odafigyeléssel, és törődéssel, utánaszámolással mennyit lehet keresni.

Miért nyitottam unit-linked biztosítást?

Az alap szituáció az volt, hogy 2010-ben vettem egy lakást, amire a hitelt jóval korábban szerettem volna visszatörleszteni, mint ami a futamidő volt. Természetesen megbeszéltem ezt a tanácsadómmal is, tisztában volt vele mik a céljaim. Az volt a terv, hogy a hiteltörlesztésre szánt pénz egy részét inkább ebbe egy unit-linked biztosításba teszem, és 10 év múlva az itt összegyűlt összeget egyben törlesztem a hitelbe. Remélhetőleg ez a befektetés többet hozott volna, mint amennyi a hitel kamata volt. Naiv voltam, hittem az ügynöknek, és anélkül hogy körbenéztem volna én is, másra bíztam a pénzem. Utólag nyilván könnyű okosnak lenni, nem is az itt a lényeg, hanem csak arra szeretnélek ösztönözni, hogy tájékozódj mielőtt egy bonyolult ügyletbe kezdenél. Mindenki hibázik, azzal nincs is baj, a lényeg hogy tanulj a hibáidból.

A unit-linked biztosítások lényege

Sokan írtak már róla, a Kiszámoló blogon többször is,  utána lehet nézni részletesen hogan működnek. Röviden a lényeg hogy a befizetett pénzt befektetési egységekre konvertálják, amiket befektetési alapokba lehet fektetni tetszőlegesen. Továbbá van egy olyan része a dolognak, hogy az első két év befizetéséből csak bizonyos százalékot kapsz vissza ha eladod a biztosításod. Tervezek majd írni különböző befektetési formákról, ekkor én annyit tudtam összesen, hogy részvényekbe csak hosszú időre érdemes fektetni, na de a 10 év hosszú idő, úgyhogy ez biztos jó lesz nekem. Legalábbis ezt gondoltam. Nem lett jó. Még egy dolog amit érdemes tudni, hogy minden egyes tranzakciónál vannak költségek, az egységekre váltásnál is vannak költségek, és maguknak az alapoknak is vannak költségei. Az egyik legkomolyabb kritika a unit-linket befektetésekkel szemben az hogy nagyon költségesek.

Mi történt?

Az én történetem annyi volt, hogy havi 30 ezer forintot utaltam havonta, és nyugodt voltam, hogy a 10 év leteltével jobban fogok járni, mintha ezt a hitel törlesztésére költöttem volna. Természetesen évente elolvastam a jelentéseket, és valami bűzlött. Eldöntöttem, hogy mielőtt elhamarkodott döntést hozok, inkább várok még, és egy éven keresztül követem mi is történik a befektetésemmel. Mindez 2014 nyarán történt. Egy évvel később miután minden hónapban szorgosan írtam és követtem a befektetéseim alakulását 2015 nyarán úgy döntöttem, hogy eladom, és betörlesztem a lakáshitelbe. Miért?

Nagyon egyszerű. A befektetési alapok amikben a pénzem volt abban az évben 14 százalékos eredményt értek el. Ebből nekem a költségek levonása után maradt 2,73 százalékom. Tehát ebben az évben több mint 10% költséget fizettem meg, és ami ebben ijesztő hogy ezt akkor is megtettem volna, ha a részvénypiac éppen a másik irányban halad. A teljesség igénye miatt meg kell jegyezni hogy volt abban az évben egy átváltás is tehát lehet hogy ha nem nyúlok hozzá, akkor kisebb lett volna a költség. De nem annyival kisebb hogy én ezzel jól járjak. Ha csak 8 százalékos összes költséggel számolok, és 5,5% a lakáshitelem kamata, akkor 13,5 százalékot kell hoznia a portfóliónak rendszeresen hogy egálban legyek. Megsúgom, nem fog.

A szomorú igazság

Abban az 58 hónapban 1,740,000 forintot fizettem be a unit-linked csodába. Az 58 hónap után a visszavásárlási érték 1,260,000 forint volt. tehát buktam 480,000 forintot ugye? Nem. 750,000 forintot buktam összesen, ugyanis ha ezt a pénzt folyamatosan a hitelembe törlesztettem volna, akkor nagyjából 2,000,000 forintot törlesztettem volna be. Mindezt 5,5 százalékos THM-el számoltam, pedig az elején még inkább 8% volt, forint alapon. Lusta voltam? Lehet. Sajnáltam rá az időt? Ha veszem a fáradságot és egy hétig csak az internetet bújom és mindent elolvasok, akkor egy heti befektetett “munkámért” kaptam volna 750 ezer forintot. Nagyon jó lenne ha ennyit keresnék.

