Hogyan állj ellen az impulzusvásárlásnak

Egy amerikai felmérés szerint az emberek valamivel több mint 4 milliárd dollárt költenek impulzusvásárlásokra. A szám elég megdöbbentően nagy, még akkor is, ha odakint azért jóval többen élnek. Sajnos nem találtam ide vonatkozó statisztikást itthonról, de biztos vagyok benne hogy itthon sincs másként, és rengeteget költünk ezekre a “meglátni és megszeretni” indíttatású vásárlásokra. Az impulzusvásárlás nem más, mint amikor valami olyat veszel, amit nem terveztél előre. Az egyik legkönnyebb módja annak hogy sokkal több pénzt költs, az hogy valamilyen oknál fogva egy hirtelen döntéssel olyan dolgokra költesz, amire nincs szükséged.

Biztosan észrevetted már, hogy több kaját vásárolsz a boltban, ha éhesen mész el vásárolni, vagy jártál úgy hogy mikor hazaértél akkor csomó olyan dolgot találtál a szatyorban amit nem is feltétlenül akartál megvenni. Addig, amíg ezek apró dolgok, nem történt akkora tragédia. A lényeg amire fel szeretném hívni a figyelmet ezzel a rövid cikkel, ismerd fel amikor csak egy impulzus alapján veszel meg valamit. Egy egész szakma épül erre, úgy hívják: marketing. Ízek, illatok, dekoráció, termékek elhelyezése, mind mind eszköz arra, hogy többet vásárolj. Nem könnyű, de ha van rá egy rendszered, akkor ellen lehet állni a kísértésnek.

Egy kis pszichológia

Sajnos sokak számára a vásárlás egyfajta terápia szerepét is betölti. Nem kis mértékben annak a rengeteg üzenetnek amit éveken, évtizedeken át hallunk a TV-ből, a munkatársainktól, a baráti társaságunktól, vagy az internetről. Attól leszel több, ha valamit birtokolsz. Az agyunk pedig összeköti ezt az érzést a vásárlással, és jó érzés lesz valami újnak a birtokában lenni. „De jó ez a póló, cipő, ruhácska, Ipad, kocsi, lakás, (random valami), annyira sokat dolgoztam érte, megérdemlem.” Biztos nem újdonság ez a koncepció. Biztosan ismersz valakit, aki járt már gy, netán te is vettél valamit, mert megérdemled. Én igen, nem kellett volna. Másik példa, ha éhesen mész boltba, biztos észrevetted már hogy több kaját veszel.

Nem titok, hogy nem vagyok a marketing, mint szakma nagy tisztelője. Addig ameddig egy termék jó tulajdonságaira hívja fel a figyelmet, addig rendben van. Akkor kezdődik a baj, amikor a marketinggel hozzáadott értéket szeretnének a cégek generálni. Magyarul többért szeretnék eladni a terméket, mint amennyi annak használhatósága, tulajdonságai, minősége alapján elvárható lenne.  Elég necces terület ez, sok hazugságnak, és nem feltétlenül etikus viselkedésnek ad lehetőséget. Na de elkalandoztam egy kicsit.

A kereskedelem elég nagy része arra van optimalizálva, hogy a fogyasztók hirtelen fogyasztási vágyát kihasználva eladásokká változtassa azokat. Nem tudom észrevetted-e már hogy mennyire könnyű ma vásárolni. Ha bemész egy plázába, vagy hipermarketbe, akkor szinte minden ott lesz egy helyen, és már maga a termék eszedbe juttatja, hogy lehet hogy szükséged van rá. Erre még rátesz jó pár lapáttal az online kiskereskedelem. Lassan itthon is kezd egyre inkább elterjedté válni ez a vásárlási forma. Pár évet a jövőbe tekintve valószínűleg ott fogunk itthon is tartani, mint az USA ilyen téren. Itthon is egyre inkább elérhetőek lesznek az online felületek, Ebay, Amazon, stb. Mi sem könnyebb, mint pár kattintással megvenni valamit, ami holnap ott van az ajtód előtt. Még a fotelből sem kell felkelni.  Csak a hitelkártya kivonatot ne kéne megnézni minden hónapban!

Hogyan állhatsz ellen?

Lista. Tervezz előre, készíts bevásárlólistát, és csak azt vedd meg ami szerepel a listán. Nagyobb dolgok esetén egy jó trükk, hogy ha valami eszedbe jut, hogy szükséged van rá, írd fel egy listára, majd tedd el egy hónapra a listát valahová. Ha egy hónap múlva is úgy érzed, hogy szükséged van arra amit felírtál akkor hajrá, de legalább tudod, hogy nem hirtelen felindulásból veszed meg.

A leárazás nem feltétlenül jó dolog. Tegyük fel hogy meglátsz egy ruhadarabot, vagy kütyüt jelentősen leárazva. Tudod is hogy le van árazva, mert általában többért szokták adni az a terméket, és nem csak egy trükkről van szó, mint amikor kiragasztják 3 méteres betűvel a bolt kirakatára hogy -70%. Gondold végig, hogy tényleg szükséged van-e arra a termékre? Ha felesleges dolgot veszek, akkor tök mindegy mennyiért vetted, akár 90%-al olcsóbban akkor is csak kidobott pénz volt. Előbb legyen meg a szükséglet, ne az árcédula teremtse azt!

