Befektetések egyszerűen 7: Diverzifikáció

Ha érdeklődsz a befektetések iránt, és olvasgatsz a témában, akkor elkerülhetetlen hogy előbb-utóbb találkozz a diverzifikáció fogalmával. Mint sok más kifejezés a pénzügyek világában, ez is egy “villantós” kifejezés egy nagyon egyszerű fogalomra. Annyit jelent, hogy ne tégy fel mindent egy lapra. De miért is ne?

Azért, mert beszéltünk már róla, hogy a befektetés az nem szerencsejáték. Sokan azt hiszik hogy az, mert a befektetés természetétől fogva olyan dolog, amikor nem sok befolyásod van rá, hogy mi történik a pénzeddel. Elküldöd a pénzed dolgozni, de ez azt jelenti, hogy odaadod másoknak. Bízol benne, hogy ők tudják mit csinálnak, és több pénzt fognak termelni, amiből te osztalékot kapsz, és még a tőkéd is gyarapodik. Minden szép, és jó, addig amíg nem fordul minden rosszra. Ekkor viszont fájni fog ha a pénzed felét elveszted. A diverzifikáció abban segít, hogy amikor jön a baj, az kevéssé fájjon. Az ára pedig az, hogy jó időkben esetleg nem érsz el akkora hozamot, mint ha mondjuk egy épp felvirágzó Facebook-ba fektettél volna mindent. A jövőt viszont senki nem látja, ezért nem árt óvatosnak lenni.

Az egyik leggyakoribb forma a diverzifikációra, hogy nem csak részvényeket, hanem kötvényeket is tartasz a portfóliódban. Általában elmondható, hogy a kettő egymással ellentétes időszakokban teljesít jobban. Gazdasági növekedés esetén a részvények teljesítenek jobban, mert az emberek általában kapzsik, hanyatlás esetén viszont a kötvények teljesítenek jobban, mert óvatossá válnak az emberek. Hosszú távon azzal hogy nem egy eszköz-osztályba, vagy egy részvénybe fektetsz, azzal csökkented a kockázatot, de a várható hozamot is. Ami a lényeg, hogy sokkal nagyobb mértékben csökken a kockázat, mint a várható hozam.

Az alábbi két ábra a www.portfoliovisualizer.com segítségével készült. A kék vonal egy csak részvényekből álló portfóliót jelöl, a piros egy 60% részvény, 40% kötvény portfóliót.

Csökkenő piac esetén

Csökkenő piac esetén jobban teljesít a diverzifikált portfólió, azaz kevesebbet veszít az értékéből. Utána hiába teljesít jobban a csak részvényből álló portfólió, nem éri utol a másikat.

Növekvő piac esetén

Növekvő piac esetén jobban teljesít a csak részvény portfólió, de látható hogy a sokáig tart amíg utoléri a második portfóliót egy csökkenő periódus után.

Hosszú távon

A hosszú távú ábrából látszik, hogy habár a trend mindkét portfólió esetén felfelé halad, a második sokkal simábban, kevesebb kilengéssel teszi. A legjobb évben a piros portfólió csak 22%-ot hozott a kék 33%-val szemben, viszont a legnagyobb veszteség is csak 20% volt a 37%-al szemben.

Diverzifikálni sokféleképpen lehet. Lehet eszköz osztályok közt felosztani a portfóliót, (kötvény / részvény / ingatlan / készpénz). A befektetési alapok természetüknél fogva jó megoldásnak számítanak a diverzifikációra, mert több részvényt, vagy több eszköz osztályt is tartalmaznak.

Azt hiszem a lényeg átjön. A befektetés hosszú távú játszma. A célja hogy hosszú távon minél nagyobb hozamot érj el minél kevesebb kockázat árán. A hozamot nem tudod befolyásolni, a kockázatot viszont igen. Erre való a diverzifikáció.

Nem baj ha hibázol

Félelem. Az egyik legerősebb “motiváló” erő. Az evolúció során nagyon jól jött a félelem az emberiségnek. Óvatosságra ösztönözte őseinket, éberen tartotta őket, segített a túlélésben. Biztosan ismerős az az érzés amit kivált. Az a görcs a gyomrodban mikor ki kell állni egy tömeg elé, vagy vizsgázni mész, vagy amikor gimiben szeretted volna megszólítani azt a fiút vagy lányt aki tetszik neked. Mi van ha nem jól sül el a dolog? Ez a reakció nagyon régen és mélyen jelen van a lényünkben. A világ viszont sokkal gyorsabban változik, mint ahogy azt genetikailag követni tudjuk. Az agyunk sokszor túlreagálja a helyzetet.