Ez volt az én tanulópénzem. Azért írom le hogy hátha valakinek segít hogy elkerüljön egy ilyen szituációt. Az igazán csúnya dolog az hogy amit mondtam az elején hogy az első két év befizetéséből csak bizonyos rész jár vissza, az nem csak a befizetésekre, hanem azok hozamaira is vonatkozik. Márpedig arányaiban a kamatos kamat számítás miatt az fog a legtöbb pénzt hozni.

 Alternatívák.

Utólag szeretek eljátszani a gondolattal, hogy mi lett volna ha. Gyakorlati haszna nem biztos, hogy van, de én én mégis örömöm lelem benne. Érdekes dolog történt az egyik megbeszélésen, amit szerintem sokáig nem felejtek el. A beszélgetés közben átjött az egyik másik ügynök, és felháborodva mesélte hogy az egyik kliens kételkedett abban hogy a unit-linked biztosítás lenne számára a legjobb. Ügynökünk válasza a következő volt amit hencegve mesélt: “rakd akkor a pénzed Fundamentába ha nem akarsz meggazdagodni”.

A dologban az csak az irónia hogy én sokkal jobban jártam volna a Fundamentával. Nem írom most le a számítást, de a Fundamentánál az állami támogatással együtt 10,71% éves hozamot lehet elérni négy éves szerződésnél. Vonjuk ki belőle a költségeket, és az egyszerűség kedvéért számoljunk 10 százalékkal. Ebben az esetben 2,100,000 forintot tudtam volna gyűjteni. A vicc hogy ezzel tényleg jobban jártam volna 10 év alatt, pedig kockázata ennek azon kívül hogy az állam nem ad támogatást, nem sok van.

Mit tanultam?

Először is senki nem törődik úgy a pénzeddel, mint te. Másodszor hogy ha veszed a fáradságot, és ilyen nagyobb döntéseknél utánajársz, kérdezősködsz, és utánaszámolsz, sokat spórolhatsz. Mennyivel könnyebb utánanézni egy ilyen dolognak, mint 750,000 forintnyi emelést elérni egy cégnél! Harmadrészt azt hogy mindenki fog hibázni, és ez rendben van. Nem hinném azonban hogy ilyen hibát bármikor el fogok követni még egyszer. Hasznos az is ha van valaki akivel át tudod beszélni a dolgot, akár ismerős, a párod, munkatársad, haverod.

A pénzügyi tervezés alapjai

Vajon mennyit költesz egy hónapban étkezésre? Ruházkodásra? Kávéra a munkahelyi büfében? Problémát okozna ha mondjuk elromlana a mosógép, és ki kellene cserélni? Nagyon sokan hisznek a carpe diem, #YOLO és hasonló filozófiákban, azonban ez a pénzügyek területén nagyon ritkán, meg merem kockáztatni hogy soha nem vezet eredményre. Legalábbis ha nem az a cél hogy nyugdíjas korodban lesd a postást hogy mikor hozza már a nyugdíjat mert be kéne már fizetni a gázszámlát. Egyáltalán postás hozza még a nyugdíjat? Gondolom nem, de mindegy is. Minden pénzügyi tervezés alapja hogy tudd mennyi kiadásod van, és mennyi az a vésztartalék amire szükséged van.

Mire való a pénzügyi terv?

A pénzügyi tervre szerintem nem úgy kell tekinteni, mint a Szent Grálra. Nem fog mindenben segíteni, és az esetek nagyon nagy részében nem is lesz pontos. Ami sokkal fontosabb szerintem az maga a folyamat, hogy legyen egy cél előtted, és lépes legyél egy tervet kitalálni arra hogy azt hogyan fogod elérni. A világban azonban minden változik, ez teszi érdekessé. A pénzügyi terv arra való, hogy tudd mi miért van, és tudd hogy min kell változtatni, hogy elérd a célod. Pénzügyi terv nélkül az egész kapkodás lesz ami vagy bejön vagy nem.

Tudd menyit költesz

Az autós bejegyzésben utaltam már rá, hogy jó ha adatokkal dolgozol nem pedig légből kapott számokkal. Hogyan tudod hogy mennyi kiadásod volt egy hónapban? A legegyszerűbb ha megnézed mennyi pénzed volt hónap elején és a végén, a kettő közti különbség a kiadásod. Nyilván ekkor nem fogod tudni hogy mire mennyit költöttél, csak az összes kiadásod. Ma azonban már nem nehéz tételes feljegyzést vezetni sem, szinte minden bank küld SMS-t a kártyahasználatról. Ahol lehet amúgy is érdemes kártyával fizetni, innen már elég ha felírod valahova hogy mit költöttél. Ma már nagyon jó alkalmazások vannak mobilra amik segítenek tárolni az adatokat, én egy MoneyControl nevű appot használok évek óta, nálam jó szolgálatot tesz.

