Mennyi az árfolyamkockázat költsége

Sokat szoktam azon gondolkodni hogy mibe érdemes fektetni, illetve milyen arányban tartsak bizonyos befektetéseket. Egyik részét a megtakarításaimnak szeretném az amerikai tőzsdén tartani valamilyen formában, és arra jutottam, hogy nekem a legegyszerűbb és legkisebb kockázattal járó módja a tőzsdei részvételnek ha befektetési alapokban tartom a pénzem. Sok alap, főleg azok amik nekem vonzónak tűnnek, a Vanguard alapok, nem érhetőek forintban. Az egyik legnagyobb vonzereje az egyszerűség mellett az alacsony költségük. Ahogy viszont az itthoni alapok közt szétnéztem, eléggé elszomorító 1-3 százalékos folyó költségekkel találkoztam. Adott tehát a kérdés hogy vagy az alapok költségét vállalom, vagy az árfolyamkockázatot.

Próbáltam utánanézni, hogy hogyan lehet számszerűsíteni az árfolyamkockázatot külföldi devizában történő befektetés esetén, de igazából nem találtam jó módszert. Úgy gondoltam hogy leírom, és ha már foglalkoztam vele, remek téma lehet egy cikkhez is.

Az alapszituáció az, hogy megnéztem egy 20 éves távon két befektetést, aminek azonos a hozama, csak a költségeiben tér el. Mindkettő esetén 1 millió forintot befektetve évi 6% hozammal számoltam, a hazai alap költsége évi 2%, a Vanguardé évi 0.05%. Úgy gondolom, hogy a kettő értékének különbsége választ ad arra, hogy mekkora mozgástere van az árfolyamnak, hogy ugyanúgy járjak a két vélasztással.

A két befektetés között a különbség csak a költségekből adódik. Nem minden hogy valami alacsony költségű legyen, de hosszú távon a kamatos kamat miatt nagyon durván belemar a befektetések hozamába. 10 év alatt kicsit több mint 300 ezer, 20 év alatt viszont már majd egy millió forint a különbség.

Befektetések értékeinek viszonya

Ezen a grafikonon az látszik hogyan csökken a befektetések összértékének az aránya az évek során. Én úgy gondolom, hogy ez az ami azt a játékteret adja Vanguard befektetésnél, és az USD/HUF árfolyamánál, aminél még a két befektetés ugyanúgy jön ki. Tehát 20 év távlatában az arány 68%. Tehát ha a dollár 32%-nál kevesebbel gyengébb a forinttal szemben, akkor még ugyanúgy jövök ki a a Vanguard-al. Ez mostani 290 forintos árfolyamnál úgy néz ki hogy ha 197 forintnál erősebb a dollár, akkor jobban jártam a Vanguard-al. Persze ha gyengül a forint a dollárhoz képest, akkor mindenképp jobb a dollárban lévő befektetés.

Összesítve azt hiszem, nekem megéri az árfolyamkockázatot bevállalni, tekintve hogy a válságot eltekintve az dollár árfolyama az elmúlt 17 évben 200-310 közt mozgott. A másik tényező, hogy szerintem ha egy itthoni alap amerikai részvényekbe fektet, akkor ugyanúgy jelen van az árfolyamkockázat, csak nem közvetlenül, hanem az alap teljesítményében beágyazva.

Mellesleg mi az úristen folyik az alapkezelőknél itthon, hogy néhányan nem pofátlanok 3% folyó költségeset levonni a vásárlási és visszavásárlási jutalékon felül?

Elszámoltam valamit? Valamire nem gondoltam? Szívesen megvitatom a hozzászólásokban!

Befektetések egyszerűen 2. – A kockázat

A közhiedelemmel ellentétben a befektetések esetében a kockázat nem azt jelenti hogy mekkora esély van rá hogy a pénzed elveszítsd. Nem attól lesz kockázatos egy befektetés, hogy melyik cégnél vezeted a számlád (bár az is egy tényező lehet, ugye hallottad a hírekben a Questor, Buda-cash történetet) A kockázat egy matematikai koncepció pénzügyekben való megjelenése. A kockázat egyenlő a tényleges hozamok várt átlagos hozamoktól vett átlagos eltérésével. Mi a picsa? Elég volt végigülni a matekórákat ugye? Olvass tovább és szemléltetem mit is jelent ez…

