Mindenki nyugodjon le, az élet megy tovább

Donald J. Trump az egyesült államok új elnöke. Nem lehet elmenni legalább pár szó nélkül emellett a hír mellett. Nem mintha annyira sok változna az életünkben miatta. Írtam már többször, hogy elsősorban rajtunk múlik az hogy hogyan boldogulunk ebben a világban. Az hogy épp ki van hatalmon befolyásolja azt hogy hogyan boldogulunk, de nem határozza meg alapvetően. Attól még te ugyanúgy tudsz megtakarítani, ugyanúgy tudsz keményebben dolgozni, időt tölteni a családoddal, tudatos döntéseket hozni, teljesen mindegy ki van hatalmon. Ez még inkább igaz akkor ha ez a nagy hír amit a következő pár hétben körülbelül 27 milliószor fognak még elismételni nem is arról az országról szól amiben élsz.

Szerintem az élet megy tovább, ez az egész nem sok hatással lesz arra hogy hogyan éljük az életünket. A jövőt nem látom, az élet megmondja majd igazam volt e. (érdekes lesz pár év múlva milyen updatet írok ehhez a szösszenethez)

Befektetések Egyszerűen

Ezen az oldalon gyűjtöm a befektetések egyszerűen sorozat cikkeit, hogy könnyebb legyen megtalálni:

Nulladik rész. Mielőtt belevágsz

Első Rész: Az infláció

Második rész: kockázat

Harmadik Rész: A befektetések típusai

Negyedik Rész: Kötvények

Ötödik Rész: Részvények

Hatodik Rész: Befektetési Alapok

Hetedik rész: Diverzifikáció

Túl szép hogy igaz legyen

Időről időre felmerül újságokban, az interneten, Facebookon egy újabb tuti üzlet, amivel gyorsan meg lehet gazdagodni. Aztán kis idő elteltével egy olyan hír, hogy bizony ez csak átverés volt, hogy mennyien és milyen nagyot szívtak azzal ami pár hónapja még a világ legnagyobb bulija volt. A Kiszámoló blogon olvastam a minap épp egy ilyen cikket, és gondoltam leírom én is a véleményem. Ha valami túl szép hogy igaz legyen akkor az valószínűleg nem igaz. Igen ám, de honnan tudjuk hogy valami túl szép hogy igaz legyen? Legbelül talán érezzük, de itt egy pár jel amire érdemes figyelni, és pár kérdés amit mindenképp fel kell tenned mielőtt belevágsz valamibe hogy ne verjenek át.

Befektetések egyszerűen 5: Részvények

Itt az ideje hogy folytassam a befektetésekről szóló sorozatot. Ma a részvényekről írok le pár dolgot ami segít majd megérteni őket, hogy mit is jelent egy részvény, hogyan lehet velük kereskedni, és milyen kockázatokkal jár. Általában ez az a befektetés ami a legjobban megosztja az embereket. Valaki szerint a legjobb dolog amit a kerék óta feltaláltak, valaki szerint viszont az egész egy nagy zsákbamacska, szerencsejáték. Ettől azért bonyolultabb a helyzet, lássuk miért.

A gazdagság titka

Mi a gazdagság titka? “Bárcsak nyernék a lottón! Bárcsak milliókat keresnék! Vajon hogy gazdagodhatnék meg gyorsan?” Sokkal egyszerűbb a válasz, mint gondolnád. Az egyetlen probléma hogy nincs olyan, hogy gyorsan meggazdagodni. Legalábbis nem legálisan, vagy olyan módon amihez hatalmas szerencsére lesz szükséged.

A magas fizetés nem egyenlő a gazdagsággal

Ki ne szeretne többet keresni? Ki ne szeretne “gazdag” vagy tehetős lenni? Írtam már arról hogy a gazdagság, vagy hogy ki mennyire tehetős az relatív fogalom, és attól függ csak hogy mi az a határ amikor azt mondod: elég. Rengetegszer hallottam már hogy valaki azért fohászkodik, hogy bárcsak többet keresne, akkor minden szép és jó lenne. A magasabb fizetés azonban önmagában még kevés.

Befektetések egyszerűen 4: Kötvények

Elérkeztünk a sorozat azon részéhez, amikor az egyes befektetési lehetőségeket mutatom be egyszerűen. Ebben a részben a kötvényekről lesz szó. Ezek nem részletes, és mindent kiveséző elemzések az egyes befektetésekről, hanem egy általános bemutatás, mik a kockázatok, milyen fajtái vannak, mire kell figyelni,  milyen időtávban érdemes gondolkodni. Lássuk akkor a kötvényeket!