Érdemes akár kipróbálni egy pár hónapig, szerintem tanulságos lesz mindenkinek. Azon felül hogy pontos, objektív képet fog mutatni, nagyon jó alapot nyújt a jövő pénzügyi tervezéséhez. Tervezni pedig kell, mert mint írtam már, senkitől nem várhatod el hogy gondoljon a jövődre. Egy idő után már olyan természetes lesz ez is, mint a biztonsági öv becsatolása. Ilyen apró kis szokások sokaságával lehet jobbá tenni a jövőt.

Ha tovább akarod fejleszteni ezt az egészet, érdemes kiszámolni, hogy mennyi pénzt keresel egy óra munkával. A munka ugyanis nem más, mint hogy az időd váltod be pénzzé. Ha ez megvan, akkor le lehet fordítani, hogy a legújabb iPhone, vagy Android telefonért hány óráig dolgoztál a sóbányában, és feltenni a kérdést hogy megéri-e. Nem azt mondom hogy nem kell megvenni semmit, ez is csak egy más perspektívát mutat. Ha többet szeretnél megtudni a témáról, ajánlom figyelmedbe Vicky Robin Pénzt vagy Életet című könyvét. 

 Vésztartalék

Végül szeretnék pár szót ejteni a vésztartalékról. Egy kis logikus gondolkodással belátható, hogy miért fontos vésztartalékot tartani. Azonban hogy mennyit és hogyan, azt egyéntől függ. Én azt vallom, hogy könnyen hozzáférhetőnek kell lenni, bankbetét, vagy lekötött betét, vagy egyéb olyan megoldás jó, ami pár napon belül hozzáférhető. Általában azt szokták mondani annyi vésztartalék kell, hogy 3-6 havi kiadásokat fedezzen. Én azt mondom, hogy ez attól függ, hány emberért vagy felelős. Ha 23 éves vagy, most kezdtél dolgozni, elég lehet pár hónapnyi pénzmag. Ha azonban mondjuk van már két gyereked, épp a harmadikat várjátok, akkor lehet hogy mondjuk nem árt ha jóval több van félretéve, mint hat havi kiadás. Mindenkinek magának kell kitalálni ezt, én azonban azt mondom hogy itt nem árt az óvatosság.

Egyszerű matek

Egyszerű matek

Nagy Dobás című filmben több jelenet is van amikor hétköznapi emberek magyarázzák el érthetően azt hogy mit is jelentenek azok a fogalmak amikkel dobálóznak a filmben. Sok szakmának megvan a maga nyelvezete, a pénzügy sem kivétel ez alól. Sokszor van úgy hogy én is úgy vagyok vele hogy nem értem hogy éppen miről van szó, mert a mondatok fele szakkifejezés és már a felénél elvesztem a fonalat. Ha a nyelvezet ilyen bonyolult, akkor mindennek ilyen bonyolultnak kell lenni igaz? Nem. Viszont hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy minimum matematika professzornak kell lenni hogy átlássuk a pénzügyek világát, és gyarapítani tudjuk azt a kis pénzmagot amit már összeszedtünk. Pedig ez nem így van, legalábbis az egyének, családok szintjén nem. Mondom miért.

Nagyon egyszerű

A metek nagyon egyszerű. Vagyont szerezni úgy lehet, ha kevesebbet költ az ember, mint amennyi a bevétele, és a maradékot félre teszi. Ez így leírva nagyon egyszerű, de nagyon sok elszántságot, előre látást, tervezést, megfontoltságot követel hosszú távon. Tudom, hogy nem könnyű félretenni, amikor ki kell fizetni a lakbért, meg kell tankolni a kocsit, hogy legyen mivel munkába járni, a gyereknek meg kell venni a könyveket, és még számtalan dolgot sorolhatnék. Nézzünk meg két példát arra, hogy milyen hatással van egy kis megtakarítás a jövőre nézve.

Egyszerű számokkal, és egyszerű számításokkal fogok ezen a blogon mindig számolni, amik nem lesznek 100 százalékig pontosak, de felesleges is lenne, mert ezek csak közelítő értékek, amik a nagyságrendi különbségeket hivatottak szemléltetni.

Például:

Vegyünk egy családot, aki havi 10 ezer forintot tud megtakarítani. 10 év távlatában a kamatokkal nem számolva 1,200,000 forint fog összegyűlni.   Tegyük fel, hogy ennek a családnak van egy millió forintja félre téve. Ahhoz hogy ez az 1,000,000 forint befektetés – amit egy ügynök vagy nagyon kedves banki alkalmazott ajánl, mert ez most az új legtutibb befektetés – ugyanezt a hozamot hozza ahhoz nagyjából 9,5 százalékos hozamra lenne szükség. Szeretnék majd a jövőben is írni, de most ehhez a cikkhez legyen elég annyi, hogy ezt egyáltalán nem egyszerű elérni megbízhatóan. Nagyságrendekkel egyszerűbb találni tízezer forintot, amit aztán el lehet tenni a kis megtakarításokhoz.

