Befektetések egyszerűen 3: Befektetések típusai

Mibe fektessek? Gyakori kérdés. Elérkeztünk a sorozat harmadik részéhez, amiben nagy vonalakban bemutatom, milyen típusú befektetések léteznek, és hogy ezek mit is jelentenek a gyakorlatban. Későbbi cikkekben kivesézem majd ezeket egyesével, itt most csak egy összefoglaló képet akarok arról adni, hogy milyen lehetőségekkel is állsz szemben, ha szeretnéd egy kicsit munkára fogni a pénzed.

Mit jelent az hogy befektetés? Egyszerűen annyit, hogy azt a pénzt amit megtakarítottál munkára fogd, vagyis olyan dolgokat vegyél belőle, amik a jövőben remélhetőleg többet fognak érni, vagy folyamatosan fizetnek neked bizonyos időközönként. Olyanba ne fektess, amihez nem értesz. Ezt nem én találtam ki, nálam sokkal okosabb valaki, viszont nagyon igaz. Ezen próbálok most segíteni. A befektetéseket alapvetően két (plusz egy) nagy csoportra lehet bontani.

Fizikai befektetés

Egyrészt fektetheted a pénzed “fizikai dolgokba” (ingatlan, műtárgy, saját vállalkozás, stb.) Ezek olyan dolgok amiknek az értéke remélhetőleg növekedni fog az idő során. Úgy gondolom, hogy ezek nagy szakértelmet kívánnak, én például nem állnék neki hirtelen festményeket vásárolni, vagy ritka autókat azzal a reménnyel, hogy majd többért adhatom el őket. Fogalmam sincs hogy egy festmény mennyit ér, azt se tudom hogyan lehet őket egyáltalán felértékeltetni. Arról sincs fogalmam se, hogy mondjuk hogyan kell őket tartani, milyen hőmérsékleten, páratartalom, vagy fényviszonyok mellett.

Értékpapírok

A másik nagy csoport az értékpapírok. Ez nagyon egyszerűen egy darab papír, igazolás ami bizonyítja hogy valamit birtokolsz. Pontosabban most már nagyon ritkák azok az értékpapírok, amik papír alapúak, manapság ezeket elektronikusan kezelik, és értékpapírszámlán lehet nyilvántartani. (Gyakorlatilag egy olyan bankszámla, amin értékpapírokat, és nem pénzt helyezhetsz el)

Az értékpapírokon belül is két nagy csoportot különböztetünk meg attól függően hogy mit jelent. Az egyik a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények). Ez gyakorlatilag nem más, mint egy elismervény, hogy valaki azért mert pénzt adtál kölcsön neki, a jövőben több pénzt fog visszaadni. Ezeknek is több fajtája van attól függően ki az adósod. Például ha te állampapírt veszel, akkor az államnak adsz kölcsön pénzt, az állam pedig azt garantálja, hogy a lejáratkor visszakapod a pénzed, plusz évente, vagy valamilyen gyakorisággal fizet kamatot a pénzedre.

A másik nagy csoport a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok (részvények). Ez szintén egy elismervény, csak itt nem pénzt adsz valakinek kölcsön, hanem megveszed egy cég (részvénytársaság) egy részét. Ezért a tulajdonrészért te részesülsz a cég nyereségéből (osztalék), valamint a jövőbeni hozamokból. Ebben az esetben nincs lejárat, és nincs semmilyen garancia arra, hogy többet kapsz majd a pénzedért. Azért nem szerencsejáték ez, de erről majd a részvényekről szóló cikkben részletesebben.

A +1 (alternatív befektetések)

Természetesen rengeteg más befektetési forma van, (nyersanyagok, arany, forex, opciók, és számtalan más) ezeket én az egzotikumokba sorolom, és a fenti idézet miatt azt hiszem hogy az átlagembernek jobb is ha itt marad. Elég annyit tudni hogy vannak, és ha érdekel akkor úgyis utánaolvasol, de a befektetések magját a fenti kategóriák adják. Sokan ide sorolják az ingatlanokat is, ami technikailag érthető, én mégis az értékpapírokon kívül  tradicionális befektetésekhez sorolom

Végszóként annyit, hogy minden befektetésnek megvan a kockázata, mindegyikről lesz egy rész ebben a sorozatban. Ha szeretnél hozzászólni, akkor azt alul megteheted.

