Befektetések egyszerűen 7: Diverzifikáció

Ha érdeklődsz a befektetések iránt, és olvasgatsz a témában, akkor elkerülhetetlen hogy előbb-utóbb találkozz a diverzifikáció fogalmával. Mint sok más kifejezés a pénzügyek világában, ez is egy “villantós” kifejezés egy nagyon egyszerű fogalomra. Annyit jelent, hogy ne tégy fel mindent egy lapra. De miért is ne?

Azért, mert beszéltünk már róla, hogy a befektetés az nem szerencsejáték. Sokan azt hiszik hogy az, mert a befektetés természetétől fogva olyan dolog, amikor nem sok befolyásod van rá, hogy mi történik a pénzeddel. Elküldöd a pénzed dolgozni, de ez azt jelenti, hogy odaadod másoknak. Bízol benne, hogy ők tudják mit csinálnak, és több pénzt fognak termelni, amiből te osztalékot kapsz, és még a tőkéd is gyarapodik. Minden szép, és jó, addig amíg nem fordul minden rosszra. Ekkor viszont fájni fog ha a pénzed felét elveszted. A diverzifikáció abban segít, hogy amikor jön a baj, az kevéssé fájjon. Az ára pedig az, hogy jó időkben esetleg nem érsz el akkora hozamot, mint ha mondjuk egy épp felvirágzó Facebook-ba fektettél volna mindent. A jövőt viszont senki nem látja, ezért nem árt óvatosnak lenni.

Az egyik leggyakoribb forma a diverzifikációra, hogy nem csak részvényeket, hanem kötvényeket is tartasz a portfóliódban. Általában elmondható, hogy a kettő egymással ellentétes időszakokban teljesít jobban. Gazdasági növekedés esetén a részvények teljesítenek jobban, mert az emberek általában kapzsik, hanyatlás esetén viszont a kötvények teljesítenek jobban, mert óvatossá válnak az emberek. Hosszú távon azzal hogy nem egy eszköz-osztályba, vagy egy részvénybe fektetsz, azzal csökkented a kockázatot, de a várható hozamot is. Ami a lényeg, hogy sokkal nagyobb mértékben csökken a kockázat, mint a várható hozam.

Az alábbi két ábra a www.portfoliovisualizer.com segítségével készült. A kék vonal egy csak részvényekből álló portfóliót jelöl, a piros egy 60% részvény, 40% kötvény portfóliót.

Csökkenő piac esetén

Csökkenő piac esetén jobban teljesít a diverzifikált portfólió, azaz kevesebbet veszít az értékéből. Utána hiába teljesít jobban a csak részvényből álló portfólió, nem éri utol a másikat.

Növekvő piac esetén

Növekvő piac esetén jobban teljesít a csak részvény portfólió, de látható hogy a sokáig tart amíg utoléri a második portfóliót egy csökkenő periódus után.

Hosszú távon

A hosszú távú ábrából látszik, hogy habár a trend mindkét portfólió esetén felfelé halad, a második sokkal simábban, kevesebb kilengéssel teszi. A legjobb évben a piros portfólió csak 22%-ot hozott a kék 33%-val szemben, viszont a legnagyobb veszteség is csak 20% volt a 37%-al szemben.

Diverzifikálni sokféleképpen lehet. Lehet eszköz osztályok közt felosztani a portfóliót, (kötvény / részvény / ingatlan / készpénz). A befektetési alapok természetüknél fogva jó megoldásnak számítanak a diverzifikációra, mert több részvényt, vagy több eszköz osztályt is tartalmaznak.

Azt hiszem a lényeg átjön. A befektetés hosszú távú játszma. A célja hogy hosszú távon minél nagyobb hozamot érj el minél kevesebb kockázat árán. A hozamot nem tudod befolyásolni, a kockázatot viszont igen. Erre való a diverzifikáció.

Személyes Költségvetés

Ha meghallod a költségvetés szót, valószínűleg először az állami költségvetés, vagy államháztartás, vagy valami hasonló jut eszedbe először. Érthető, hiszen ez az amit elég gyakran tolnak az arcunkba a médiában. Ettől függetlenül még maga az elv, hogy legyen elképzelésed róla hogy mire mennyit szeretnél költeni. Ehhez azonban kell hogy vezesd a kiadásaid.  Kicsit kezd vicces lenni hogy minden cikkben kiemelem ennek a fontosságát, de  mindennek ez az alapja. Ha mást nem tanul senki ebből a blogból, mint azt, akkor is boldog leszek már! Na de vissza a költségvetésre.

