A pénzügyi tervezés alapjai

Vajon mennyit költesz egy hónapban étkezésre? Ruházkodásra? Kávéra a munkahelyi büfében? Problémát okozna ha mondjuk elromlana a mosógép, és ki kellene cserélni? Nagyon sokan hisznek a carpe diem, #YOLO és hasonló filozófiákban, azonban ez a pénzügyek területén nagyon ritkán, meg merem kockáztatni hogy soha nem vezet eredményre. Legalábbis ha nem az a cél hogy nyugdíjas korodban lesd a postást hogy mikor hozza már a nyugdíjat mert be kéne már fizetni a gázszámlát. Egyáltalán postás hozza még a nyugdíjat? Gondolom nem, de mindegy is. Minden pénzügyi tervezés alapja hogy tudd mennyi kiadásod van, és mennyi az a vésztartalék amire szükséged van.

Mire való a pénzügyi terv?

A pénzügyi tervre szerintem nem úgy kell tekinteni, mint a Szent Grálra. Nem fog mindenben segíteni, és az esetek nagyon nagy részében nem is lesz pontos. Ami sokkal fontosabb szerintem az maga a folyamat, hogy legyen egy cél előtted, és lépes legyél egy tervet kitalálni arra hogy azt hogyan fogod elérni. A világban azonban minden változik, ez teszi érdekessé. A pénzügyi terv arra való, hogy tudd mi miért van, és tudd hogy min kell változtatni, hogy elérd a célod. Pénzügyi terv nélkül az egész kapkodás lesz ami vagy bejön vagy nem.

Tudd menyit költesz

Az autós bejegyzésben utaltam már rá, hogy jó ha adatokkal dolgozol nem pedig légből kapott számokkal. Hogyan tudod hogy mennyi kiadásod volt egy hónapban? A legegyszerűbb ha megnézed mennyi pénzed volt hónap elején és a végén, a kettő közti különbség a kiadásod. Nyilván ekkor nem fogod tudni hogy mire mennyit költöttél, csak az összes kiadásod. Ma azonban már nem nehéz tételes feljegyzést vezetni sem, szinte minden bank küld SMS-t a kártyahasználatról. Ahol lehet amúgy is érdemes kártyával fizetni, innen már elég ha felírod valahova hogy mit költöttél. Ma már nagyon jó alkalmazások vannak mobilra amik segítenek tárolni az adatokat, én egy MoneyControl nevű appot használok évek óta, nálam jó szolgálatot tesz.

Érdemes akár kipróbálni egy pár hónapig, szerintem tanulságos lesz mindenkinek. Azon felül hogy pontos, objektív képet fog mutatni, nagyon jó alapot nyújt a jövő pénzügyi tervezéséhez. Tervezni pedig kell, mert mint írtam már, senkitől nem várhatod el hogy gondoljon a jövődre. Egy idő után már olyan természetes lesz ez is, mint a biztonsági öv becsatolása. Ilyen apró kis szokások sokaságával lehet jobbá tenni a jövőt.

Ha tovább akarod fejleszteni ezt az egészet, érdemes kiszámolni, hogy mennyi pénzt keresel egy óra munkával. A munka ugyanis nem más, mint hogy az időd váltod be pénzzé. Ha ez megvan, akkor le lehet fordítani, hogy a legújabb iPhone, vagy Android telefonért hány óráig dolgoztál a sóbányában, és feltenni a kérdést hogy megéri-e. Nem azt mondom hogy nem kell megvenni semmit, ez is csak egy más perspektívát mutat. Ha többet szeretnél megtudni a témáról, ajánlom figyelmedbe Vicky Robin Pénzt vagy Életet című könyvét. 

 Vésztartalék

Végül szeretnék pár szót ejteni a vésztartalékról. Egy kis logikus gondolkodással belátható, hogy miért fontos vésztartalékot tartani. Azonban hogy mennyit és hogyan, azt egyéntől függ. Én azt vallom, hogy könnyen hozzáférhetőnek kell lenni, bankbetét, vagy lekötött betét, vagy egyéb olyan megoldás jó, ami pár napon belül hozzáférhető. Általában azt szokták mondani annyi vésztartalék kell, hogy 3-6 havi kiadásokat fedezzen. Én azt mondom, hogy ez attól függ, hány emberért vagy felelős. Ha 23 éves vagy, most kezdtél dolgozni, elég lehet pár hónapnyi pénzmag. Ha azonban mondjuk van már két gyereked, épp a harmadikat várjátok, akkor lehet hogy mondjuk nem árt ha jóval több van félretéve, mint hat havi kiadás. Mindenkinek magának kell kitalálni ezt, én azonban azt mondom hogy itt nem árt az óvatosság.