Ne menj “shoppingolni”!A shoppingolás, mint időtöltés az egyik legdrágább szórakozás. Ha tudod hogy hajlamos vagy hirtelen felindulásból megvenni dolgokat, akkor ne is menj shoppingolni. Kerüld a plázákat.

Vezesd a kiadásaid! Ha már egyszer költesz, akkor tudd mennyit költöttél. Ha meglátod a sok felesleges dolgot a kiadásaid közt, meg fogod gondolni legközelebb hogy tényleg szükség van-e a következő kacatra.

Számold ki mennyi idődbe kerül! Hajlamosak vagyunk csak pénzben gondolkodni. Az a pénz azonban munkából jön, ahol ott kell lenni, és valószínűleg nem azért vagy ott, mert nagyon szereted. Számold ki mennyi a nettó órabéred, és fordítsd le a dolgok árát munkaórára. Ja, hogy egy új telefonért 3 hetet kell dolgozni? Máris nem annyira csábító mint megvenni hitelkártyára 10 ezerért, plusz két éven át még 10 ezerért havonta.

Olvasd el Vicky Robin Pénzt vagy Életet című könyvét. Megtanít majd hogy hogyan határozd meg a tárgyak értékét objektíven, hogy aztán valós tényeken alapuló döntéseket hozhass. Nagyon röviden mindenért idővel fizetsz, ami végső soron az életedből egy kis szelet. Legtöbben úgy szerezzük a pénzünket hogy az életünk egy részét egy munkáltatónak adjuk a fizetségért cserébe.

Tartsd észben a céljaid! Vajon e a vásárlás segít-e elérni a céljaid, vagy hátráltat benne. Elég könnyű meghatározni, és ismét csak jó motiváció lesz.

Ez csak egy pár tipp arra, hogy tudatos vásárlóvá válj, és ne a munkád, a pénzed rabszolgájává. A választás a tied.

Mennyi az árfolyamkockázat költsége

Sokat szoktam azon gondolkodni hogy mibe érdemes fektetni, illetve milyen arányban tartsak bizonyos befektetéseket. Egyik részét a megtakarításaimnak szeretném az amerikai tőzsdén tartani valamilyen formában, és arra jutottam, hogy nekem a legegyszerűbb és legkisebb kockázattal járó módja a tőzsdei részvételnek ha befektetési alapokban tartom a pénzem. Sok alap, főleg azok amik nekem vonzónak tűnnek, a Vanguard alapok, nem érhetőek forintban. Az egyik legnagyobb vonzereje az egyszerűség mellett az alacsony költségük. Ahogy viszont az itthoni alapok közt szétnéztem, eléggé elszomorító 1-3 százalékos folyó költségekkel találkoztam. Adott tehát a kérdés hogy vagy az alapok költségét vállalom, vagy az árfolyamkockázatot.

Próbáltam utánanézni, hogy hogyan lehet számszerűsíteni az árfolyamkockázatot külföldi devizában történő befektetés esetén, de igazából nem találtam jó módszert. Úgy gondoltam hogy leírom, és ha már foglalkoztam vele, remek téma lehet egy cikkhez is.

Az alapszituáció az, hogy megnéztem egy 20 éves távon két befektetést, aminek azonos a hozama, csak a költségeiben tér el. Mindkettő esetén 1 millió forintot befektetve évi 6% hozammal számoltam, a hazai alap költsége évi 2%, a Vanguardé évi 0.05%. Úgy gondolom, hogy a kettő értékének különbsége választ ad arra, hogy mekkora mozgástere van az árfolyamnak, hogy ugyanúgy járjak a két vélasztással.

A két befektetés között a különbség csak a költségekből adódik. Nem minden hogy valami alacsony költségű legyen, de hosszú távon a kamatos kamat miatt nagyon durván belemar a befektetések hozamába. 10 év alatt kicsit több mint 300 ezer, 20 év alatt viszont már majd egy millió forint a különbség.

Befektetések értékeinek viszonya

Ezen a grafikonon az látszik hogyan csökken a befektetések összértékének az aránya az évek során. Én úgy gondolom, hogy ez az ami azt a játékteret adja Vanguard befektetésnél, és az USD/HUF árfolyamánál, aminél még a két befektetés ugyanúgy jön ki. Tehát 20 év távlatában az arány 68%. Tehát ha a dollár 32%-nál kevesebbel gyengébb a forinttal szemben, akkor még ugyanúgy jövök ki a a Vanguard-al. Ez mostani 290 forintos árfolyamnál úgy néz ki hogy ha 197 forintnál erősebb a dollár, akkor jobban jártam a Vanguard-al. Persze ha gyengül a forint a dollárhoz képest, akkor mindenképp jobb a dollárban lévő befektetés.