Legegyszerűbb ha veszünk egy példát. A lenti grafikonon teljes mértékben kitalált, és hasraütéses módszerrel megrajzolt 2 befektetési opciót látunk. 1 millió forintot fektethetünk be, mindkét befektetés átlagosan évi 5%-ot fog hozni. Melyik a kockázatosabb vajon?

kockazat-demo-grafikon

Mint ahogy már a bevezetőben is írtam: A kockázat, vagyis matematikai nyelven szórás az az érték, amellyel az aktuális hozam az elvárt hozam átlagától eltér. Ez így zsír, de ez mit is jelent hétköznapi konyhanyelvre lefordítva? Egyszerűen fogalmazva minél kockázatosabb egy befektetés, annál jobban ugrálnak az értékek a grafikonon. Értelemszerűen a simább vonal viszont kisebb kockázatot jelent. Tehát itt ebben a példában az Opció2 nevű befektetés volt a kockázatosabb, mert sokkal jobban kilengtek az értékek az átlaghoz képest.

Miért fontos ez? Mert minél magasabb a kockázat, annál nagyobb hozamot várunk el a pénzünkért. Ez nem egy valamilyen népi hagyomány, vagy szentírás, egyszerűen csak a matekból adódik. Itt jön képbe egy másik nagyon fontos dolog, az időtáv. Azaz mennyi ideig tudod nélkülözni a pénzed? Vegyünk egy fentihez hasonló példát, amikor az Opció1 csak átlag 3%-ot hoz, A kettes opció pedig a dupláját. Nyilván Opció2 a jó választás ugye? Nem feltétlenül, nézzük csak:

kockazat-demo-grafikon2

Tegyük fel hogy úgy gondolod 4 évig tudod a pénzt nélkülözni, akkor ebben az esetben a 4 év alatt 2 évben kevesebbet fog érni az Opció2, mint Opció1. Ezért fontos az időtáv, mert minél több időre fektetsz be, annál távolabb fog kerülni egymástól a két átlag, és a két befektetés is. Magyarul sokkal kisebb eséllyel fog előfordulni, hogy a magasabb hozamú, de kockázatosabb (jobban kilengő) befektetésed kevesebbet fog érni mint az alacsonyabb hozamú, de viszonylag sima grafikonnal rendelkező. Tehát nagy átlagban hosszabb távon nagyon nagy valószínűséggel jobban jársz a magasabb hozamú, de kockázatosabb befektetéssel.

Általánosságok

Nem érdemes tehát rövid távon, 1-3 év között kockázatosabb befektetésekben gondolkozni. De mi számít kockázatosnak, és mi az ami hihetetlen?

A kockázatmentes befektetésnek az állampapírt lehet leginkább említeni. Ez sem teljesen igaz, mert ebben is van kockázat, mert az állam is csődbe mehet, meg jöhet a zombi apokalipszis is, de ezeknek esélye majdnem nulla. Ja igen, mivel senki nem látja a jövőt, az egész inkább esélyekkel való számolás, mint kézzel fogható tudomány. Az állampapírok hozama attól függ melyik országban jelenleg (2016) 1-3% között mozog.

Kockázatos befektetésnek szokták mondani a részvényeket, Erről nagyon sokat lehetne vitatkozni, de hosszú távon átlagban a részvények hozama olyan 7-10% közt van. Részvényekbe azonban felesleges, és hülyeség is rövid távon befektetni. Vagyis nem feltétlenül, de akkor az nem befektetés, hanem inkább szerencsejáték. Minél hosszabb az időtáv, annál inkább lesz kevésbé szerencsejáték.

Csak kitérőként szeretném megemlíteni, hogy az összes tuti befektetés, ami garantáltan 30 százalékot hoz az ugyanaz a kategória, mint amikor a nigériai herceg akar neked pár raklap százdollárost küldeni, csak küldj egy kis pénzt a szállításra előbb:) Magyarul átverés. Lehúzás.

Talán sikerült kicsit tisztába tenni a kockázat fogalmát, ha hozzászólnál, vitatkoznál vele, akkor alul a hozzászólásoknál megteheted.