Miért kell költségvetés

Lehet hogy csak az én hátterem, érdeklődési köröm, és oktatásom mondatja velem, de a legegyszerűbb úgy jól kezelni a pénzügyeid, ha magadra, vagy a családodra úgy tekintesz mint egy vállalkozásra. Megvannak a céljaid, céljaitok, a vállalkozás pedig igyekszik ezeket elérni. De honnan tudod hogy jó úton haladsz-e, vagy egyáltalán amit most csinálsz azzal valaha eléred-e a kitűzött célokat? Onnan hogy csinálsz egy pénzügyi tervet (költségvetés) és havonta, negyedévente, évente, vagy ahogy tetszik megnézed hogy sikerült-e betartani. Ha ennyire egyszerű lenne, akkor mindenki csinálná nem? A legtöbb ember akivel beszéltem erről azzal a kifogással él, hogy ő nem akarja a rosszul érezni magát, mert egy adott hónapban többet költött túró rudira, vagy ruhára, mint amit a költségvetés megengedett. És itt jön a képbe a két különböző felfogás.

Két fő hozzáállás

Az egyik, hogy minden egyes kategóriára meghatározod hogy mennyit költhetsz. rezsi, kaja, ruházkodás, benzin, nyaralás, és még sok minden. Tőled függ mennyire részletesen osztod fel a kategóriákat de a lényeg hogy így minden egyes forintnak előre meg van a helye. Ezt megmondom őszintén én sem szeretem. Főleg azért nem, mert túl sok szöszmötöléssel jár, és ha nem állandó a bevétel, akkor nehéz vele tervezni, és frusztrációt okoz. Akkor viszont hajlamos az ember azt mondani hogy a picsába az egésszel!

A másik változat, amit én sokkal jobban kedvelek pontosan ellenkezőleg működik. Ennek a lényege, hogy kitalálod hogy mik a céljaid, azokra nagyjából mennyi pénz meg majd el, a többit pedig úgy költöd el ahogy akarod. Tehát ha mondjuk keresel 300 ezret, ebből lakhatásra, rezsire elmegy 100. Nyugdíjra, nyaralásra, új autóra, lakásra, gyerek oktatására, vagy bármilyen célra kiszámoltad hogy 125 ezret kell félretenni, akkor marad 75 ezer amit úgy költesz el ahogy akarsz. Amíg pluszban vagy, addig minden rendben, raktál félre, kifizetted a számlákat, mindenki boldog! Gondolom érted a lényeget. Ennek szerintem a legnagyobb előnye, hogy nem túl kötött, de mégis mikor elkészíted a tervet rákényszerít hogy gondolkozz a jövőn.

Magadnak fizess először

Azért is jobb a második változat, mert annál nem azt teszed félre, ami marad a hó végén. Az emberi természetből adódik, hogy sokkal nehezebb úgy félretenni, ha a végén megmaradó összeget akarod félretenni. Rögtön az elején automatikusan félreteszed, és akkor nincs is ott az a pénz a számládon, nem fogod elkölteni. A legjobb ha van egy állandó átutalási megbízásod, ami a fizetés után azt a részt amit félre akarsz tenni automatikusan elutalja egy másik számlára. Sokkal könnyebb rendszerszerűen automatikusan félretenni, mint abban bízni hogy hónapokon, éveken át fegyelmezetten fogsz a pénzzel bánni. Nem lehetetlen, csak nagyon nehéz.

Neked mi vált be? Csinálsz egyáltalán költségvetést? Könnyű betartani? Szívesen olvasom a tapasztalatokat a hozzászólásoknál.

Mire jó a hitelkártya?

Nemrég egy kedves ismerősöm azzal keresett meg hogy gondolkozik rajta hogy kér egy hitelkárát a bankjától. Ebben szeretett volna segítséget kérni hogy melyik a legjobb, illetve mire kell odafigyelni. Én személy szerint használok hitelkártyát elég régóta, és szerintem jó dolog, de oda kell vele figyelni nagyon. Gondoltam összegyűjtöm egy helyre hogy mire kell figyelni, és hogy hogy lehet úgy használni a hitelkártyát hogy te járj jól vele. Lehet hogy sokaknak magától értetődő lesz amit itt leírok, de biztos vagyok benne, hogy lesz akinek segít.

