Befektetések egyszerűen 7: Diverzifikáció

Ha érdeklődsz a befektetések iránt, és olvasgatsz a témában, akkor elkerülhetetlen hogy előbb-utóbb találkozz a diverzifikáció fogalmával. Mint sok más kifejezés a pénzügyek világában, ez is egy “villantós” kifejezés egy nagyon egyszerű fogalomra. Annyit jelent, hogy ne tégy fel mindent egy lapra. De miért is ne?

Azért, mert beszéltünk már róla, hogy a befektetés az nem szerencsejáték. Sokan azt hiszik hogy az, mert a befektetés természetétől fogva olyan dolog, amikor nem sok befolyásod van rá, hogy mi történik a pénzeddel. Elküldöd a pénzed dolgozni, de ez azt jelenti, hogy odaadod másoknak. Bízol benne, hogy ők tudják mit csinálnak, és több pénzt fognak termelni, amiből te osztalékot kapsz, és még a tőkéd is gyarapodik. Minden szép, és jó, addig amíg nem fordul minden rosszra. Ekkor viszont fájni fog ha a pénzed felét elveszted. A diverzifikáció abban segít, hogy amikor jön a baj, az kevéssé fájjon. Az ára pedig az, hogy jó időkben esetleg nem érsz el akkora hozamot, mint ha mondjuk egy épp felvirágzó Facebook-ba fektettél volna mindent. A jövőt viszont senki nem látja, ezért nem árt óvatosnak lenni.

Az egyik leggyakoribb forma a diverzifikációra, hogy nem csak részvényeket, hanem kötvényeket is tartasz a portfóliódban. Általában elmondható, hogy a kettő egymással ellentétes időszakokban teljesít jobban. Gazdasági növekedés esetén a részvények teljesítenek jobban, mert az emberek általában kapzsik, hanyatlás esetén viszont a kötvények teljesítenek jobban, mert óvatossá válnak az emberek. Hosszú távon azzal hogy nem egy eszköz-osztályba, vagy egy részvénybe fektetsz, azzal csökkented a kockázatot, de a várható hozamot is. Ami a lényeg, hogy sokkal nagyobb mértékben csökken a kockázat, mint a várható hozam.

Az alábbi két ábra a www.portfoliovisualizer.com segítségével készült. A kék vonal egy csak részvényekből álló portfóliót jelöl, a piros egy 60% részvény, 40% kötvény portfóliót.

Csökkenő piac esetén

Csökkenő piac esetén jobban teljesít a diverzifikált portfólió, azaz kevesebbet veszít az értékéből. Utána hiába teljesít jobban a csak részvényből álló portfólió, nem éri utol a másikat.

Növekvő piac esetén

Növekvő piac esetén jobban teljesít a csak részvény portfólió, de látható hogy a sokáig tart amíg utoléri a második portfóliót egy csökkenő periódus után.

Hosszú távon

A hosszú távú ábrából látszik, hogy habár a trend mindkét portfólió esetén felfelé halad, a második sokkal simábban, kevesebb kilengéssel teszi. A legjobb évben a piros portfólió csak 22%-ot hozott a kék 33%-val szemben, viszont a legnagyobb veszteség is csak 20% volt a 37%-al szemben.

Diverzifikálni sokféleképpen lehet. Lehet eszköz osztályok közt felosztani a portfóliót, (kötvény / részvény / ingatlan / készpénz). A befektetési alapok természetüknél fogva jó megoldásnak számítanak a diverzifikációra, mert több részvényt, vagy több eszköz osztályt is tartalmaznak.

Azt hiszem a lényeg átjön. A befektetés hosszú távú játszma. A célja hogy hosszú távon minél nagyobb hozamot érj el minél kevesebb kockázat árán. A hozamot nem tudod befolyásolni, a kockázatot viszont igen. Erre való a diverzifikáció.