Befektetések egyszerűen 2. – A kockázat

A közhiedelemmel ellentétben a befektetések esetében a kockázat nem azt jelenti hogy mekkora esély van rá hogy a pénzed elveszítsd. Nem attól lesz kockázatos egy befektetés, hogy melyik cégnél vezeted a számlád (bár az is egy tényező lehet, ugye hallottad a hírekben a Questor, Buda-cash történetet) A kockázat egy matematikai koncepció pénzügyekben való megjelenése. A kockázat egyenlő a tényleges hozamok várt átlagos hozamoktól vett átlagos eltérésével. Mi a picsa? Elég volt végigülni a matekórákat ugye? Olvass tovább és szemléltetem mit is jelent ez…

Legegyszerűbb ha veszünk egy példát. A lenti grafikonon teljes mértékben kitalált, és hasraütéses módszerrel megrajzolt 2 befektetési opciót látunk. 1 millió forintot fektethetünk be, mindkét befektetés átlagosan évi 5%-ot fog hozni. Melyik a kockázatosabb vajon?

kockazat-demo-grafikon

Mint ahogy már a bevezetőben is írtam: A kockázat, vagyis matematikai nyelven szórás az az érték, amellyel az aktuális hozam az elvárt hozam átlagától eltér. Ez így zsír, de ez mit is jelent hétköznapi konyhanyelvre lefordítva? Egyszerűen fogalmazva minél kockázatosabb egy befektetés, annál jobban ugrálnak az értékek a grafikonon. Értelemszerűen a simább vonal viszont kisebb kockázatot jelent. Tehát itt ebben a példában az Opció2 nevű befektetés volt a kockázatosabb, mert sokkal jobban kilengtek az értékek az átlaghoz képest.

Miért fontos ez? Mert minél magasabb a kockázat, annál nagyobb hozamot várunk el a pénzünkért. Ez nem egy valamilyen népi hagyomány, vagy szentírás, egyszerűen csak a matekból adódik. Itt jön képbe egy másik nagyon fontos dolog, az időtáv. Azaz mennyi ideig tudod nélkülözni a pénzed? Vegyünk egy fentihez hasonló példát, amikor az Opció1 csak átlag 3%-ot hoz, A kettes opció pedig a dupláját. Nyilván Opció2 a jó választás ugye? Nem feltétlenül, nézzük csak:

kockazat-demo-grafikon2

Tegyük fel hogy úgy gondolod 4 évig tudod a pénzt nélkülözni, akkor ebben az esetben a 4 év alatt 2 évben kevesebbet fog érni az Opció2, mint Opció1. Ezért fontos az időtáv, mert minél több időre fektetsz be, annál távolabb fog kerülni egymástól a két átlag, és a két befektetés is. Magyarul sokkal kisebb eséllyel fog előfordulni, hogy a magasabb hozamú, de kockázatosabb (jobban kilengő) befektetésed kevesebbet fog érni mint az alacsonyabb hozamú, de viszonylag sima grafikonnal rendelkező. Tehát nagy átlagban hosszabb távon nagyon nagy valószínűséggel jobban jársz a magasabb hozamú, de kockázatosabb befektetéssel.

Általánosságok

Nem érdemes tehát rövid távon, 1-3 év között kockázatosabb befektetésekben gondolkozni. De mi számít kockázatosnak, és mi az ami hihetetlen?

A kockázatmentes befektetésnek az állampapírt lehet leginkább említeni. Ez sem teljesen igaz, mert ebben is van kockázat, mert az állam is csődbe mehet, meg jöhet a zombi apokalipszis is, de ezeknek esélye majdnem nulla. Ja igen, mivel senki nem látja a jövőt, az egész inkább esélyekkel való számolás, mint kézzel fogható tudomány. Az állampapírok hozama attól függ melyik országban jelenleg (2016) 1-3% között mozog.

Kockázatos befektetésnek szokták mondani a részvényeket, Erről nagyon sokat lehetne vitatkozni, de hosszú távon átlagban a részvények hozama olyan 7-10% közt van. Részvényekbe azonban felesleges, és hülyeség is rövid távon befektetni. Vagyis nem feltétlenül, de akkor az nem befektetés, hanem inkább szerencsejáték. Minél hosszabb az időtáv, annál inkább lesz kevésbé szerencsejáték.

Csak kitérőként szeretném megemlíteni, hogy az összes tuti befektetés, ami garantáltan 30 százalékot hoz az ugyanaz a kategória, mint amikor a nigériai herceg akar neked pár raklap százdollárost küldeni, csak küldj egy kis pénzt a szállításra előbb:) Magyarul átverés. Lehúzás.

Talán sikerült kicsit tisztába tenni a kockázat fogalmát, ha hozzászólnál, vitatkoznál vele, akkor alul a hozzászólásoknál megteheted.