Nézzünk egy másik példát. Tegyük, fel új jövevény érkezik a családba, és ezt a kis félretett pénzt szeretné felhasználni a család egy nagyobb autó vásárlásra. Ha ezt az 1,2 millió forintot felvenné a család hitelre, akkor nagyon konzervatívan számolva, és a jelenlegi alacsony kamatok mellett is havi 10 ezer forintba kerül, azaz ennyi csak a törlesztőrészlet kamat része. (1200 * 10%=120) Máshogyan megfogalmazva öt éves futamidő esetén nagyjából 350 ezer forintba fog kerülni.

Remélem ez a pár példa jól szemlélteti azt hogy nem ördöngösség kiszámolni hogy mi mennyi pénzbe is kerül valójában. Annyi a titka az egésznek hogy utána kell nézni. Olyan világban élünk ma már amiben majdnem minden információ egy kattintásnyira van. Ahhoz hogy ezt az információt felhasználjuk álltában elég az általános iskolai matematika.

Amit nem tanított senki, pénzügyi alapok a mindennapokban

Ezt a posztot egyrészt azért írom hogy egy kicsit több magyarázatot adjak arra hogy miért is indítottam ezt a blogot. Sokak szerint a pénz nem boldogít, ami valószínűleg igaz, de mindenesetre igenis szükség van rá a boldoguláshoz. Mindenki másképp tekint a pénzre, van akinek a célja hogy minél többet gyűjtősön belőle, van akinek az a mértékegység ami megszabja mennyit lehet költeni.  Én egy eléggé realista és reál-beállítottságú embernek tartom magam, nekem a pénz egy eszköz. Egy eszköz, amiért meg kell dolgozni és ami fedezi a mindennapjaimat is. Egy eszköz, ami mindenekelőtt szabadságot ad. Majd egyszer legalábbis remélem. Szabadságot hogy ne függjek mástól, szabadságot hogy ne kelljen eladnom magamat egy random pártnak aki éppen több nyugdíjat ígér a szavazatomért.

Csak a saját példámat ismerem, de nálunk nem igazán volt téma a pénz soha. Nem volt tabu, de azon kívül, hogy nehéz megszerezni, és meg kell dolgozni érte nem sokat beszéltünk róla. Hálás vagyok nagyon a szüleimnek, amiért felneveltek és jó példát mutattak. Azonban a jó példa csak egy dolog. Az iskolában sem nagyon tanultunk a pénzügyekről. Mindig is szerettem a matekot, de valahogy akkor még nem kötöttem össze a kettőt, és nem jöttem rá mennyire egyszerű matekra van csak szükség a pénzügyekben. Aztán jött az egyetem, közgázt végeztem, gondolhatná bárki hogy biztosan sokat tanultam a pénzügyekről. Megtanultam milyen fajtái vannak az értékpapíroknak, mit jelent az hogy opciós ügylet, és még sok mást. De olyan dolgokat nem amik arra tanítottak hogyan bánjak a pénzzel amiért megdolgoztam.

Aztán eltelt közel egy évtized és mivel érdekelt a dolog, ezért utána olvastam, és tapasztalat útján is sokat tanultam. Tisztában vagyok vele, hogy nem vagyok mindent tudó, és nem is leszek. Ha ez a pár sor és gondolat amit itt közzéteszek segíthet majd valakinek, akkor már megérte. Az egyik dolog amit megtanultam hogy mindig érdemes több véleményt is meghallgatni, ezért ha én is tanulhatok egy két dolgot a kommentekből, vagy azoktól akik a későbbiekben olvassák ezeket a sorokat és veszik a fáradságot hogy hozzá is szóljanak az már csak a hab a tortán.

Hogy miért pénzmag a blog neve? Azért mert szerintem nem lehet gyorsan meggazdagodni. Legalábbis nem találtam még olyan módszert ami ezt megbízhatóan biztosítaná. Vagy illegálisak, vagy pedig nagyon nagy szerencse kell hozzá. Nekem az egyik legfontosabb a becsület, ahhoz pedig eleget tanultam matekot hogy tudjam hogy ha a lottón akarok meggazdagodni akkor az egy eléggé rossz terv. Vagyont építeni megbízhatóan csak lassan, fokozatosan lehet, ahogyan fa nő majd egyszer a magból is. Viszont az egyre több fa egyre több termést is hoz. Sok magra van szükség.