Alapvetően kétféle bankhártya létezik, a hitelkártya, és a betéti kártya. Ez utóbbit szoktuk csak simán bankkártyának hívni. A kettő közt annyi különbség van, hogy a betéti kártyával azt a pénzt tudod elkölteni, ami a bankszámládon van, a hitelkártyával pedig a “bank pénzét” költöd. Legalábbis így szól a marketing. Aki repült már ferihegyről azt majdnem biztos hogy megtalálták a hitelkártya ügynökök amik közvetlenül a duty-free shop után állnak, hogy van egy nagyon jó hitelkártya ajánlatuk. Álltában a egészen a második mondatig kell várni, hogy elhangozzon a csalinak szánt szöveg, hogy akarod-e a bank pénzét költeni 30, 40, 50 napig. Ez igaz, de mindennek ára van. És persze a bank se hülye, kéri majd vissza szépen a pénzt. A lényeg hogy van egy hitelkeret, és addig az összegig a bank meghitelezi neked a vásárlásokat, és még kamatot se kell fizetni egy bizonyos ideig. Sőt még valamilyen jutalmat is kapsz.

Na de ha a bank ingyen ad neked kölcsön, és még a vásárlások után is jutalékot ad, akkor neki ebbe mi a biznisz? Az hogy arra játszanak, hogy lusta leszel, vagy túlköltekezel, és nem fogod tudni időre visszafizetni a pénzt, és akkor viszont kamattal együtt kell visszafizetni. A jutalék is azért van hogy minél többet költs, minél nagyobb eséllyel ne tudd viszafizetni teljesen a hiteled időre. És itt van a buktató, ha nem fizettél időben, akkor orbitális kamatokat fognak elszámolni. Egy gyors pillantás a Bankrációra  és máris láthatod hogy ezek a kamatok 35% körül indulnak, és innen csak felfelé van a sáv. Ez sokkal magasabb mint a provident vagy más személyi hitellel foglalkozó szolgáltató kamatai.

A hitelkártya használat aranyszabályai
  1. Csak azért mert “ingyen” van, ne vegyél meg semmit. Akkor használd a hitelkártyát, ha amúgy is megvennéd, és szükséged van rá. Ezzel a legkönnyebb elcsúszni, ezért figyelj rá. Főleg akkor ha nem vezeted minden kiadásod, és még azt hiszed hogy sok pénzed van, mert a bakszámlád egyenlege nem változik.
  2. Minden esetben fizesd vissza a teljes elhasznált hitelkeretet. Ha ezt megteszed valóban ingyen használod a bank pénzét, és nem fogsz kamatokat fizetni. Nézd meg a kivonatot rendesen, mert lesz egy olyan sor, hogy minimálisan fizetendő összeg. Ne ezt nézd, hanem a felhasznált hitelkeret sort.
  3. Találj ki egy rendszert, ami neked működik, hogy ne felejtsd el. Ideális esetben automatizálni lehetne a visszafizetést, de bank ezt nyilván nem akarja, mert a végén még kevesebb ember csúszna el a fizetéssel. Ahol én vagyok, ott is csak a minimum összeget lehet automatikusan átvezetni a számlák közt, és annak is díja van. No comment. A lényeg hogy legyen egy olyan rendszer, amit majdnem automatikusan be tudsz tartani. Én például csak a hitelkártyát használom ha kártyával fizetek, és amint megjött a fizetés, már töltöm is fel az egyenleget.
  4. Legyen vésztartalékod. Nem csak ezért, de érdemes 3-6 havi kiadásoknak megfelelő összeget vésztartaléknak tartani. Az egyik ok pont ez hogy mindig tudd a hitelkártyatartozást visszafizetni.

Egyszerűnek hangzik, mégse az. És azért nem, mert a rendszer az emberi lustaságra, kapzsiságra, és nem odafigyelésre épít, és jól működik. Sajnos nem találtam itthoni statisztikát, de az USA-ban ez milliárdos üzlet. Szerintem itthon is az, különben nem tolnák annyira…

Előnyök

Ez volt a rossz oldala, de van előnye is a hitelkártyáknak, és ha okosan használod őket, jól jársz velük.