Befektetések egyszerűen 1. – Infláció

Hol van jó helyen a pénzed? A párna alatt mint ahogy nagymamám hitte? Mit csinálj azzal a kis pénzmaggal amit összespóroltál? Hova fektesd be? Ingatlanba? Tartsd bankban? Tőzsdén? Rengeteg lehetőség van, rengeteg variációban, amiket szerintem még gyakorlott pénzügyi guruknak sem mindig egyszerű átlátni. A jó dolog hogy nem kell gurunak lenni hogy el tudj kezdeni befektetni. Ebben a cikksorozatban szeretnék segítséget adni pár cikkben amiket ha megértesz segít majd eligazodni a pénzügyekben. Ez itt az első rész, az inflációról. Azért pont az inflációról, mert mindenütt jelen van. 

Mi az infláció?

Röviden annyi, ha infláció van akkor a pénzed holnap kevesebbet ér, mint ma. Képzeld el, hogy Magyarországon 1000 Forint van forgalomban, amiből a tiéd 10. Ha Magyarország úgy dönt, hogy nyomtat még 100 Forintot, akkor a te 10 forintod kevesebbet fog érni. Magyarországon az infláció 1990 és 2015 között átlagosan 11,4%, ha kivesszük a rendszerváltás utáni pár évet amikor akár 35% is volt, akkor 2000-2015 közti időszakra 4.8%. Forrás: KSH. Az Infláció nagyon leegyszerűsítve azért van, mert pénz kínálata gyorsabban növekszik, mint a termékek és szolgáltatások kínálata. Azaz több pénz lesz elérhető amiért vásárolhatsz.

Ezt azért fontos tudnod, mert ha mondjuk 2000 óta évi 3% fizetésemelést kaptál, akkor valójában csökkent a fizetésed, azaz kevesebbet tudtál megvenni ugyanannyi pénzből. Vagy ha esetleg a megtakarításodat évi 3% mellett helyezted el a bankban, akkor nemhogy nőtt volna, hanem csökkent a félretett pénzed.

Az infláció azonban nem minden esetben rossz. Értelem szerűen a tartozásaid ennyivel kevesebbet fognak érni. Tehát a lakáshitel tartozásod értéke is csökken évente az infláció mértékével. (természetesen a bankok sem hülyék, a hitelkamat minden esetben magasabb lesz, mint az infláció, különben a bank fizet neked, hogy használd a pénzét). Ez igaz az államadósságra is, tehát az államnak is jó ha infláció van.

Deflációról akkor beszélünk, ha a pénzed többet ér, mint tegnap. Általában egy országnak nem jó ha defláció van, egyrészt a tartozásai (államadósság) többet érnek, másrészt van egy fogyasztás visszaszorító hatása. Azaz miért vennék ma TV-t ha holnap kevesebbért megkapom? Ennek viszont a gazdaságra van rossz hatása, ami egy elég csúnya spirálba taszíthatja az országot, de erről majd később talán.

Hogyan számolják ki?

Jogos kérdés hogy hogy lehetne már pontosan mérni az inflációt? Nem lehet, mint nagyon sok mindent még a gazdaságban. Azonban elég pontosan meg lehet becsülni. Ez úgy történik hogy a KSH számítja a fogyasztóiár-indexet (inflációt). Kialakítanak különböző kategóriákat, és azoknak a változását az átlagfogyasztással súlyozva nézik meg az előző évhez képest. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek más az infláció, attól függően miből mennyit fogyaszt. Ha mondjuk egy évben a benzin 50%-kal drágul, de te nem jársz kocsival, akkor neked az infláció kevesebb, mint amit a KSH kiadott, ez persze megint egyszerűsítés, de érted a lényeget.

Hogyan lehet szabályozni?

Ez nagyon bonyolult kérdés, sok közgazdász dolgozik rajta hogy úgy lője be az inflációt, hogy az még jó legyen. Általánosan elfogadott tény hogy kis infláció még jó, nagyon nagy nem, és a defláció sem, a közgazdászok szerint valahol 2% környékén van az infláció egészséges mértéke.  A legegyszerűbb eszköz a “pénznyomtatás”. Ha a jegybank “pénzt nyomtat”, akkor nő a pénz mennyisége, és az infláció is. Egy másik módszer ha a jegybank változtatja az alapkamatot. Ha a kamat nő, drágább lesz pénzt kölcsönözni, csökken a pénz iránti kereslet, az emberek kevesebbet költenek, csökkennek az rak, és velük az infláció.

Összegezve

Ahhoz hogy boldogulj, nem kell tudnod hogy a jegybank hogyan szabályozza az inflációt, vagy hogy milyen hatása van az ország gazdaságára. Elég ha azt tudod hogy mit jelent számodra az infláció, és minden egyes döntésednél figyelembe veszed hogy ez is egy olyan dolog amivel számolni kell.