Csak egy vizsgáról van szó, nem arról hogy a szomszéd törzsből jönnek a rossz arcok és kinyírnak mindenkit még alszunk. Csak egy előadás, nem kardfogú tigris a bokor mögött, aki elől futni kell. Az agyunk viszont még mindig úgy reagál, mintha a kardfogú tigrissel, vagy a rivális törzzsel néznél farkasszemet. Nem vagyok neurológus, sem történész, úgyhogy biztosan voltak olyan hibák az előző pár sorban amik miatt néhányan kaparják az arcukat, de azt hiszem a lényeg átjön.

Hogy miért fontos ez? Fontos megérteni, hogy a félelem mindig veled lesz, és azért van hogy segítsen. A válasz pedig nem az hogy nem csinálsz semmit. Nem baj ha hibázol. A lényeg hogy tanulj belőle. Ha csak pár bejegyzést elolvasol itt a blogon, akkor fogod látni, hogy mint mindenki, én is hibáztam, és ez elég sokba is került. A unit-linked biztosításon több mint 700 ezret buktam. Azzal hogy nagyobb, drágábban fenntartható kocsit vettem, szintén hibáztam, ami folyamatosan pénzbe kerül. A karrieremben is van pár dolog amit másképp csinálnék ha visszamehetnék 5-6 évet az időben. De nem tehetem. Ami elmúlt elmúlt, annyit lehet tenni, hogy tanulok belőlük.

A félelmet teljesen sosem fogod tudni eltüntetni az életedből. A lényeg hogy megértsd hogy miből ered a félelem? Úgy érzed nincs meg minden információ egy döntéshez és ez félelmet (szorongást) okoz? Jó, igyekezz megtudni minél többet. Beszéld meg barátokkal, családdal a kérdést. Lehet hogy ők másképp látják a dolgot. Félsz a vizsgától? Jó, készülj fel úgy hogy ne legyen mitől félni. Gondold át mi a legrosszabb ami történhet!

A legnagyobb hiba amit elkövethetsz hogy nem teszel semmit. Félsz a hibáktól, az ismeretlentől, és nem gondolsz a jövőre. Nem baj ha hibázol. Maximum tanulsz belőle, és a következő döntésed annyival jobb lesz.

Mi volt a legnagyobb hiba amit pénzügyekben elkövettél, és mit tanultál belőle? Oszd meg a hozzászólásoknál!

Energiatakarékosság

Ha az elmúlt 20 évben nem a Marson éltél, akkor biztosan hallottál már a globális felmelegedésről. Egyre égetőbb kérdésnek tűnik, hogy hogyan tudjuk lelassítani, vagy megállítani ezt a folyamatot. a 21-ik század eddig eltelt másfél évtizedében olyan technikai találmányok jutottak el az átlagos felhasználóhoz, amikre nem is gondoltunk volna. Napelem? Az a kis izé amit ha eltakartál elment a számológépről a kép? Ma pedig egy egész ház energiaellátását lehet vele fedezni. Elem amit ha megnyaltál bizsergett a nyelved, és állandóan lemerült a walkmanben ezért ceruzával tekerted vissza a kazettát? Ma pedig egy tisztán elektromossággal hajtott autó majdnem olyat gyorsul mint egy F1-kocsi! Eljutottunk oda, hogy ezek a technológiák már olyannyira gazdaságosak, hogy egyre többen gondolkoznak rajtuk. Nem hülyeség ez, sőt még lehet hogy jól is járunk vele. Ez a cikk saját véleményem arról hogy hogyan járhatunk mi is és a a Föld is jobban.

Az emberek általában két szempontot vesznek figyelembe amikor azon gondolkoznak hogy napelemet, szélerőművet telepítenek, vagy elektromos autó vásárlásán gondolkoznak. Megéri-e nekik, illetve jót tesznek-e a környezettel. A kettő nem mindig teljesül egyszerre, de lehet két legyet ütni egy csapásra is azért. Minden az energiaszükségletre vezethető vissza. Egyre több ember él a földön, egyre magasabb életszínvonalon, amihez egyre több energiára van szükség. Akkor jársz jól, ha vagy kevesebb energiát használsz, vagy annak az energiának az előállítása kevéssé megterhelő a környezet számára.