Összesítve azt hiszem, nekem megéri az árfolyamkockázatot bevállalni, tekintve hogy a válságot eltekintve az dollár árfolyama az elmúlt 17 évben 200-310 közt mozgott. A másik tényező, hogy szerintem ha egy itthoni alap amerikai részvényekbe fektet, akkor ugyanúgy jelen van az árfolyamkockázat, csak nem közvetlenül, hanem az alap teljesítményében beágyazva.

Mellesleg mi az úristen folyik az alapkezelőknél itthon, hogy néhányan nem pofátlanok 3% folyó költségeset levonni a vásárlási és visszavásárlási jutalékon felül?

Elszámoltam valamit? Valamire nem gondoltam? Szívesen megvitatom a hozzászólásokban!

Személyes Költségvetés

Ha meghallod a költségvetés szót, valószínűleg először az állami költségvetés, vagy államháztartás, vagy valami hasonló jut eszedbe először. Érthető, hiszen ez az amit elég gyakran tolnak az arcunkba a médiában. Ettől függetlenül még maga az elv, hogy legyen elképzelésed róla hogy mire mennyit szeretnél költeni. Ehhez azonban kell hogy vezesd a kiadásaid.  Kicsit kezd vicces lenni hogy minden cikkben kiemelem ennek a fontosságát, de  mindennek ez az alapja. Ha mást nem tanul senki ebből a blogból, mint azt, akkor is boldog leszek már! Na de vissza a költségvetésre.

Miért kell költségvetés

Lehet hogy csak az én hátterem, érdeklődési köröm, és oktatásom mondatja velem, de a legegyszerűbb úgy jól kezelni a pénzügyeid, ha magadra, vagy a családodra úgy tekintesz mint egy vállalkozásra. Megvannak a céljaid, céljaitok, a vállalkozás pedig igyekszik ezeket elérni. De honnan tudod hogy jó úton haladsz-e, vagy egyáltalán amit most csinálsz azzal valaha eléred-e a kitűzött célokat? Onnan hogy csinálsz egy pénzügyi tervet (költségvetés) és havonta, negyedévente, évente, vagy ahogy tetszik megnézed hogy sikerült-e betartani. Ha ennyire egyszerű lenne, akkor mindenki csinálná nem? A legtöbb ember akivel beszéltem erről azzal a kifogással él, hogy ő nem akarja a rosszul érezni magát, mert egy adott hónapban többet költött túró rudira, vagy ruhára, mint amit a költségvetés megengedett. És itt jön a képbe a két különböző felfogás.

Két fő hozzáállás

Az egyik, hogy minden egyes kategóriára meghatározod hogy mennyit költhetsz. rezsi, kaja, ruházkodás, benzin, nyaralás, és még sok minden. Tőled függ mennyire részletesen osztod fel a kategóriákat de a lényeg hogy így minden egyes forintnak előre meg van a helye. Ezt megmondom őszintén én sem szeretem. Főleg azért nem, mert túl sok szöszmötöléssel jár, és ha nem állandó a bevétel, akkor nehéz vele tervezni, és frusztrációt okoz. Akkor viszont hajlamos az ember azt mondani hogy a picsába az egésszel!

A másik változat, amit én sokkal jobban kedvelek pontosan ellenkezőleg működik. Ennek a lényege, hogy kitalálod hogy mik a céljaid, azokra nagyjából mennyi pénz meg majd el, a többit pedig úgy költöd el ahogy akarod. Tehát ha mondjuk keresel 300 ezret, ebből lakhatásra, rezsire elmegy 100. Nyugdíjra, nyaralásra, új autóra, lakásra, gyerek oktatására, vagy bármilyen célra kiszámoltad hogy 125 ezret kell félretenni, akkor marad 75 ezer amit úgy költesz el ahogy akarsz. Amíg pluszban vagy, addig minden rendben, raktál félre, kifizetted a számlákat, mindenki boldog! Gondolom érted a lényeget. Ennek szerintem a legnagyobb előnye, hogy nem túl kötött, de mégis mikor elkészíted a tervet rákényszerít hogy gondolkozz a jövőn.

Magadnak fizess először

Azért is jobb a második változat, mert annál nem azt teszed félre, ami marad a hó végén. Az emberi természetből adódik, hogy sokkal nehezebb úgy félretenni, ha a végén megmaradó összeget akarod félretenni. Rögtön az elején automatikusan félreteszed, és akkor nincs is ott az a pénz a számládon, nem fogod elkölteni. A legjobb ha van egy állandó átutalási megbízásod, ami a fizetés után azt a részt amit félre akarsz tenni automatikusan elutalja egy másik számlára. Sokkal könnyebb rendszerszerűen automatikusan félretenni, mint abban bízni hogy hónapokon, éveken át fegyelmezetten fogsz a pénzzel bánni. Nem lehetetlen, csak nagyon nehéz.

Neked mi vált be? Csinálsz egyáltalán költségvetést? Könnyű betartani? Szívesen olvasom a tapasztalatokat a hozzászólásoknál.