Mennyibe kerül autóval járni?

Ha ketten megyünk Siófokra egy kocsival már jobban megéri mintha vonatoznánk ugye? Sokszor hallok ehhez hasonló kijelentéseket, és őszintén szólva sokáig én is így gondolkodtam. Eltekintve a kényelmi tényezőtől mind a két módszer ugyanarra való, eljutni egyik helyről a másikba. Ha így nézzük akkor a kettő közti különbség az amit azért fizetünk hogy kényelemben utazzunk. Ennek a bejegyzésnek a célja, hogy rámutassak mennyibe kerül az autózás, és hogy sokszor mennyire nincs fogalmunk még ténylegesen megnézzük tételesen mennyit költünk. Ezért nagyon fontos szerintem hogy vezessük a kiadásokat.

Ezek az adatok saját példából vannak, egy 2000-es évjáratú Nissan Almera 1.4 benzines járműre vonatkoznak. Mint látható ez nem egy felső kategóriás kocsi, úgy gondolom, hogy nagyságrendekkel olcsóbban nem nagyon lehet megúszni az autózást. Viszont nagyon el lehet vele szállni, ha egy drágán fenntartható, vagy felső kategóriás kocsit szeretnénk fenntartani.

Nyolc évig használtam ezt a kocsit, és minden egyes kiadást vezettem egy Excel táblázatba, az alábbi adatok ennek az összesítéséből származnak. A kocsit 2006-ban vettem, tehát koránt sem újonnan, és egy nagyon megbízható kocsinak bizonyult. Igazi hibája nem volt, a javítások csak kopó alkatrészekre vonatkoznak, illetve 13 éves korában volt egy kis rozsda rajta amit ki kellett javítani.

Nos lássuk akkor az adatokat:
Értékvesztés1000000
Megtett km97000
Átlagfogyasztás6.9
Átlag Benzinár270
Összes üzemanyagköltség1807110
Összes karbantartás és alkatrészek370000
Biztosítás és adók234000
Költségek egy megtett km-re
Értékvesztés10.30928
Üzemanyag18.63
Karbantartás és alkatrészek3.814433
Biztosítás és adók2.412371
Összes költség egy megtett km-re35.16608
Pár példa

Tehát a saját számításaim alapján kicsit több mint 35 forintba került egy megtett kilométer abban a 8 évben, amikor az enyém volt a kocsi. Ami nekem megdöbbentő volt, hogy az üzemanyag költség csak kb. a felét teszi ki a ráfordításoknak. A másik nagyon nagy része az értékcsökkenés, ezért nem éri meg új autót venni, mert akkor az értékvesztés nagy részét mi vagyunk kénytelenek benyelni.

Térjünk vissza az előző példára, Budapest Siófok távolsága 110 km, azaz oda-vissza 220 km. Az 7700 forintba került volna ha kocsival megyek. Sajnos nincs információm hogy mennyibe került volna egy retúr jegy Siófokra pár éve, 2016-ban ez 5000 forint körül van pótjegy nélkül. Tehát ahhoz, hogy megérje autóval menni, érdemes kettőnél többen utazni. Ez a példa inkább arra mutat rá mennyire drága a MÁV a szolgáltatás színnovához képest, de erről talán majd később.

Nézzük most meg mennyibe kerül, ha mondjuk külvárosból szeretnénk bejárni munkába. Napi 40 km-t autózással éves szinten 280 ezer forintba fog kerülni, vagy 10 évvel számolva majd 3 millió. Azért ez már a nem mindegy kategória. Ezért érdemes szerintem egyszer mindenképp végig számolni ilyen dolgokat, mert nekem megdöbbentő volt mennyire többe kerül az autózás mint csak az üzemanyag ára. Nem szeretném megmondani senkinek se hogy melyik a jobb megoldás, csak fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy néha mennyire nincs fogalmunk arról hogy mi mennyibe kerül valójában.

Egyik kedvenc idézetem:

„Istenben bízunk. Mindenki más hozza az adatokat –  W. Edwards Deming