A leginkább kézzel fogható előny a vásárlás utáni visszatérítés. Ha betartod a fenti szabályokat, még jól is jársz. Nekünk például a hitelkártya visszatérítései elegek arra, hogy az összes folyószámla és egyéb pénzügyi termékek havi díját fedezik, és még marad is egy kicsi. Fontos azonban az első szabály itt is, hogy az nem lehet indok vagy érv a vásárlás mellett, hogy úgyis visszajön valamennyi belőle. Az csak a hab a tortán.

A másik jelentős érv legalábbis nekem az hogy kevesebb kockázata van a kártya használatának. Ha mondjuk a neten fizetsz, akkor egy direkt erre fenntartott netes kártya után, amire csak annyit töltesz fel amennyiért vásárolsz a hitelkártya a legbiztonságosabb. Fontos hogy minden vásárlásról kapj SMS-t és ha valami furcsát látsz azonnal szólj a banknak, és azt az összeget neked nem kell kifizetni. Ez betéti kártyánál is így van, csak ott macerásabb mert vissza kell kérni a pénzt, ami tovább tart.

A harmadik előny ami minden bankkártyára igaz, nem csak a hitelkártyákra, hogy meg tudod nézni utólag mire költöttél. Én például ha készpénzt használok akkor másnapra már el is felejtettem mit vettem. Itt viszont meg tudom nézni majd a kivonatot hó végén.

Egy szó mint száz, ha okosan használod, akkor szerintem a hitelkártyának több előnye van, mint hátránya. Ha úgy gondolod hogy tudod majd felelősséggel használni a hitelkártyát, akkor nyugodtan igényelj. Ha nem, akkor inkább használj sima bankkártyát.

Szívesen meghallgatom a te tapasztalataid, érveid is. Lent kommentelhetsz.

Pénzügyi Függetlenség

A szüleinknek volt egy jól bevált módszere a boldogulásra. Tanulj, dolgozz amíg el nem éred a nyugdíjt, lazíts nyugdíjas éveidben. Nekik nem nagyon volt választásuk. Egyetemre nem mehetett mindenki, még ha megengedhették volna akkor sem, vagy dolgoztak, vagy gazdálkodtak, majd kaptak nyugdíjat az államtól. Nekik ez a terv nagyrészt bevált. Az viszont egyre világosabb hogy a fiatalabb generációk számára ez a terv nagyon kis valószínűséggel fogja azt az eredményt produkálni amire vágyunk. A blogot azért indítottam, hogy dokumentáljam a saját utam egy alternatív megoldás, a pénzügyi függetlenség felé, de még inkább hogy másoknak segítsek. De mi is a baj apáink tervével kérdezheted teljes joggal.

1. Tanulj

Ezzel az ég világon semmi baj nincs. A tudás, tanulás, az oktatás az amivel szerintem a világ gondjainak nagy részét orvosolni lehetne. Az egyetlen tanács amit itt adnék hogy ne azért tanulj hogy papíron legyen róla. Válassz olyan területet ami eladható, tehát pénzt lehet keresni vele. Ez lesz ugyanis a vagyonépítés alapja.

2. Dolgozz nyugdíjas korodig

Régen a rendszer része volt a teljes foglalkoztatottság, azaz igyekeztek mindenkinek munkát adni. Ma bolondság lenne abban bízni hogy a munkád életed végéig meglesz majd. rengeteg történetet hallottál már te is biztos hogy több év hűséges szolgálat után csak úgy megválik egy cég az alkalmazottjától. Ez természetes, a cégek nem szociális intézmények, hanem életben akarnak maradni.  Inkább figyelj arra hogy hasznos legyél, legyen a munkádnak hozzáadott értéke, hogy ne érje meg megválni tőled. Lásd egyes pontot, valamint ezt a posztot.

3. Lazíts mikor nyugdíjas vagy

Na ez az ahol igazán elvérzik a terv. Ha nem vagy meg 50 felett, akkor szinte biztos hogy nem fogsz annyi nyugdíjat kapni amiből úgy fogsz élni ahogy szeretnél. Örülhetsz majd neki ha a kaja és a rezsi kijön belőle, de azon kívül semmire nem jut majd. Nem fogsz tudni világot járni, vagy bármi legyen az amire vágysz és azért pénz is kell hozzá. Ráadásul már most is majdnem 70 év a nyugdíjkorhatár, akkor meg annyira nem virgonc már az ember, sokkal kevesebb energiája van, nehezebb már az álmokat megvalósítani. Ergo ez egész terv bukó.