Egy amerikai felmérés szerint az energiafelhasználás a következőképpen oszlik el: Elektromosság 39%, közlekedés 28% ipar 22% háztartás és kereskedelem 11%.

Az elektromosságról annyit, hogy nagyon nem mindegy hogyan állítjuk elő az elektromos áramot. Sajnos jelenleg igazán jó megoldás nincs, legalábbis ameddig valakinek nem sikerül fúziós erőművet létrehozni, ami nem termel radioaktív hulladékot. A legkisebb rossz hosszú távon azonban szerintem még mindig az atomenergia. Igen, történtek szörnyű balesetek, és drága a hulladék kezelése, de mint láthatjuk az elmúlt két évtizedből a CO2 kibocsátás megfékezése sem olcsó. Sőt. Kicsit olyan nekem ez mint a repülés. Minden tekintetben a legbiztonságosabb közlekedési forma, de ha valami baj van azzal tele a média. Aztán ha jobban megnézed sokkal többen halnak meg közlekedési balesetekben.

A közlekedésben elhasznált energia két dologtól függ. Mennyire hatékony a közlekedési eszköz, és mekkora távot teszel meg. Nem fogom itt most boncolgatni hogy megéri-e a villanyautó. Inkább azon érdemes szerintem elgondolkodni, hogy hogyan lehet kevesebbet autózni? A szokás és a kényelem nagy úr, de ha sikerül nem autóval munkába járni, vagy olyan helyre költözni ahonnan gyalog, biciklivel, vagy tömegközlekedéssel elérhető a munkahely, nagyon sokat takaríthatsz meg. Sokba kerül (4070Ft) egy megtett kilométer.

A harmadik nagy tétel minden családban a fűtés. Valóban nagyobb beruházás egy rendes szigetelés, és utólag macerás is lehet, azonban nagyon sokat meg lehet takarítani vele. Gondolom nem itt hallod először, hogy akár 30-50%-kal kevesebb is lehet a fűtésszámla egy jó szigetelés után.

Összegezve tehát ha jót akarsz tenni ezzel a sárgolyóval amin mindannyian lakunk, és jól is akarsz járni akkor autózz kevesebbet, szigeteld le a házad, és támogass olyan kezdeményezéseket, amik arra irányulnak hogy az áramtermelésben a fosszilis energiahordozók elégetésének arányát csökkentik. Ja, és csoda itt sem létezik. Itt is lépésről lépésre kell haladni és felelős döntéseket hozni.

Információ diéta

Ha mostanában olvastál híreket, vagy néztél hírműsorokat a TV-ben, akkor valószínűleg arra a következtetésre jutottál, hogy nagyjából két perc múlva itt a világ vége. Aztán másnap csak felkel a nap valahogy, és minden megy tovább, sőt lehet hogy a hírekben újra megmondják hogy holnap jön az atomháború, vagy esetleg egy jó kis tőzsdei összeomlás. Persze mindez logikus, és ha ezt megérted, akkor ki fogod tudni szűrni azt a kevés információt, amire szükséged van.

Készen állsz a befektetésre?

Nagyon sokan a befektetésre úgy tekintenek, mint a megváltóra, vagy az ördögre, de maradjunk a pozitív oldalnál. A befektetésid révén fogsz meggazdagodni, ennyit meg ennyit hozott a befektetése valamelyik ismerősödnek, stb. Ismerős közhelyek ugye? Most nem feltétlenül azokra a reklámszövegekre gondolok, amiket sok helyen lehet látni, hogy “Ülök a fotelban és kereskedem” meg hasonló hülyeségek. Ezeknek ne dőlj be, reklám az egész. Na de elég messzire elkanyarodtam attól amit írni szeretnék. Egyszóval ha érdeklődsz a befektetések iránt, akkor biztos feltetted már a kérdést, hogy készen állsz-e vajon rá. Itt van pár tipp, hogy eldöntsd…

Az első, és legfontosabb, hogy rendelkezel-e egy kis ismerettel a témában. Tudod-e hogy mi az amit veszel, mondjuk amikor egy állampapírt, vagy egy biztosítást veszel. Érted-e a konstrukciót, rendelkezel-e annyi tudással, hogy megértsd hogy mit csinálsz, és fel tudd mérni hogy mik a kockázatok, és mitől gyarapodhat a pénzed, és hogyan. Ezek nem annyira bonyolult kérdések, mint gondolod, egy kis utánaolvasással nagyon hamar ki lehet művelni magad. Rengeteg helyen találsz információkat, én is írtam pár cikket már a témában, nézz szét itt ha érdekelnek a befektetések. Nem kell tudnod esszéket írni a témában, ha 1 percben el tudod mondani hogy ezért fektetsz állampapírba, részvénybe, vagy bármibe mert (illeszd be a magyarázatot) akkor már jó vagy.