Befektetések egyszerűen 1. – Infláció

Hol van jó helyen a pénzed? A párna alatt mint ahogy nagymamám hitte? Mit csinálj azzal a kis pénzmaggal amit összespóroltál? Hova fektesd be? Ingatlanba? Tartsd bankban? Tőzsdén? Rengeteg lehetőség van, rengeteg variációban, amiket szerintem még gyakorlott pénzügyi guruknak sem mindig egyszerű átlátni. A jó dolog hogy nem kell gurunak lenni hogy el tudj kezdeni befektetni. Ebben a cikksorozatban szeretnék segítséget adni pár cikkben amiket ha megértesz segít majd eligazodni a pénzügyekben. Ez itt az első rész, az inflációról. Azért pont az inflációról, mert mindenütt jelen van. 

Mi az infláció?

Röviden annyi, ha infláció van akkor a pénzed holnap kevesebbet ér, mint ma. Képzeld el, hogy Magyarországon 1000 Forint van forgalomban, amiből a tiéd 10. Ha Magyarország úgy dönt, hogy nyomtat még 100 Forintot, akkor a te 10 forintod kevesebbet fog érni. Magyarországon az infláció 1990 és 2015 között átlagosan 11,4%, ha kivesszük a rendszerváltás utáni pár évet amikor akár 35% is volt, akkor 2000-2015 közti időszakra 4.8%. Forrás: KSH. Az Infláció nagyon leegyszerűsítve azért van, mert pénz kínálata gyorsabban növekszik, mint a termékek és szolgáltatások kínálata. Azaz több pénz lesz elérhető amiért vásárolhatsz.

Ezt azért fontos tudnod, mert ha mondjuk 2000 óta évi 3% fizetésemelést kaptál, akkor valójában csökkent a fizetésed, azaz kevesebbet tudtál megvenni ugyanannyi pénzből. Vagy ha esetleg a megtakarításodat évi 3% mellett helyezted el a bankban, akkor nemhogy nőtt volna, hanem csökkent a félretett pénzed.

Az infláció azonban nem minden esetben rossz. Értelem szerűen a tartozásaid ennyivel kevesebbet fognak érni. Tehát a lakáshitel tartozásod értéke is csökken évente az infláció mértékével. (természetesen a bankok sem hülyék, a hitelkamat minden esetben magasabb lesz, mint az infláció, különben a bank fizet neked, hogy használd a pénzét). Ez igaz az államadósságra is, tehát az államnak is jó ha infláció van.

Deflációról akkor beszélünk, ha a pénzed többet ér, mint tegnap. Általában egy országnak nem jó ha defláció van, egyrészt a tartozásai (államadósság) többet érnek, másrészt van egy fogyasztás visszaszorító hatása. Azaz miért vennék ma TV-t ha holnap kevesebbért megkapom? Ennek viszont a gazdaságra van rossz hatása, ami egy elég csúnya spirálba taszíthatja az országot, de erről majd később talán.

Hogyan számolják ki?

Jogos kérdés hogy hogy lehetne már pontosan mérni az inflációt? Nem lehet, mint nagyon sok mindent még a gazdaságban. Azonban elég pontosan meg lehet becsülni. Ez úgy történik hogy a KSH számítja a fogyasztóiár-indexet (inflációt). Kialakítanak különböző kategóriákat, és azoknak a változását az átlagfogyasztással súlyozva nézik meg az előző évhez képest. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek más az infláció, attól függően miből mennyit fogyaszt. Ha mondjuk egy évben a benzin 50%-kal drágul, de te nem jársz kocsival, akkor neked az infláció kevesebb, mint amit a KSH kiadott, ez persze megint egyszerűsítés, de érted a lényeget.

Hogyan lehet szabályozni?

Ez nagyon bonyolult kérdés, sok közgazdász dolgozik rajta hogy úgy lője be az inflációt, hogy az még jó legyen. Általánosan elfogadott tény hogy kis infláció még jó, nagyon nagy nem, és a defláció sem, a közgazdászok szerint valahol 2% környékén van az infláció egészséges mértéke.  A legegyszerűbb eszköz a “pénznyomtatás”. Ha a jegybank “pénzt nyomtat”, akkor nő a pénz mennyisége, és az infláció is. Egy másik módszer ha a jegybank változtatja az alapkamatot. Ha a kamat nő, drágább lesz pénzt kölcsönözni, csökken a pénz iránti kereslet, az emberek kevesebbet költenek, csökkennek az rak, és velük az infláció.