Alternatív terv: pénzügyi függetlenség

Az alternatíva terv, aminek külföldön egyre nagyobb rajongótábora van nem sokban különbözik ettől. Annyi a különbség, hogy a fizetésedből elsősorban a jövőd, és ne a mostani életszínvonalad finanszírozd. Tedd el a fizetésed egy jelentős részét, fektesd be, és ha elértél annyit, hogy a hozamokból megélsz, akkor szabad vagy. Csak rajtad múlik ezt mikorra sikerül teljesíteni, saját magadnak szabhatod meg a nyugdíjkorhatárt. Papíron szépen hangzik, meg talán egyszerűen is, azonban a valóságban nagyon nehéz ezt megvalósítani. Rengeteg odafigyelésre, tervezésre, tudatos döntésekre lesz szükséged.

Úgy hiszem, hogy ha sikerül egy jó közösséget kialakítani itt, akkor tanulhatunk egymástól. Sokkal könnyebb szerintem ha van egy közösség akik segítenek egymásnak. Ez ennek a blognak az elsődleges célja.

Utóirat: Ez nem arról szól hogy 45 évesen nyugdíjba vonulsz és otthon ülsz. Ez a választás szabadságról, a függetlenségről szól, és arról hogy soha ne légy senkinek a csicskása. 

A Kamatos Kamat, a Világ Nyolcadik Csodája

“A kamatos kamat a világ nyolcadik csodája. Aki ezt megérti annak fog dolgozni, aki nem, az ellen.” Albert Einsteinről mindenki hallott már, és valószínűleg ezt az idézet is sok helyen szerepelt már, de ettől még nem veszít az értékéből. Mint sok minden más, matematikailag elég egyszerű a képlet, hogy kihasználd az előnyeit először meg kell érteni. Erre szolgál ez a cikk. Vizuális típus vagyok, nekem segít ha látom a dolgokat.

Befektetések egyszerűen 6: Befektetési Alapok

Az eddigi részekben beszéltünk alapvető befektetési formákról, azoknak a kockázatairól, és hogy milyen fontos a diverzifikáló. Ebben a részben egy más termékcsoportról, a befektetési alapokról szeretnék beszélni. Ha bemész egy bankba, és érdeklődsz hogyan fektetheted be a pénzed, szinte biztos hogy a banknál elérhető befektetési alapok egyikét fogják ajánlani. De mi az a befektetési alap pontosan? Mit jelent az ha a Fényes Jövő, vagy valami hasonló rendkívül hangzatos alapba befektetsz?

Az alapok működése

Az alapok az eddig ismertetett termékekkel ellentétben nem közvetlen befektetések. Azaz amíg mondjuk egy részvény esetén egy cégben szerzek közvetlenül tulajdonjogot, addig egy alapnál annyi történik hogy bedobod a pénzt egy nagy kalapba, amit az alap kezelője saját tudása szerint befektet mindenki számára elérhető eszközökbe. Cserébe amit elvárhatsz az az hogy az alap összteljesítményéből veszed ki a részed. Nagyon leegyszerűsítve így működnek az alapok.

Fajtái

Kezelés szerint meg lehet különböztetni aktív és passzív alapokat. Az aktív alapok azok, amikor van egy alapkezelő, aki egy ember és te ha veszel az alapból akkor megbízod hogy kezelje a pénzed. Bízol benne hogy olyan információkkal rendelkezik, amivel te mint egyén nem (mivel ez a munkája) és ezáltal jobban, több haszonért fogja befektetni a pénzed.

A passzív alapokok esetében, a befektetés módja valamilyen előre lefektetett rendszerben történik. Ez azt jelenti, hogy tegyük fel egy alap a BUX index (magyar tőzsdeindex) szerint fektet be. Tehát a magyar tőzsdén jelenlevő összes céget a tőzsdei hányad alapján fogja tartani. Magyarul ilyenkor olyan, mintha az összes tőzsdén jelenlevő cégből vennél, tehát az alaptól nem azt várod hogy valaki okosan befektesse a pénzed, hanem hogy elérd a magyar tőzsde átlagos hozamát.

Befektetési idő szempontjából vannak úgynevezett nyílt vagy zárt végű alapok. A nyílt végű alapokba bármikor be lehet fektetni, és nincs meghatározva előre hogy mikor szűnik meg. A zárt végű alapoknál meg van határozva a cél időpont, amikor megszűnik és kifizetik az összegyűlt pénzt.

Honnan tudod hogy mit csinálnak a pénzeddel?