Van bármilyen hitelkártya tartozásod, termékhiteled, személyi kölcsönöd? Ha igen, akkor amíg ezeket nem fizetted ki, addig ne gondolkozz befektetéseken. Sőt még egy lépéssel tovább megyek, gondolkozz el rajta hogy miért volt neked ilyen tartozásod? Először is azt a helyzetet kell korrigálni, hogy ne kerülj ismét olyan helyzete, mikor ezeket kell visszafizetni. Például ha személyi kölcsönre kellett mosógépet venni, mert elromlott, akkor inkább tegyél félre 3-6 hónapnyi megélhetésre elég pénzt egy bankszámlán, hogy az ilyen váratlan kiadásokat fedezze. Hidd el sokkal nyugodtabban fogsz aludni. Ezeknek a hiteleknek a kamata 10+ százalék, de hitelkártyánál ez inkább 40. Nincs mit hozzáfűzni, ezeket először vissza kell fizetni. Tekints úgy rá, mintha tuti 40%-of hozammal fektetnél be.
kapcsolódó cikk: Jó hitel, rossz hitel

Ha a kocsidat hitelre vetted, akkor itt az ideje hogy először azt is visszafizesd. Először is ha hitelre vetted a kocsit akkor nem engedheted meg magadnak. Az egyik legrosszabb dolog amit a pénzeddel, és a pénzügyi helyzeteddel tehetsz, hogy egy olyan tárgyat veszel hitelre, aminek az értéke csak csökken.

Hasonlóan gondolkozva logikus lenne, hogy a lakáshitelt is vissza kellene fizetni előbb ugye? Nos, nem feltétlenül. Egyrészt a lakás értéke hosszú távon követi az inflációt, másrészt a lakáshitel kamata általában alacsonyabb, mint amit befektetésekkel el lehet érni. Itt is érvényes, hogy mondjuk ha van egy 4%-os lakáshiteled, akkor amit ide fizetsz, az biztos hozam. Amiért úgy gondolom hogy a lakáshitelt nem feltétlen kell visszafizetni az az hogy itt matematikailag is jobban járhatsz hosszú távon ha befekteted a pénzed mellette. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb banknál felszámolnak valamennyi díjat ha előtörleszteni akarsz, ami abszurd szerintem. Ezért nem biztos hogy praktikus havonta előtörleszteni.

Azért arra figyelj, hogy ha úgy döntesz hogy befektetsz egy kis pénzt lakáshitel mellett, az tényleg befektetésbe menjen, ne iPhone, meg laptop, meg Starbucks kávé legyen belőle.

Tehát összegezve mielőtt befektetésen gondolkozol:

  1. Tanulj egy kicsit, tájékozódj, hogy értsd mit csinálsz
  2. Fizesd ki az összes személyi hiteled
  3. Fizesd ki az autóhiteled

Ha elkezdted, akkor már csak idő, és kitartás kérdése. De tartsd észben: ez nem sprint, hanem egy maraton.

A pénzügyi siker 80% viselkedés, 20% tudás

Aki tanult gazdaságtant, biztosan hallott már Vilfredo Pareto nevéről. Na jó lehet hogy a Vilfredo nem ugrik be, nekem se ugrott be elsőre 🙂 Röviden a legfontosabb érdeme Pareto úrnak az volt hogy a múlt század elején amikor az egyenlőtlen vagyoneloszlást vizsgálta, rájött, hogy a vagyon 80%-a a társadalom 20%-hoz kerül. Ez a cikk nem az egyenlőtlenségekről szól, hanem ennek az elvnek a kiterjesztéséről.

További vizsgálatok kimutatták, hogy a Pareto-elv, vagy 80-20 szabály, a gazdaságtan megannyi területén jelen van. A problémák 80%-át a kiváltó okok 20%-a adja, és még sok más példát lehetne sorolni. Hogy mindez miért fontos? Nos azért, mert ha tudod hogy mi az a 20% ami az eredmény 80 százalékáért felelős, akkor sokkal hatékonyabban fogod tudni elérni azt az eredményt.