Fajtái

A kötvény, mint ahogyan azt írtam egy igazolvány, amiben a kötvény kibocsátója vállalja, hogy az abban foglalt feltételek mellet visszafizeti a pénzed. A két legnagyobb fajtája az államkötvények, és a vállalati kötvények. Az egyszerűség kedvéért nézzünk egy példát. Kötvényt akkor bocsát ki valaki, ha pénzre van szüksége, és más forrásból vagy nem kap, vagy drágábban kapna pénzt. Mondjuk a Magyar Állam állampapírt bocsát ki, amire évi 3% kamatot fizet, éves kamatozással és 5 év a futamideje. Ez azt jelenti, hogy ha veszel 1000 forintért kötvényt, akkor az ötödik év végén visszakapod az 1000 forintod, és minden év végén kapsz 30 forintot kamatként.

Léteznek még úgynevezett diszkont kincstárjegyek is, amik általában 1 éven belüli lejáratúak, és nem kamatot fizetnek, hanem olcsóbban veheted meg őket. Az előző példához hasonlóan például egy 1000 forintos, 1 éves lejáratú kötvényt 970 forintért (diszkont áron, innen a név) vehetsz meg. Tehát a 970 forintodért 1000 forintot kapsz majd vissza. A vállalati kötvények ugyanígy működnek, annyi különbséggel, hogy a vállalat garantálja hogy visszaadja a pénzed.

Időtáv

Sokféle lejáratú kötvény létezik, egészen a fél évestől a több tíz évesig. Minél nagyobb az időtáv, annál nagyobb általában a kamatuk, erre majd a kockázat résznél kitérek. Én azt gondolom, hogy rövid távon (5 évnél kevesebb) kötvényeken kívül nem nagyon érdemes más befektetésen gondolkodni. Ezt a kockázatról szóló cikkben magyaráztam meg kicsit részletesebben.

Milyen könnyű kiszállni

Szakszóval likviditás. Egyszerűen annyit jelent, hogy mennyire könnyű pénzzé tenni a befektetésed. Általánosan elmondható, hogy az állampapírok, és tőzsdén jegyzett vállalatok kötvényein könnyű túladni, Létezik másodlagos piac ezekre, azaz nem csak az államtól tudok kötvényt venni, hanem valaki mástól meg tudom venni az állam tartozását például. Persze van egy bizonyos díj, illetve ilyenkor beszámolják a felhalmozott kamatot. Azaz ha holnap lejár a fenti kötvény, aminek a névértéke 1000 forint, akkor az nem 1000 forintért fogom tudni eladni, hanem annyival amennyit ér. Ebben az esetben a névérték, plusz egy év mínusz egy nap kamata. És innen ered a kötvények egyik kockázata is.

Kockázatok

Ha változik a jegybanki kamat, azaz drágábban, vagy olcsóbban lehet hitelt felvenni, az kihat a kötvényekre is. Ha ugyanis csökken a kamat, akkor az én kötvényem többet ér, mert nekem több kamatot fizetnek, mintha egy újonnan kibocsátott kötvényt venne valaki. Hasonlóan ha nő a kamat, akkor az én kötvényem kevesebbet ér, mert vehetne valaki többet kamatozó kötvényt is ugyanazon kockázat mellett. Természetesen ha megvárod a lejáratot, akkor ennek nincs hatása, ugyanúgy megkapod a pénzed, és a kamatokat. Illetve van, de az alternatív költség, hogy nem egy jobban fizető kötvényben van a pénzed, és pont ez az amit az eladásnál megfizetsz, ha eladod.

A másik kockázat hogy kinek adsz kölcsön. Állampapírnál egyszerűbb, ott azért ritka hogy egy állam csődbe jut, és ha ez be is következik, akkor azért az nem egyik napról a másikra fog megtörténni. A vállalati kötvénynél más a helyzet, ott azért elő tud fordulni az ilyesmi, ezért illik ismerni mennyire hitelképes egy cég. Ezeket nagyjából meg lehet becsülni a hitelminősítő intézetek minősítéséből. (AAA a legjobb, D a legrosszabb)

Összegezve

A kötvények, amennyiben nem a bonyolultabb fajtáját nézzük az egyik legegyszerűbb és legbiztonságosabb befektetésnek tekinthetők. Sok apróság merülhet fel, de az alapkoncepció eléggé egyszerű, én pénzt adok valakinek, amiért kapok egy elismervényt kötvény formájában, amit vagy megvárom még lejár, vagy eladom.

Befektetések egyszerűen 3: Befektetések típusai

Mibe fektessek? Gyakori kérdés. Elérkeztünk a sorozat harmadik részéhez, amiben nagy vonalakban bemutatom, milyen típusú befektetések léteznek, és hogy ezek mit is jelentenek a gyakorlatban. Későbbi cikkekben kivesézem majd ezeket egyesével, itt most csak egy összefoglaló képet akarok arról adni, hogy milyen lehetőségekkel is állsz szemben, ha szeretnéd egy kicsit munkára fogni a pénzed.

