Befektetések egyszerűen 1. – Infláció

Hol van jó helyen a pénzed? A párna alatt mint ahogy nagymamám hitte? Mit csinálj azzal a kis pénzmaggal amit összespóroltál? Hova fektesd be? Ingatlanba? Tartsd bankban? Tőzsdén? Rengeteg lehetőség van, rengeteg variációban, amiket szerintem még gyakorlott pénzügyi guruknak sem mindig egyszerű átlátni. A jó dolog hogy nem kell gurunak lenni hogy el tudj kezdeni befektetni. Ebben a cikksorozatban szeretnék segítséget adni pár cikkben amiket ha megértesz segít majd eligazodni a pénzügyekben. Ez itt az első rész, az inflációról. Azért pont az inflációról, mert mindenütt jelen van. 

Mi az infláció?

Röviden annyi, ha infláció van akkor a pénzed holnap kevesebbet ér, mint ma. Képzeld el, hogy Magyarországon 1000 Forint van forgalomban, amiből a tiéd 10. Ha Magyarország úgy dönt, hogy nyomtat még 100 Forintot, akkor a te 10 forintod kevesebbet fog érni. Magyarországon az infláció 1990 és 2015 között átlagosan 11,4%, ha kivesszük a rendszerváltás utáni pár évet amikor akár 35% is volt, akkor 2000-2015 közti időszakra 4.8%. Forrás: KSH. Az Infláció nagyon leegyszerűsítve azért van, mert pénz kínálata gyorsabban növekszik, mint a termékek és szolgáltatások kínálata. Azaz több pénz lesz elérhető amiért vásárolhatsz.

Ezt azért fontos tudnod, mert ha mondjuk 2000 óta évi 3% fizetésemelést kaptál, akkor valójában csökkent a fizetésed, azaz kevesebbet tudtál megvenni ugyanannyi pénzből. Vagy ha esetleg a megtakarításodat évi 3% mellett helyezted el a bankban, akkor nemhogy nőtt volna, hanem csökkent a félretett pénzed.

Az infláció azonban nem minden esetben rossz. Értelem szerűen a tartozásaid ennyivel kevesebbet fognak érni. Tehát a lakáshitel tartozásod értéke is csökken évente az infláció mértékével. (természetesen a bankok sem hülyék, a hitelkamat minden esetben magasabb lesz, mint az infláció, különben a bank fizet neked, hogy használd a pénzét). Ez igaz az államadósságra is, tehát az államnak is jó ha infláció van.

Deflációról akkor beszélünk, ha a pénzed többet ér, mint tegnap. Általában egy országnak nem jó ha defláció van, egyrészt a tartozásai (államadósság) többet érnek, másrészt van egy fogyasztás visszaszorító hatása. Azaz miért vennék ma TV-t ha holnap kevesebbért megkapom? Ennek viszont a gazdaságra van rossz hatása, ami egy elég csúnya spirálba taszíthatja az országot, de erről majd később talán.

Hogyan számolják ki?

Jogos kérdés hogy hogy lehetne már pontosan mérni az inflációt? Nem lehet, mint nagyon sok mindent még a gazdaságban. Azonban elég pontosan meg lehet becsülni. Ez úgy történik hogy a KSH számítja a fogyasztóiár-indexet (inflációt). Kialakítanak különböző kategóriákat, és azoknak a változását az átlagfogyasztással súlyozva nézik meg az előző évhez képest. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek más az infláció, attól függően miből mennyit fogyaszt. Ha mondjuk egy évben a benzin 50%-kal drágul, de te nem jársz kocsival, akkor neked az infláció kevesebb, mint amit a KSH kiadott, ez persze megint egyszerűsítés, de érted a lényeget.

Hogyan lehet szabályozni?

Ez nagyon bonyolult kérdés, sok közgazdász dolgozik rajta hogy úgy lője be az inflációt, hogy az még jó legyen. Általánosan elfogadott tény hogy kis infláció még jó, nagyon nagy nem, és a defláció sem, a közgazdászok szerint valahol 2% környékén van az infláció egészséges mértéke.  A legegyszerűbb eszköz a “pénznyomtatás”. Ha a jegybank “pénzt nyomtat”, akkor nő a pénz mennyisége, és az infláció is. Egy másik módszer ha a jegybank változtatja az alapkamatot. Ha a kamat nő, drágább lesz pénzt kölcsönözni, csökken a pénz iránti kereslet, az emberek kevesebbet költenek, csökkennek az rak, és velük az infláció.

