Jó hitel, Rossz hitel

A hitel alapjában véve nem ördögtől való dolog, mint ahogyan az atomenergia sem, csak nagyon nem mindegy hogy mire használjuk. A hitel segíthet az előrejutásban, de ha nem vigyázol akkor könnyen futóhomokká válhat. Tudod ez az amiben minél többet kapálózol, annál hamarabb merülsz el. Ha érdekel hogy mi az hogy jó hitel, és mi a rossz, olvass tovább.

Mi a hitel?

Persze mindenki tudja, hogy az amikor a bank vagy rosszabb esetben az uzsorás pénzt ad neked, és később kamatokkal együtt kell visszafizetned. Ez is egy megközelítés, én úgy szeretek rágondolni, hogy olyan pénz amit a jövőbeni teljesítményedért kapsz egy bizonyos áron. A jövőbeni teljesítmény az a munka, vagy bármi amivel amúgy keresed a betevőre valót. Az ár pedig a kamat, amit azért fizetsz, hogy hamarabb hozzájuss a pénzhez, vagyis mert türelmetlen vagy. Technikailag többféle ilyen konstrukció létezik, de most az egyszerűség kedvéért vegyük egy kalap alá őket és hívjuk hitelnek. Joggal kérdezheted hogy akkor most attól lesz jó egy hitel, hogy olcsón, kevés kamatra, kapod meg? Vagy esetleg valamilyen más feltételtől? Egyik sem. Egy hitel attól függ hogy jó-e, hogy mire költöd.

Jó hitel, rossz hitel

Ismét lehetne millió dolgot felsorolni, hogy mire lehet a hitelt elkölteni, de amit én most be szeretnék mutatni, abból a szempontból kétféle dolog létezik. Az egyik ami pénzt hoz, és megvan az esélye, hogy az idő múlásával felértékelődik, a másik ami pénzbe kerül és jó eséllyel egyre kevesebbet ér. Innen már könnyű kitalálni, hogy a jó hitel az amit pénztermelő, felértékelődő eszközre veszel fel, a rossz amit elértéktelenedő eszközre.

Az elsőre jó példa lehet mondjuk egy ingatlan. Nyilván egy ingatlan is pénzbe kerül, de ki lehet adni, és hosszú távon legalábbis megtartja az értékét még az inflációval szemben is. A másodikra jó példa bármilyen használati cikk a kocsitól kezdve a legújabb, legokosabb TV és telefonon keresztül nyaralásig minden.

Példák

Nem tudom hogy vagytok vele, én szeretek látni példákat is számokkal, meg grafikonokkal, úgyhogy most vegyünk két példát. Vegyünk példának két embert, legyen mondjuk a nevük László és János. László egy kocsit fog venni hitelre, aminek évi 10 százalékot esik az értéke, a János pedig egy ingatlant, amit ki tud adni évi 300 ezer forintért, és évi 3 százalékot értékelődik fel. Mindkét esetben a hitel törlesztője 250 ezer forint. 5 év után így fog alakulni kettejük “vagyona” ami ebből az üzletből származott:

Grafikonon megjelenítve talán még szembetűnőbb a különbség a két dönés közt:

Az hiszem jó látszik hogy mekkora különbség van a kettő között. Ráadásul általában nem egy ilyen eset fog előfordulni életünk során. Ugyanezt alkalmazva TV-re telefonra, nyaralásra, és számtalan más marhaságra amire emberek hitelt vesznek fel hamar csúnya vége lehet a történetnek.

Ezzel nem azt akartam mondani hogy mindenki rohanjon hitelért lakásra, hanem azt hogy vannak olyan helyzetek amikor egy hitel segíthet, és van amikor biztos hogy csak magadnak okozol kárt vele. Gondolkodni kell előre.