Mennyi az elég

wallet-cash-credit-card-pocketEz a bejegyzés egy kicsit filozofikusabb hangvételű lesz. Ha megkérdezünk random embert az utcán, hogy mit szeretnének elérni, akkor nagy eséllyel lenne a válaszok közt a boldogság, és gazdagság, vagy ezeknek valamilyen változata. Vajon mikor mondhatod magadról hogy boldog vagy? És gazdag? Szerintem az egyik legfontosabb hogy legyen egy pont amikor azt tudjuk mondani: elég. De mennyi az elég?

Gazdagság?

Szerintem mindenki tapasztalta már aki a saját lábán próbál megállni, hogy hiába keres több pénzt, mégsem lesz gazdagabb. Amikor én egyetemre jártam sokkal kevesebb pénzből éltem, mint most. Mégis boldog voltam, jó volt a társaság, jó volt kicsit belekóstolni az Életbe, nem érdekelt hogy négyen laktunk egy kollégiumi szobában, a hűtő az ablakon kilógatott bevásárlókosár volt, és ha nem mentem időben zuhanyozni akkor nem volt meleg víz. Vajon most boldog lennék ugyanezekkel a körülményekkel? Nem hiszem.

Ahogy elkezdtem dolgozni, egyre több pénzt keresni, úgy növekedtek az elvárásaim is. Nem volt már jó ebédre a tegnapi száraz kenyér egy kis parizerrel. Nem volt már kényelmes vonattal járni, kellett egy kocsi. Nem volt már jó három másik emberrel lakni, kellett egy saját szoba. Ezt hívják életszínvonal inflációnak. Az igazság az, hogy hogy ha nem figyel rá tudatosan az ember, akkor a határ a csillagos ég. Nincs az a pénz amit ne lehetne elkölteni.

Társadalmi elvárások

Érdekes társadalomban élünk. Mindenhonnan reklámok folynak, gyerekkortól kezdve arra programoztak bennünket hogy többet akarjunk. Mindegy milyen áron. Nagyon olyan dolgokat vesznek meg amire nincs igazán szükségük, hogy olyan emberek elismerését nyerjék el akit utálnak. Új autó, hatalmas ház, méregdrága utazások. Szerintem ez a viselkedés nevetséges, és ha van annyi önkontrollunk hogy észrevegyük mi folyik, és ellen tudjunk állni a kísértésnek, akkor sokkal jobban boldogulunk.

Na de mennyi az elég?

Tehát azt megállapítottuk, hogy nem szabad szomszéd, a kollégák, a társadalom elvárásainak akarjunk megfelelni. A pénz egy bizonyos ideig boldogít, a tárgyak egy bizonyos ideig jobbá teszik az életet, de nem igaz hogy minél több annál jobb. Én nem akarom hogy csak azért kelljen nagy házban lakni, hogy a rengeteg holmi, amit nem is használok, elférjen valahol. Főleg ha ezeket olyan pénzen szereztem, amit egy munkahelyen kaptam ahová nem igazán szeretek bejárni.

Mindenkinek saját magának kell ezt a kérdést feltenni, és megtalálni a választ rá. Ez szerintem olyan dolog ami kialakul, és változhat ahogy telnek az évek, ennek a cikknek a célja, hogy rávilágítsak hogy nem biztos hogy a több az jobb elv itt érvényesül. Én személy szerint nem vágyok luxusautókra, villára, drága holmikra. Sokkal többre értékelem az időt, azt amiből nem tudok többet szerezni. Nekem fontosabb az hogy legyen idő a szeretteimre, hogy ne kelljen függnöm egy munkahelytől.

Boldogság?

Ez is olyan dolog, amit mindenkinek magának tudnia mi teszi boldoggá. Ez sok mindentől függ az ember személyiségétől kezdve az életkörülményekig. Egy dolog biztos, hogy a pénz és az anyagi javak egy bizonyos szint után már nem tesznek boldogabbá. Hogy ez a bizonyos szint hol van, azt nem tudom. Viszont kell hogy legyen egy pont ahol elég. Mindenkinek javaslom gondolkodjon el egy kicsit azon hogy hol a pont amikor azt tudja mondani hogy elég, boldog vagy azzal amim van, innentől minden már csak hab a tortán.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.