Összegezve

Ahhoz hogy boldogulj, nem kell tudnod hogy a jegybank hogyan szabályozza az inflációt, vagy hogy milyen hatása van az ország gazdaságára. Elég ha azt tudod hogy mit jelent számodra az infláció, és minden egyes döntésednél figyelembe veszed hogy ez is egy olyan dolog amivel számolni kell.

A pénzügyi tervezés alapjai

Vajon mennyit költesz egy hónapban étkezésre? Ruházkodásra? Kávéra a munkahelyi büfében? Problémát okozna ha mondjuk elromlana a mosógép, és ki kellene cserélni? Nagyon sokan hisznek a carpe diem, #YOLO és hasonló filozófiákban, azonban ez a pénzügyek területén nagyon ritkán, meg merem kockáztatni hogy soha nem vezet eredményre. Legalábbis ha nem az a cél hogy nyugdíjas korodban lesd a postást hogy mikor hozza már a nyugdíjat mert be kéne már fizetni a gázszámlát. Egyáltalán postás hozza még a nyugdíjat? Gondolom nem, de mindegy is. Minden pénzügyi tervezés alapja hogy tudd mennyi kiadásod van, és mennyi az a vésztartalék amire szükséged van.

Mire való a pénzügyi terv?

A pénzügyi tervre szerintem nem úgy kell tekinteni, mint a Szent Grálra. Nem fog mindenben segíteni, és az esetek nagyon nagy részében nem is lesz pontos. Ami sokkal fontosabb szerintem az maga a folyamat, hogy legyen egy cél előtted, és lépes legyél egy tervet kitalálni arra hogy azt hogyan fogod elérni. A világban azonban minden változik, ez teszi érdekessé. A pénzügyi terv arra való, hogy tudd mi miért van, és tudd hogy min kell változtatni, hogy elérd a célod. Pénzügyi terv nélkül az egész kapkodás lesz ami vagy bejön vagy nem.

Tudd menyit költesz

Az autós bejegyzésben utaltam már rá, hogy jó ha adatokkal dolgozol nem pedig légből kapott számokkal. Hogyan tudod hogy mennyi kiadásod volt egy hónapban? A legegyszerűbb ha megnézed mennyi pénzed volt hónap elején és a végén, a kettő közti különbség a kiadásod. Nyilván ekkor nem fogod tudni hogy mire mennyit költöttél, csak az összes kiadásod. Ma azonban már nem nehéz tételes feljegyzést vezetni sem, szinte minden bank küld SMS-t a kártyahasználatról. Ahol lehet amúgy is érdemes kártyával fizetni, innen már elég ha felírod valahova hogy mit költöttél. Ma már nagyon jó alkalmazások vannak mobilra amik segítenek tárolni az adatokat, én egy MoneyControl nevű appot használok évek óta, nálam jó szolgálatot tesz.

Érdemes akár kipróbálni egy pár hónapig, szerintem tanulságos lesz mindenkinek. Azon felül hogy pontos, objektív képet fog mutatni, nagyon jó alapot nyújt a jövő pénzügyi tervezéséhez. Tervezni pedig kell, mert mint írtam már, senkitől nem várhatod el hogy gondoljon a jövődre. Egy idő után már olyan természetes lesz ez is, mint a biztonsági öv becsatolása. Ilyen apró kis szokások sokaságával lehet jobbá tenni a jövőt.

Ha tovább akarod fejleszteni ezt az egészet, érdemes kiszámolni, hogy mennyi pénzt keresel egy óra munkával. A munka ugyanis nem más, mint hogy az időd váltod be pénzzé. Ha ez megvan, akkor le lehet fordítani, hogy a legújabb iPhone, vagy Android telefonért hány óráig dolgoztál a sóbányában, és feltenni a kérdést hogy megéri-e. Nem azt mondom hogy nem kell megvenni semmit, ez is csak egy más perspektívát mutat. Ha többet szeretnél megtudni a témáról, ajánlom figyelmedbe Vicky Robin Pénzt vagy Életet című könyvét. 