Mit jelent az hogy befektetés? Egyszerűen annyit, hogy azt a pénzt amit megtakarítottál munkára fogd, vagyis olyan dolgokat vegyél belőle, amik a jövőben remélhetőleg többet fognak érni, vagy folyamatosan fizetnek neked bizonyos időközönként. Olyanba ne fektess, amihez nem értesz. Ezt nem én találtam ki, nálam sokkal okosabb valaki, viszont nagyon igaz. Ezen próbálok most segíteni. A befektetéseket alapvetően két (plusz egy) nagy csoportra lehet bontani.

Fizikai befektetés

Egyrészt fektetheted a pénzed “fizikai dolgokba” (ingatlan, műtárgy, saját vállalkozás, stb.) Ezek olyan dolgok amiknek az értéke remélhetőleg növekedni fog az idő során. Úgy gondolom, hogy ezek nagy szakértelmet kívánnak, én például nem állnék neki hirtelen festményeket vásárolni, vagy ritka autókat azzal a reménnyel, hogy majd többért adhatom el őket. Fogalmam sincs hogy egy festmény mennyit ér, azt se tudom hogyan lehet őket egyáltalán felértékeltetni. Arról sincs fogalmam se, hogy mondjuk hogyan kell őket tartani, milyen hőmérsékleten, páratartalom, vagy fényviszonyok mellett.

Értékpapírok

A másik nagy csoport az értékpapírok. Ez nagyon egyszerűen egy darab papír, igazolás ami bizonyítja hogy valamit birtokolsz. Pontosabban most már nagyon ritkák azok az értékpapírok, amik papír alapúak, manapság ezeket elektronikusan kezelik, és értékpapírszámlán lehet nyilvántartani. (Gyakorlatilag egy olyan bankszámla, amin értékpapírokat, és nem pénzt helyezhetsz el)

Az értékpapírokon belül is két nagy csoportot különböztetünk meg attól függően hogy mit jelent. Az egyik a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények). Ez gyakorlatilag nem más, mint egy elismervény, hogy valaki azért mert pénzt adtál kölcsön neki, a jövőben több pénzt fog visszaadni. Ezeknek is több fajtája van attól függően ki az adósod. Például ha te állampapírt veszel, akkor az államnak adsz kölcsön pénzt, az állam pedig azt garantálja, hogy a lejáratkor visszakapod a pénzed, plusz évente, vagy valamilyen gyakorisággal fizet kamatot a pénzedre.

A másik nagy csoport a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok (részvények). Ez szintén egy elismervény, csak itt nem pénzt adsz valakinek kölcsön, hanem megveszed egy cég (részvénytársaság) egy részét. Ezért a tulajdonrészért te részesülsz a cég nyereségéből (osztalék), valamint a jövőbeni hozamokból. Ebben az esetben nincs lejárat, és nincs semmilyen garancia arra, hogy többet kapsz majd a pénzedért. Azért nem szerencsejáték ez, de erről majd a részvényekről szóló cikkben részletesebben.

A +1 (alternatív befektetések)

Természetesen rengeteg más befektetési forma van, (nyersanyagok, arany, forex, opciók, és számtalan más) ezeket én az egzotikumokba sorolom, és a fenti idézet miatt azt hiszem hogy az átlagembernek jobb is ha itt marad. Elég annyit tudni hogy vannak, és ha érdekel akkor úgyis utánaolvasol, de a befektetések magját a fenti kategóriák adják. Sokan ide sorolják az ingatlanokat is, ami technikailag érthető, én mégis az értékpapírokon kívül  tradicionális befektetésekhez sorolom

Végszóként annyit, hogy minden befektetésnek megvan a kockázata, mindegyikről lesz egy rész ebben a sorozatban. Ha szeretnél hozzászólni, akkor azt alul megteheted.

Aprópénz

Ez a mai csak egy rövid cikk lesz, csináltam egy kis kalkulátort amiben megnézheted mi történne, nem vennéd meg naponta a Starbucks kávét, vagy menüt ennél ebédre a munkahelyen. Nem ezekből fogsz meggazdagodni, és nem is azt mondom hogy száraz kenyéren és vízen kell élni. Sokszor nehéz látni hogy mennyibe is kerül egy apró szokás hosszú távon, nos ebben a kalkulátorban kiszámolhatod mi lenne ha a kávépénzt befektetnéd 10 évig.

Tudom hogy nem ezt akarod hallani, de gyorsan nem lehet meggazdagodni, igenis tenned kell érte, és hosszú ideig tart. Itt nincs cheat kód!