Összegezve

Ahhoz hogy boldogulj, nem kell tudnod hogy a jegybank hogyan szabályozza az inflációt, vagy hogy milyen hatása van az ország gazdaságára. Elég ha azt tudod hogy mit jelent számodra az infláció, és minden egyes döntésednél figyelembe veszed hogy ez is egy olyan dolog amivel számolni kell.

Albérlet vagy saját lakás

Albérlet vagy saját lakás? Örökzöld kérdés a fiatalok körében. Mikor érdemes belevágni, és végre saját lakást venni? Melyik éri meg jobban? Szinte mindenkinek lesz véleménye a témában, és nagyon sok okosságot, közhelyt fogsz hallani. Az ingatlan nagyon jó befektetés. A lakások ára csak növekszik. Az albérlet kidobott pénz. 2010 volt az az év amikor elhatároztam hogy ideje saját lakást venni.  Lehet hogy furcsa, de én szeretem utólag is megvizsgálni hogy milyen döntéseket hoztam. Van ami rossz, van ami jobb.  Vajon ez a döntésem jó volt? Olvass tovább és kiderül.

Először is szeretnék pár dolgot tisztázni a fent említett közhelyekkel kapcsolatban.

“Az ingatlan nagyon jó befektetés” Lehet. Mint minden más lehet jó vagy rossz befektetés. Mi a befektetés? Szerintem egyszerűen megfogalmazva az, ami hasznot termel. Az ingatlan lehet befektetés, de a saját lakás amiben laksz az nem az. Mégpedig azért nem, mert valahol lakni kell, ami pénzbe kerül. Ha albérletben laksz, akkor azért fizetsz, ha saját lakásod van akkor kamatot fizetsz a banknak, vagy elesel a pénzed hasznától amit máshol fektethetnél be. Ha kiadás céljából veszel ingatlant, azt teljesen más történet.

“A lakások ára csak felfele megy”. Szerintem nem. Gondolja csak 2009 környékére. Amikor én vettem a lakásomat, akkor már legalább 2 éve zuhantak az ingatlanárak, tehát nem a csúcson vettem a lakást, mégis 2015 végére jött vissza nagyjából annyira a piac, hogy el tudnám adni annyiért amennyiért vettem. Szerintem hosszú távon az ingatlanok ára az inflációval szoros kapcsolatban van. Sajnos csak elég régi adatokat találtam a KSH-nál, azok alapján úgy néz ki ez egy igaz feltevés. Ha valaki tudja hol lehetne frissebb adatokat beszerezni, szóljon.

“Az albérlet kidobott pénz” ismét csak nem, az egy díj amiért használsz valamit, ugyanúgy mint ahogy a hitelkamat is, lásd feljebb. Ennek a cikknek pont az a lényege hogy összehasonlítsam a költségeket.

Az volt a sztori, hogy amikor a lakást vettem, kb. 80 ezer forintért laktam albérletben. Volt 4,5 millióm amihez még felvettem 9,5 milliót és vettem egy lakást itt Budapesten. így néz ki az elszámolás:

6 év alatt megtakarítottam 7,8 milliót albérleten. Ebbe beleszámoltam azt is hogy 6 év alatt azért felmentek az albérlet árak. Tehát ez az amit “nyertem” az üzlettel. Mit vesztettem? Egyrészt ha bankban tartottam volna az induló tőkémet, akkor nagyjából 1,08 millió forintot kamatozott volna. A hitelkamatokra (nem teljes törlesztő, csak a kamat része) kifizettem nagyjából 3,9 millió forintot. Kicsit több lett a rezsi is, ez nagyjából 720 ezer forintot tett ki. Voltak még egyéb költségek is, illeték, ügyvédi díj, berendezés költsége, csak hogy a nagyobbakat említsem, ez összesen 1,1 millió forint. Összegezve ezer forintban:

Albérlet összesen: 7800
Megtakarítás elmaradt hozama: -1080
Hitelkamat:-3952
Rezsikülönbözet:-720
Egyéb:-1100
Összesen: 948

Összességében tehát majd egy millió forintot takarítottam meg azzal hogy saját lakásba költöztem. Hat év alatt azért ez annyira nem sok. Főleg ha figyelembe vesszük azt is, hogy valamilyen szinten behatárol egy lakás. Nem likvid, ha a város másik felén vállalok munkát, akkor vállalom az ingázást, stb. Ettől függetlenül szerintem megérte lakást venni, de mindenképp érdemes előtte átgondolni hogy pontosan milyen költségekkel, kötelezettségekkel fog járni egy saját lakás.