Az emberek hajlamosak azt hinni, hogy a pénzügyek világa valami rettenetesen bonyolult dolog, amihez legalább 3 doktori cím, kell, de nem árt ha van pár Nobel-díja is az illetőnek. Pedig pont a fordítottja igaz, nagyon egyszerű a képlet, de nehéz fegyelmezettnek maradni. Ezért mondom hogy az hogy jól bánsz-e a pénzzel vagy nem, túlnyomórészt a viselkedésen, és nem a tudáson múlik.

Elég az alapokat tudnivezesd a kiadásaid, költs kevesebbet, mint amennyi a bevételed, a maradékot tedd félre. Hitelt csak lakásra vegyél fel. Ebben a két mondatban benne van minden amit első körben tudnod kell. A lényeg hogy kezdd el, útközben úgyis sokat tanulsz majd, mind magadról, mind a pénzügyekről.

Ha ez megvan, akkor már csak kitartás, és fegyelmezettség kell, és szépen lassan gazdag leszel. De szereted a kihívásokat ugye?

Jó befektetés az ingatlan?

Azoknak az embereknek a nagy része, akikkel befektetésekről szoktam beszélgetni, az egyik legjobb befektetésnek tartja az ingatlant. Most szögezem le, szerintem is helye van egy portfólióban. Sokat olvastam utána hogy mire lehet számítani, mik az előnyei, és hátrányai, de nem találtam olyan oldalt, ahol betekintést engednek a valódi számokba. Úgy alakult, hogy tavaly kiadtam a lakásomat, és gondoltam hogy megosztom itt a blogon a tapasztalatokat, és természetesen a számokat is, hogy össze lehessen hasonlítani más befektetési formákkal, és hogy kiderüljön tényleg jó befektetés az ingatlan vagy nem. Ennek a cikksorozatnak az első része ez.

Honnan az ötlet?

Írtam a passzív jövedelemről szóló cikkben is az ingatlanokról, mint egy potenciális befektetési formáról. Kalkulátorok vannak az interneten, a kiszámoló blogon is megjelent több cikk is a témában. Magam sem tudom hogy pontosan mennyit fog hozni a befektetés, de úgy tervezem hogy negyedévente megosztom a számokat, és az év végén össze lehet hasonlítani hasonló befektetésekkel.

Úgy alakult hogy az esküvőnk után kiadóvá vált az egyik lakásunk, tehát nem befektetési céllal vettem a lakást. Elképzelhetőnek tartom hogy valamikor a jövőben csak befektetési céllal veszek lakást, de mivel tapasztalatom nincs még benne egyáltalán, úgy gondoltam hogy ez remek alkalom egy kis tapasztalat szerzésre, és hogy pontosan tudjam milyen hozamra számíthatok. Ugyanarról a lakásról van szó, amit az albérlet vagy lakás cikkben említettem.

Előnyök, kockázatok

Ha rákeresel interneten, hogy jó befektetés-e az ingatlan rengeteg bölcsességre fogsz akadni. Nagy részük azért inkább vicces, mint bölcs. Több területet nem lesz a földön, úgyhogy az ingatlan ára csak emelkedhet, meg hasonló orbitális marhaságok. Mindenki jó kapzsi lett, itthon is személyi igazolvánnyal lehetett lakást venni (no comment…) és boldog boldogtalan ingatlant vett. A bankok meg örültek mint majom a farkának, mert rengeteg pénzt kerestek a hiteleken. Aztán jött 2007-2009 és elég sokan elég nagyot buktak. A tanulság az hogy mindennek van kockázata.

Az ingatlanoknál az egyik legnagyobb hogy nem likvid. Egy lakást lehet hogy csak évek alatt lehet eladni. A másik hogy a lakás értékének növekedése, vagy csökkenése függ attól hogy hol a lakás. Ezzel lehet számolni, de sosem lehet tudni hogy mikor építenek egy szemétégetőt a környéken. Szerintem az egyik aranyszabály, hogy ha 10 évnél hamarabb szeretnél kiszállni a befektetésből, akkor valószínűleg nem a legjobb megoldás a lakás.

Az előnyök közt említhetem mondjuk hogy ha biztosítás van a lakáson, nagyon kicsi a valószínűsége, hogy az egész tőkét elbukd. A másik hogy viszonylag kevés idő ráfordítást igényel, tényleg közel passzív jövedelem. A befektetési célú ingatlan szerintem az egyik legjobb tőke építési módszer.