Befektetések egyszerűen 2. – A kockázat

A közhiedelemmel ellentétben a befektetések esetében a kockázat nem azt jelenti hogy mekkora esély van rá hogy a pénzed elveszítsd. Nem attól lesz kockázatos egy befektetés, hogy melyik cégnél vezeted a számlád (bár az is egy tényező lehet, ugye hallottad a hírekben a Questor, Buda-cash történetet) A kockázat egy matematikai koncepció pénzügyekben való megjelenése. A kockázat egyenlő a tényleges hozamok várt átlagos hozamoktól vett átlagos eltérésével. Mi a picsa? Elég volt végigülni a matekórákat ugye? Olvass tovább és szemléltetem mit is jelent ez…

Legegyszerűbb ha veszünk egy példát. A lenti grafikonon teljes mértékben kitalált, és hasraütéses módszerrel megrajzolt 2 befektetési opciót látunk. 1 millió forintot fektethetünk be, mindkét befektetés átlagosan évi 5%-ot fog hozni. Melyik a kockázatosabb vajon?

kockazat-demo-grafikon

Mint ahogy már a bevezetőben is írtam: A kockázat, vagyis matematikai nyelven szórás az az érték, amellyel az aktuális hozam az elvárt hozam átlagától eltér. Ez így zsír, de ez mit is jelent hétköznapi konyhanyelvre lefordítva? Egyszerűen fogalmazva minél kockázatosabb egy befektetés, annál jobban ugrálnak az értékek a grafikonon. Értelemszerűen a simább vonal viszont kisebb kockázatot jelent. Tehát itt ebben a példában az Opció2 nevű befektetés volt a kockázatosabb, mert sokkal jobban kilengtek az értékek az átlaghoz képest.

Miért fontos ez? Mert minél magasabb a kockázat, annál nagyobb hozamot várunk el a pénzünkért. Ez nem egy valamilyen népi hagyomány, vagy szentírás, egyszerűen csak a matekból adódik. Itt jön képbe egy másik nagyon fontos dolog, az időtáv. Azaz mennyi ideig tudod nélkülözni a pénzed? Vegyünk egy fentihez hasonló példát, amikor az Opció1 csak átlag 3%-ot hoz, A kettes opció pedig a dupláját. Nyilván Opció2 a jó választás ugye? Nem feltétlenül, nézzük csak:

kockazat-demo-grafikon2

Tegyük fel hogy úgy gondolod 4 évig tudod a pénzt nélkülözni, akkor ebben az esetben a 4 év alatt 2 évben kevesebbet fog érni az Opció2, mint Opció1. Ezért fontos az időtáv, mert minél több időre fektetsz be, annál távolabb fog kerülni egymástól a két átlag, és a két befektetés is. Magyarul sokkal kisebb eséllyel fog előfordulni, hogy a magasabb hozamú, de kockázatosabb (jobban kilengő) befektetésed kevesebbet fog érni mint az alacsonyabb hozamú, de viszonylag sima grafikonnal rendelkező. Tehát nagy átlagban hosszabb távon nagyon nagy valószínűséggel jobban jársz a magasabb hozamú, de kockázatosabb befektetéssel.

Általánosságok

Nem érdemes tehát rövid távon, 1-3 év között kockázatosabb befektetésekben gondolkozni. De mi számít kockázatosnak, és mi az ami hihetetlen?

A kockázatmentes befektetésnek az állampapírt lehet leginkább említeni. Ez sem teljesen igaz, mert ebben is van kockázat, mert az állam is csődbe mehet, meg jöhet a zombi apokalipszis is, de ezeknek esélye majdnem nulla. Ja igen, mivel senki nem látja a jövőt, az egész inkább esélyekkel való számolás, mint kézzel fogható tudomány. Az állampapírok hozama attól függ melyik országban jelenleg (2016) 1-3% között mozog.

Kockázatos befektetésnek szokták mondani a részvényeket, Erről nagyon sokat lehetne vitatkozni, de hosszú távon átlagban a részvények hozama olyan 7-10% közt van. Részvényekbe azonban felesleges, és hülyeség is rövid távon befektetni. Vagyis nem feltétlenül, de akkor az nem befektetés, hanem inkább szerencsejáték. Minél hosszabb az időtáv, annál inkább lesz kevésbé szerencsejáték.

Csak kitérőként szeretném megemlíteni, hogy az összes tuti befektetés, ami garantáltan 30 százalékot hoz az ugyanaz a kategória, mint amikor a nigériai herceg akar neked pár raklap százdollárost küldeni, csak küldj egy kis pénzt a szállításra előbb:) Magyarul átverés. Lehúzás.

Talán sikerült kicsit tisztába tenni a kockázat fogalmát, ha hozzászólnál, vitatkoznál vele, akkor alul a hozzászólásoknál megteheted.