Befektetések egyszerűen 2. – A kockázat

A közhiedelemmel ellentétben a befektetések esetében a kockázat nem azt jelenti hogy mekkora esély van rá hogy a pénzed elveszítsd. Nem attól lesz kockázatos egy befektetés, hogy melyik cégnél vezeted a számlád (bár az is egy tényező lehet, ugye hallottad a hírekben a Questor, Buda-cash történetet) A kockázat egy matematikai koncepció pénzügyekben való megjelenése. A kockázat egyenlő a tényleges hozamok várt átlagos hozamoktól vett átlagos eltérésével. Mi a picsa? Elég volt végigülni a matekórákat ugye? Olvass tovább és szemléltetem mit is jelent ez…

Legegyszerűbb ha veszünk egy példát. A lenti grafikonon teljes mértékben kitalált, és hasraütéses módszerrel megrajzolt 2 befektetési opciót látunk. 1 millió forintot fektethetünk be, mindkét befektetés átlagosan évi 5%-ot fog hozni. Melyik a kockázatosabb vajon?

kockazat-demo-grafikon

Mint ahogy már a bevezetőben is írtam: A kockázat, vagyis matematikai nyelven szórás az az érték, amellyel az aktuális hozam az elvárt hozam átlagától eltér. Ez így zsír, de ez mit is jelent hétköznapi konyhanyelvre lefordítva? Egyszerűen fogalmazva minél kockázatosabb egy befektetés, annál jobban ugrálnak az értékek a grafikonon. Értelemszerűen a simább vonal viszont kisebb kockázatot jelent. Tehát itt ebben a példában az Opció2 nevű befektetés volt a kockázatosabb, mert sokkal jobban kilengtek az értékek az átlaghoz képest.

Miért fontos ez? Mert minél magasabb a kockázat, annál nagyobb hozamot várunk el a pénzünkért. Ez nem egy valamilyen népi hagyomány, vagy szentírás, egyszerűen csak a matekból adódik. Itt jön képbe egy másik nagyon fontos dolog, az időtáv. Azaz mennyi ideig tudod nélkülözni a pénzed? Vegyünk egy fentihez hasonló példát, amikor az Opció1 csak átlag 3%-ot hoz, A kettes opció pedig a dupláját. Nyilván Opció2 a jó választás ugye? Nem feltétlenül, nézzük csak:

kockazat-demo-grafikon2

Tegyük fel hogy úgy gondolod 4 évig tudod a pénzt nélkülözni, akkor ebben az esetben a 4 év alatt 2 évben kevesebbet fog érni az Opció2, mint Opció1. Ezért fontos az időtáv, mert minél több időre fektetsz be, annál távolabb fog kerülni egymástól a két átlag, és a két befektetés is. Magyarul sokkal kisebb eséllyel fog előfordulni, hogy a magasabb hozamú, de kockázatosabb (jobban kilengő) befektetésed kevesebbet fog érni mint az alacsonyabb hozamú, de viszonylag sima grafikonnal rendelkező. Tehát nagy átlagban hosszabb távon nagyon nagy valószínűséggel jobban jársz a magasabb hozamú, de kockázatosabb befektetéssel.

Általánosságok

Nem érdemes tehát rövid távon, 1-3 év között kockázatosabb befektetésekben gondolkozni. De mi számít kockázatosnak, és mi az ami hihetetlen?

A kockázatmentes befektetésnek az állampapírt lehet leginkább említeni. Ez sem teljesen igaz, mert ebben is van kockázat, mert az állam is csődbe mehet, meg jöhet a zombi apokalipszis is, de ezeknek esélye majdnem nulla. Ja igen, mivel senki nem látja a jövőt, az egész inkább esélyekkel való számolás, mint kézzel fogható tudomány. Az állampapírok hozama attól függ melyik országban jelenleg (2016) 1-3% között mozog.

Kockázatos befektetésnek szokták mondani a részvényeket, Erről nagyon sokat lehetne vitatkozni, de hosszú távon átlagban a részvények hozama olyan 7-10% közt van. Részvényekbe azonban felesleges, és hülyeség is rövid távon befektetni. Vagyis nem feltétlenül, de akkor az nem befektetés, hanem inkább szerencsejáték. Minél hosszabb az időtáv, annál inkább lesz kevésbé szerencsejáték.

Csak kitérőként szeretném megemlíteni, hogy az összes tuti befektetés, ami garantáltan 30 százalékot hoz az ugyanaz a kategória, mint amikor a nigériai herceg akar neked pár raklap százdollárost küldeni, csak küldj egy kis pénzt a szállításra előbb:) Magyarul átverés. Lehúzás.

Talán sikerült kicsit tisztába tenni a kockázat fogalmát, ha hozzászólnál, vitatkoznál vele, akkor alul a hozzászólásoknál megteheted.