Matematikailag legalább is az. Mivel veszel egy ingatlant, amihez az egyszerűség kedvéért 20% önerőt adsz, mégis a 100% után élvezed a hasznokat. Mínusz a kamat költség természetesen. Jelzáloghitelek az egyik legolcsóbb hitelek, és a bérleti díj egy része a tőkét fogja gyarapítani. (ez a más megveszi nekem a lakást című okosság, amit ismét mindenhonnan hallani, de azért ettől bonyolultabb)

Milyen cikkre számíthatsz?

Meg fogok osztani mindent, az összes kiadást, hogyan kell adózni utána, mit lehet elszámolni költségnek, mindent. Szerintem úgy lehet hitelesnek maradni, ha leírom a számokat. A számokban az a szép hogy nem hazudnak. Szeretném ha ezeken a cikkeken keresztül olyan infót találhatnál amit máshol nem feltétlenül találsz meg.

Személyes Költségvetés

Ha meghallod a költségvetés szót, valószínűleg először az állami költségvetés, vagy államháztartás, vagy valami hasonló jut eszedbe először. Érthető, hiszen ez az amit elég gyakran tolnak az arcunkba a médiában. Ettől függetlenül még maga az elv, hogy legyen elképzelésed róla hogy mire mennyit szeretnél költeni. Ehhez azonban kell hogy vezesd a kiadásaid.  Kicsit kezd vicces lenni hogy minden cikkben kiemelem ennek a fontosságát, de  mindennek ez az alapja. Ha mást nem tanul senki ebből a blogból, mint azt, akkor is boldog leszek már! Na de vissza a költségvetésre.

Miért kell költségvetés

Lehet hogy csak az én hátterem, érdeklődési köröm, és oktatásom mondatja velem, de a legegyszerűbb úgy jól kezelni a pénzügyeid, ha magadra, vagy a családodra úgy tekintesz mint egy vállalkozásra. Megvannak a céljaid, céljaitok, a vállalkozás pedig igyekszik ezeket elérni. De honnan tudod hogy jó úton haladsz-e, vagy egyáltalán amit most csinálsz azzal valaha eléred-e a kitűzött célokat? Onnan hogy csinálsz egy pénzügyi tervet (költségvetés) és havonta, negyedévente, évente, vagy ahogy tetszik megnézed hogy sikerült-e betartani. Ha ennyire egyszerű lenne, akkor mindenki csinálná nem? A legtöbb ember akivel beszéltem erről azzal a kifogással él, hogy ő nem akarja a rosszul érezni magát, mert egy adott hónapban többet költött túró rudira, vagy ruhára, mint amit a költségvetés megengedett. És itt jön a képbe a két különböző felfogás.

Két fő hozzáállás

Az egyik, hogy minden egyes kategóriára meghatározod hogy mennyit költhetsz. rezsi, kaja, ruházkodás, benzin, nyaralás, és még sok minden. Tőled függ mennyire részletesen osztod fel a kategóriákat de a lényeg hogy így minden egyes forintnak előre meg van a helye. Ezt megmondom őszintén én sem szeretem. Főleg azért nem, mert túl sok szöszmötöléssel jár, és ha nem állandó a bevétel, akkor nehéz vele tervezni, és frusztrációt okoz. Akkor viszont hajlamos az ember azt mondani hogy a picsába az egésszel!

A másik változat, amit én sokkal jobban kedvelek pontosan ellenkezőleg működik. Ennek a lényege, hogy kitalálod hogy mik a céljaid, azokra nagyjából mennyi pénz meg majd el, a többit pedig úgy költöd el ahogy akarod. Tehát ha mondjuk keresel 300 ezret, ebből lakhatásra, rezsire elmegy 100. Nyugdíjra, nyaralásra, új autóra, lakásra, gyerek oktatására, vagy bármilyen célra kiszámoltad hogy 125 ezret kell félretenni, akkor marad 75 ezer amit úgy költesz el ahogy akarsz. Amíg pluszban vagy, addig minden rendben, raktál félre, kifizetted a számlákat, mindenki boldog! Gondolom érted a lényeget. Ennek szerintem a legnagyobb előnye, hogy nem túl kötött, de mégis mikor elkészíted a tervet rákényszerít hogy gondolkozz a jövőn.