 Vésztartalék

Végül szeretnék pár szót ejteni a vésztartalékról. Egy kis logikus gondolkodással belátható, hogy miért fontos vésztartalékot tartani. Azonban hogy mennyit és hogyan, azt egyéntől függ. Én azt vallom, hogy könnyen hozzáférhetőnek kell lenni, bankbetét, vagy lekötött betét, vagy egyéb olyan megoldás jó, ami pár napon belül hozzáférhető. Általában azt szokták mondani annyi vésztartalék kell, hogy 3-6 havi kiadásokat fedezzen. Én azt mondom, hogy ez attól függ, hány emberért vagy felelős. Ha 23 éves vagy, most kezdtél dolgozni, elég lehet pár hónapnyi pénzmag. Ha azonban mondjuk van már két gyereked, épp a harmadikat várjátok, akkor lehet hogy mondjuk nem árt ha jóval több van félretéve, mint hat havi kiadás. Mindenkinek magának kell kitalálni ezt, én azonban azt mondom hogy itt nem árt az óvatosság.

Egyszerű matek

Egyszerű matek

Nagy Dobás című filmben több jelenet is van amikor hétköznapi emberek magyarázzák el érthetően azt hogy mit is jelentenek azok a fogalmak amikkel dobálóznak a filmben. Sok szakmának megvan a maga nyelvezete, a pénzügy sem kivétel ez alól. Sokszor van úgy hogy én is úgy vagyok vele hogy nem értem hogy éppen miről van szó, mert a mondatok fele szakkifejezés és már a felénél elvesztem a fonalat. Ha a nyelvezet ilyen bonyolult, akkor mindennek ilyen bonyolultnak kell lenni igaz? Nem. Viszont hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy minimum matematika professzornak kell lenni hogy átlássuk a pénzügyek világát, és gyarapítani tudjuk azt a kis pénzmagot amit már összeszedtünk. Pedig ez nem így van, legalábbis az egyének, családok szintjén nem. Mondom miért.

Nagyon egyszerű

A metek nagyon egyszerű. Vagyont szerezni úgy lehet, ha kevesebbet költ az ember, mint amennyi a bevétele, és a maradékot félre teszi. Ez így leírva nagyon egyszerű, de nagyon sok elszántságot, előre látást, tervezést, megfontoltságot követel hosszú távon. Tudom, hogy nem könnyű félretenni, amikor ki kell fizetni a lakbért, meg kell tankolni a kocsit, hogy legyen mivel munkába járni, a gyereknek meg kell venni a könyveket, és még számtalan dolgot sorolhatnék. Nézzünk meg két példát arra, hogy milyen hatással van egy kis megtakarítás a jövőre nézve.

Egyszerű számokkal, és egyszerű számításokkal fogok ezen a blogon mindig számolni, amik nem lesznek 100 százalékig pontosak, de felesleges is lenne, mert ezek csak közelítő értékek, amik a nagyságrendi különbségeket hivatottak szemléltetni.

Például:

Vegyünk egy családot, aki havi 10 ezer forintot tud megtakarítani. 10 év távlatában a kamatokkal nem számolva 1,200,000 forint fog összegyűlni.   Tegyük fel, hogy ennek a családnak van egy millió forintja félre téve. Ahhoz hogy ez az 1,000,000 forint befektetés – amit egy ügynök vagy nagyon kedves banki alkalmazott ajánl, mert ez most az új legtutibb befektetés – ugyanezt a hozamot hozza ahhoz nagyjából 9,5 százalékos hozamra lenne szükség. Szeretnék majd a jövőben is írni, de most ehhez a cikkhez legyen elég annyi, hogy ezt egyáltalán nem egyszerű elérni megbízhatóan. Nagyságrendekkel egyszerűbb találni tízezer forintot, amit aztán el lehet tenni a kis megtakarításokhoz.

Nézzünk egy másik példát. Tegyük, fel új jövevény érkezik a családba, és ezt a kis félretett pénzt szeretné felhasználni a család egy nagyobb autó vásárlásra. Ha ezt az 1,2 millió forintot felvenné a család hitelre, akkor nagyon konzervatívan számolva, és a jelenlegi alacsony kamatok mellett is havi 10 ezer forintba kerül, azaz ennyi csak a törlesztőrészlet kamat része. (1200 * 10%=120) Máshogyan megfogalmazva öt éves futamidő esetén nagyjából 350 ezer forintba fog kerülni.

Remélem ez a pár példa jól szemlélteti azt hogy nem ördöngösség kiszámolni hogy mi mennyi pénzbe is kerül valójában. Annyi a titka az egésznek hogy utána kell nézni. Olyan világban élünk ma már amiben majdnem minden információ egy kattintásnyira van. Ahhoz hogy ezt az információt felhasználjuk álltában elég az általános iskolai matematika.