Passzív jövedelem

A pénzügyi függetlenség és a passzív jövedelem elválaszthatatlanok egymástól, kb úgy mint Tom és Jerry. Biztos hallottál már olyan hangzatos mondatokat hogy hagyd hogy a pénzed dolgozzon neked, meg hogy milyen jó dolog munka nélkül pénzt keresni. Én leszek az első aki bevallja hogy eléggé marketing bullshit szagúak ezek a kifejezések, amiket általában gyors meggazdagodást ígérő hirdetésekben látok. Ha belegondolsz, akkor az elv mögöttük nem hülyeség. Azt hogy a pénz dolgozik helyetted én inkább úgy mondanám hogy olyan eszközökkel rendelkezel amik pénzt termelnek neked. És teszik mindezt anélkül hogy neked aktívan részt kellene venni ebben, innen ered a passzív jövedelem kifejezés. De miről is beszélünk pontosan?

Kicsit pontosításként a passzív jövedelem meghatározásához annyit tennék még hozzá hogy szerintem ott húzódik meg a vonal aktív és passzív jövedelem közt, hogy az anyagi juttatásért kell-e folyamatosan időt töltened valamivel, és amint ez megszűnik, megszűnik-e a jövedelem is.  Ha például bemész dolgozni a munkahelyre, akkor az ott töltött időért fogod kapni a fizetésed, tehát aktívan jelen kell lenned. Ha viszont mondjuk beteszed a pénzed a bankba, akkor tök mindegy hogy éppen a strandon sütteted a hasad, vagy meccset nézel a haverokkal Edelweißt szürcsölgetve, a kamatot úgyis megkapod. Ugye milyen jól hangzik? Amikor eléred azt a szintet, hogy a meccsnézés és strandolás, alvás alatt keresett pénz meghaladja a kiadásaidat, elérted a pénzügyi függetlenséget, és szabad vagy. Passzív jövedelmet a következő eszközök termelhetnek:

Tradicionális eszközök

Bankbetétek – A legegyszerűbb eszköz, mindenki ismeri, a jó öreg banki betétet, lekötött betétet és hasonló termékeket. Pénzt teszel a bankba, amire x idő elteltével kicsit több pénzt kapsz vissza. Kockázat gyakorlatilag nulla, viszont ebből nagyon sok kell hogy fedezze a kiadásokat. 2016-ban, amikor ezt írom szinte sehol nem kapsz 1% fölötti kamatot, kivétel talán a Cetelem Takarékszámla, vagy a BNP Paribas bank termékei, de ezek sem kimagaslóak, főleg ha az inflációval is számolunk.

Ingatlankiadás – Ezt szokták a legtöbben ajánlani sokkal job hozamokkal is kecsegtet, mint egy bakbetét. Ha nagyon szigorúan vesszük, akkor nem teljesen passzív bevételi forma, mert mindig lesz tennivaló egy ingatlan kiadásával kapcsolatban, de nem igényel aktív jelenlétet, tehát szerintem azért sorolhatjuk ide. A hátránya hogy viszonylag nagy tőke szükséges hozzá, és nem árt ha értesz az ingatlanokhoz, vagy legalább tudod mire kell figyelni amikor ingatlant veszel.

Jövedelmet biztosító értékpapírok – ide sorolhatóak az államkötvények, kötvények úgy általában, részvények amik osztalékot fizetnek, befektetési alapok bármilyen olyan pénzügyi termék ami nem csak felértékelődéssel teremt haszont.

Nem tradicionális passzív bevételi források

Youtube, egyéb online tartalomszolgáltatás – viszonylag új, én is meglepődtem hogy mennyit lehet ezzel keresni. A modell hogy tartalmat kreálsz, amit a youtube közzétesz, és a te tartalmad alatt megjelenő hirdetésekből kapsz egy bizonyos részt. A socialblade.com-on érdemes körülnézni hogy milyen nagyságrendű pénzeket lehet keresni ilyesmivel. Persze most lehet vitatkozni hogy ez is munka, mert idő és energia kell ahhoz hogy tartalmat generálj. Jogos felvetés, de vajon ha Casey Neistat nem csinálna több videót, akkor a már meglévő anyagból nem-e kapna még elég sokáig egy kis pénzt?

Online oktató platformok – lynda.com, udemy.com csak hogy párat említsek. Itt az üzleti modell az hogy szórakoztató tartalom helyett a felhasználók oktatóanyagokat gyártanak amiket ezeken az oldalakon lehet eladni, és az eladások után kapnak az oktatók részesedést. Hasonlít egy kicsit a könyvkiadáshoz, vagy e-book kiadáshoz, csak azt más platformon lehet végezni.

Pár egyéb ötlet: MobilApp fejlesztés, program fejlesztése, nagyon félve írom le: MLM, stb…

Az én tervem

Én személy szerint főleg két pillérre akarom majd építeni a passzív jövedelmem: az egyik az ingatlan, a másik pedig értékpapírok. Fontos hogy ne minden egy helyen legyen. Az ingatlanokról majd egy külön cikket, az értékpapíroknál pedig elsősorban külföldi értékpapírokban gondolkozom. Nekem fontos hogy ne csak itthoni eszközeim legyenek, ha valami történik szeretett hazánkban akkor ne fájjon annyira. Értékpapíroknál indexkövető passzív alapokban gondolkozom, 60% részvény (VTI) 20% ingatlan (VNQ) és 20% kötvény (BND). Jelenleg kb. 25 százalékát fedezné a teljes kiadásainknak a passzív jövedelem, azonban most még mindent visszaforgatok a befektetéseimbe. Ezek mellett akarok majd valami aktív tevékenységet is, de az lehet esetleg non-profit, vagy olyan ahova nem azért kell bejárni mert jól fizet, hanem mert igazán szeretem.