Magadnak fizess először

Azért is jobb a második változat, mert annál nem azt teszed félre, ami marad a hó végén. Az emberi természetből adódik, hogy sokkal nehezebb úgy félretenni, ha a végén megmaradó összeget akarod félretenni. Rögtön az elején automatikusan félreteszed, és akkor nincs is ott az a pénz a számládon, nem fogod elkölteni. A legjobb ha van egy állandó átutalási megbízásod, ami a fizetés után azt a részt amit félre akarsz tenni automatikusan elutalja egy másik számlára. Sokkal könnyebb rendszerszerűen automatikusan félretenni, mint abban bízni hogy hónapokon, éveken át fegyelmezetten fogsz a pénzzel bánni. Nem lehetetlen, csak nagyon nehéz.

Neked mi vált be? Csinálsz egyáltalán költségvetést? Könnyű betartani? Szívesen olvasom a tapasztalatokat a hozzászólásoknál.

Mennyibe kerül autóval járni? – Update

Az autós cikkben írtam részletesen arról, hogy mennyibe került a kocsi fenntartása, és egy megtett km. Azt is ígértem hogy írok egy updatet arról hogy a mostani kocsival ez hogyan néz ki. Mielőtt elkezdem kiszámolni, úgy saccolom hogy kb. 50%-al többe kerül ezt a kocsit fenntartani. Egy kategóriával magasabb, és dízel. Ez a kettő biztos hogy megnyomja egy kicsit a fenntartási költségeket.

Ez a kocsi egy 2007-es dízel Mazda6, 6 évesen vettem 2014-ben. Amikor vettem akkor többet terveztem járni vele, de időközben volt egy kis változás, és úgy adódott, hogy nem kell már munkába járáshoz a kocsi. Ami igazából jó dolog, nem nagyon szeretek dugóban ülni, és Budapesten a reggeli munkába járás és a dugó az általában szinonimának számítanak. Lássuk a száraz tényeket:

Értékcsökkenés: kb. 400.000  (hasznaltauto.hu szerint)
Szerviz és alkatrészek: 1.160.000
Garázsbérlet: 320.000
Egyebek (biztosítás, matrica, apróságok):180.000
Üzemanyag: 893.000
Megtett km.: 41.000
Egy km. költsége: 72 Forint

Hmmmm. Több mint a duplája. Mondjuk ha még megtartom pár évig a kocsit, akkor lejjebb fog menni. A szervizben van két nagyobb tétel, egyrészt a mindenki által rettegett kettős tömegű lendkerék (400.000) amit kb 200 ezrenként kell cserélni, egy komplett vezérlés csere (143.000), ami 120 ezrenként esedékes, valamint két garnitúra új gumi. Én nem szeretek a fenntartáson spórolni, az autót nem sufniba hordom, hanem a Mazda Mesterhez, nem használt, meg újrafutózott gumikat veszek rá, hanem újat, és nem fűtőolajjal tankolom, hanem prémium dízellel. Ez utóbbihoz annyit, hogy szerintem a modern dízeleket ezzel kellene tankolni, itthon legalábbis biztosan.

Így utólag hiba volt dízelt venni, hiába a 6 literes fogyasztás, drágább az üzemanyag bele, drágább a fajlagos fenntartása. Mikor összeköltöztünk a feleségemmel, és kiderült, hogy nem kell már kocsival járni munkába, akkor gondolkoztam rajta hogy eladom, és veszek egy kicsit régebbi benzines hasonló autót, de végül elvetettem, mert a “kötelező” szervizeket és karbantartásokat ezen már megcsináltam. Vezérlés és új gumi szinte minden használtan vett autóra kell vétel után.

Egy kicsit még mindig sokkoló a szám, de itt is látszik, hogy ha nem írnám az összes kiadásomat, akkor jóval alulbecsültem volna hogy pontosan mennyi a különbség a két kocsi fenntartása közt.

Eltelt egy év: Évértékelés 2016

Gyorsan telik az idő. Hihetetlen, de újra eltelt egy év, rengeteg minden történt, van ami jó, van ami rossz és volt egy pár elég nagy meglepetés is. Gondolok itt a Brexit-re és Trump győzelmére.  Nem vagyok az újévi fogadalmak híve, de úgy gondolom hogy az év végén érdemes leülni, és számba venni, mit értünk el, és mi az amit a következő évben el szeretnénk érni. De mivel ez az első ilyen nyilvános visszatekintés, előbb egy kis háttértörténet:

Pontosan három évvel ezelőtt kezdtem el egy kicsit jobban érdeklődni a pénzügyek iránt. Akkor kezdtem el könyveket olvasgatni, podcastokat hallgatni, és írni minden kiadásom. Az előző cikk pont arról szólt miért nagyon fontos ez. Azelőtt nagyjából fizetésről fizetésre éltem, ha egy kicsit több pénz volt a számlámon, akkor elköltöttem valamire amire úgy gondoltam éppen hogy szükségem van. Ekkor már megvolt a saját lakásom (vagyis akkor 17 év múlva lett volna a sajátom), volt egy kis megtakarításom (unit linked biztosítás sajnos), tehát úgy gondoltam hogy minden a legnagyobb rendben van. Végül is minden rendben volt, csak épp arra lett volna elég amit félreteszek, hogy 65 évesen menjek nyugdíjba, és a következő 30 évben mástól függjek. Nem tetszett ez a jövőkép, úgy döntöttem változtatok.

2014-ben a keresetem 31.9 százalékát tettem félre. Ami gyakorlatilag csak a lakáshitelbe és a unit-linked biztosításba fizetett pénz. Nem rossz, de lehetne sokkal jobb. 2015 volt az az év amikor tudatosan kezdtem el kezelni a pénzem. Felmondtam a unit-linked biztosítást, és beletörlesztettem a lakáshitelbe, ugyanis eldöntöttem, hogy minél hamarabb kifizetem a lakáshitelt. Ha minden jól megy jövőre ki is lesz fizetve, és 7 év alatt visszafizetem majd az eredeti 20 helyett. Ennek ellenére csak a bevétel 19.5%-át tettem félre. Kifizettem a kocsin lévő hitelt egyben, mert volt rá pénzem, és nem akartam kamatokat fizetni. Tehát így indultam neki 2016-nak.

Az idei terv

Ennek az évnek a legfontosabb eseménye az volt hogy összeházasodtunk a feleségemmel, de mivel ez nem egy esküvő blog, túl sokat nem írnék róla. Azt terveztük, hogy legalább 50%-át megtakarítjuk a bevételeinknek, szerettünk volna félretenni egy házra is, valamint szerettünk volna egy értékpapír számlát nyitni ahová nyugdíj célú megtakarításokat gyűjtjük. A lakáshitelből szerettünk volna nagyjából 2 millió forintot lefaragni.

A lakáshitel célt szinte forintra pontosan teljesítettük. A kiadások terén majdnem pontosan elértük a célt, összesen 51.1%-át tettük félre a bevételeinknek. A kiadások terén a legnagyobb tételt nyilván az esküvő adta, ezen kívül még két nagyobb tétel volt, az utazás, ide értve a nászutat is, illetve az autó. Most hogy nézem az adatokat, durva hogy kocsira majdnem fél millió forint ment el, ami csak üzemanyag és karbantartások. Van egy olyan érzésem hogy ez az autó drágábban üzemeltethető mint az előző.

Az adatokból látszik, hogy mennyit költünk nagyjából havonta, és mi az amit minimálisan tudnánk költeni, ha nem költenék olyan dolgokra amik nem létfontosságúak, mint például hobbi, vagy utazás. Ennek megfelelően 6 hónapnyi minimum kiadásoknak megfelelő vésztartalékot elraktunk egy külön cetelem takarékszámlára.

A nyugdíj-megtakarítás céljából a KBC Equitas-nál nyitottunk egy értékpapírszámlát, és ide utalunk minden hónapban egy kis pénzt, amit 3 alap közt osztunk fel (VTI 60%, VNQ 20% és BND 20%) Erről majd külön posztban hogy miért ezt az arányt választottuk. Azt a megtakarítást amit házra szánunk, azt pedig magyar államkötvényben tartjuk, mert ha minden jól megy 5 éven belül szeretnénk majd valamit venni.

Ezt tervezzük 2017-ben

– a megtakarítás arányt szeretnénk 55%-ra növelni
-A lakáshitelt szeretnénk teljesen kifizetni júliusig
-1.5 millió forintot szeretnénk elrakni lakásvásárlásra

Kíváncsi leszek hogyan mit hoz 2017. Részemről én optimista vagyok, úgy érzem hogy van egy jó és teljesíthető tervünk, illetve egy jó rendszert alakítottunk ki ami segít majd elérni a céljainkat.

Mindenkinek nagyon Boldog Új Évet kívánok, találkozunk jövőre!