Egyetértesz? Vitatkoznál? Tudsz esetleg valamit amire nem gondoltam? Szólj hozzá, kíváncsi vagyok a véleményedre.

Update 2016: Kicsit átgondoltam a portfólióm összetételét, és úgy döntöttem hogy a VNQ ingatlan ETF-et nem fogom benne tartani. Ennek nagyrészt az az oka, hogy van kiadott ingatlanunk, és emellé nem szeretnék további ingatlan eszközt venni. Helyette USA-n kívüli részvény alapot fogok VEA betenni.

“Passzív jövedelem” bejegyzéshez 10 hozzászólás

    1. Főleg az egyéb ötletek,lehetőségek része volt az,amibe még férne pár okos javaslat 🙂

  1. Jó cikk, tömör. Az értékpapíroknál – ha jól látom – csak USD-s ETF-eket írsz. Az USD/HUF árfolyamkockázata nem zavar? EUR vagy HUF alapú papírokat nem is tartasz? Ingatlan alatt a VNQ-t érted vagy vennél fizikait is kiadási célból? Ha igen, mekkora részt szánnál neki a portfóliódban és milyen típusra gondoltál (lakás, garázs stb.)?

    1. Igen, az USD/HUF árfolyamkockázata elég nagy, kicsit zavar, de még mindig ez a legjobb megoldás amit találtam. Úgy gondolom hogy hosszú távon a két ország gazdasága határozza meg az árfolyamot, ahhoz pedig az amerikai gazdasághoz képest jobban kellene nőnie a mienknek, ami miatt úgy gondolom hogy ez a kockázat nem jelentős. Persze lehet hogy ez naiv gondolat, szívesen hallgatok ellenérveket. Ahogy nézelődtem itthoni ETF-ek után, ami forintban van, nem találtam olyat ami igazán tetszett volna. Egyrészt amit én találtam mind aktív alap volt, elég magas költségek mellett. Ha tudsz valami jót, szívesen megnézném, de nekem a 1,5+ százalék költségnek az sok. A másik hogy sok alap más külföldi alapokba fektet, akkor meg ugyanúgy megvan az árfolyamkockázat nem? Csak az alapon belül. Ha lenne mondjuk BUX indexhez kötött passzív alap, akkor azt szívesen vennék. Euró alapokat megmondom őszintén nem néztem.

      Tervezek fizikai ingatlant tartani is, elsősorban lakást, max 40%-ban. Garázsokat is néztem, de jobban utána kellene néznem a piacnak, hogy hol és hogyan érné meg. Értékpapírokat 50% VTI, 20% VNQ, és 20% BND felosztásban tartok, úgy tervezem hogy több mint 10 év múlva lesz majd rá szükség hogy hozzányúljak, akkor majd változtatok rajta. És még a VNQ ban sem vagyok biztos, főleg a fizikai ingatlan mellett. Még csak most kezdtem el kiadni a lakásom, majd ha lesz már elég adat, akkor kiszámolom hogy hogyan működnek a számok.

      1. Az USD/HUF-fal kapcsolatban annyival árnyalnám a képet, hogy az USD egy globális deviza a forinttal ellentétben, így az árfolyamába beleszól más régiók teljesítménye is.

        HUF esetén nem ETF-re gondoltam elsősorban (pláne nem aktívan kezeltekre), hanem a Prémium Magyar Államkötvényre és társaira. Kis kockázatú eszközök, viszonylag értelmes hozamot lehet elérni rajtuk, nincs árfolyamkockázat és az Államkincstár mesterséges árfolyamán bármikor vissza lehet őket váltani, ami a hozamelvárások változásának kockázatát sem hordozza, ellentétben a BND-vel. Egyébként az OTP forgalmaz BUX ETF-et, 0.64%-os éves költséggel.

        Én Európán belül elsősorban az igásló Németország-ra (DAX index, EUR, 30 cég), a félig kívülálló Nagy-Brittanniára (FTSE100 index, GBP, 100 cég) és a menekülők kedvencére, Svájcra gondoltam (SMI index, CHF, 20 cég). Az ezeket lekövető ETF-eket is tartva mind az árfolyam, mind a régiós kockázat csökkenthető szerintem. Természetesen ezek mellett túlsúlyban Amerikával (VTI+VNQ).

        1. Na nem is tudtam hogy az OTP-nek van ilyen ETF-je, ennek utánanézek. Állampapírt szerintem is jó, tartok is a rövid-közép távú célokhoz. Köszi a többi ötletet is azoknak is utána fogok nézni. Eddig azért nem nézelődtem európán és más piacokon, mert úgy gondolom hogy a VTI-ben nagyon sok olyan vállalat van ami globálisan működik. Ettől függetlenül szét fogok nézni!

  2. Szeretném megkérdezni, hogy USA indexkövető alapot (pl. VTI) hol lehet Magyarországon beszerezni? Köszi!

    1. Bármelyik brókercégnél, ahol tudsz amerikai tőzsdékre megbízást adni. Nekem a KBC Equitas-nál van értékpapír számlám, náluk lehet NYSE Arca-n megbízást leadni. (Ott van jegyezve a VTI). Ha a Google Fiannce-en megnézed az alapot, akkor ott meg fog jelenni hogy melyik tőzsdén jegyzik. Ezután nézd meg a kiszemelt brókercég tájékoztatását, hogy lehet-e és milyen feltételek mellett kereskedni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.