A kiemelt befektetői információ nevű dokumentum az, ahol érdemes kezdeni, ebben sok lényeges információ megvan, és viszonylag rövid terjedelmű. Ha ez alapján tetszik amit olvastál, akkor lehet tovább lépni. Minden alapnak van egy úgynevezett tájékoztatója. Ebben a dokumentumban megtalálod hogy milyen elvek szerint, mibe, és mennyi költség mellett fektetik be a pénzed. Ezt mindenképpen érdemes elolvasni, és értelmezni mielőtt egy alapba beszállnál. Ezen felül az alapok működése szabályzott, miszerint rendszeres tájékoztatást kell adniuk működésükről. Ezért elérhetők negyedéves, és évese jelentéseik, amit szintén érdemes figyelemmel követni.

Az alapok működése természetesen eléggé szabályozott, nem lehet hogy én kitalálom hogy adjon mindenki pénzt, majd én azt jól befektetem. Szigorú tájékoztatási, működési, ellenőrzési követelmények mellett működhetnek csak.

Előnyök

Sok előnye van az alapoknak. Nem neked kell foglalkoznod vele hogy mibe fektesd a pénzed, nem kell figyelni a piac változásait, ezt valaki másra bíztad. Emellett lehetőséget ad olyan piacokat elérni, amit egyéni befektetőként körülményesebb, vagy drágább lenne. A legnagyobb előny viszont szerintem az hogy diverzifikáltságot ad, ezáltal csökkentve a kockázatot mondjuk egy bizonyos részvényhez viszonyítva. Tehát ha például veszek egy energiaipari alapot, vagy mondjuk egy olajcég részvényét, akkor az olajcéggel nagyobb kockázatot vállalok, mint az egész energiaiparral.

Hátrányok

Az aktív alapok legnagyobb hátránya szerintem a költség. Itthon nem ritka hogy 2-3%-os költséggel dolgoznak. Ezt akkor is kifizeted ha az alap épp pénzt veszít. Ami a legszomorúbb. hogy egy tanulmány szerint az esetek túlnyomó részében az alapok vezetői még az átlagos hozamot sem érik el, és ezért szép summát akasztanak le a befektetőkről. Ma itthon nem nagyon léteznek alacsony költségű alapok. Sokszor ezek az alapok más alapokba fektetnek (alapok alapja), többszörösen megfizetve a költséget. Tehát ha valaki olcsó indexkövető alapokba akar fektetni olcsón (0,1%) akkor külföldre kell menni, ami a különböző devizák miatt árfolyamkockázattal jár.

Összegezve

Mégis szerintem az átlagember számára, aki nem akar rengeteg időt eltölteni pénzügyi beszámolók, és jelentések olvasásával ezek az alapok a legjobbak hogy részt vegyünk a piacon, egyszerűen, és sok esetben olcsón is. A lényeg itt is az hogy tisztában légy vele mit veszel, és ha a termék megfelelő a célod elérésére.

A legjobb befektetés ha saját magadba fektetsz

A jó pap holtig tanul. Ha belegondolunk hogy a közmondások általában népi bölcsességek, amik hosszú idő alatt alakultak ki, akkor lehet hogy érdemes odafigyelni rájuk. Erre biztosan az egyre biztosan. Nem csak a papokra vonatkozik ez viszont, ha bármiben jó akarsz lenni akkor sosem szabad abbahagyni a tanulást, saját magad fejlesztését! A tudás hatalom! Miért? Lássuk!

A gazdagság titka

Mi a gazdagság titka? “Bárcsak nyernék a lottón! Bárcsak milliókat keresnék! Vajon hogy gazdagodhatnék meg gyorsan?” Sokkal egyszerűbb a válasz, mint gondolnád. Az egyetlen probléma hogy nincs olyan, hogy gyorsan meggazdagodni. Legalábbis nem legálisan, vagy olyan módon amihez hatalmas szerencsére lesz szükséged.

Befektetések egyszerűen 2. – A kockázat

A közhiedelemmel ellentétben a befektetések esetében a kockázat nem azt jelenti hogy mekkora esély van rá hogy a pénzed elveszítsd. Nem attól lesz kockázatos egy befektetés, hogy melyik cégnél vezeted a számlád (bár az is egy tényező lehet, ugye hallottad a hírekben a Questor, Buda-cash történetet) A kockázat egy matematikai koncepció pénzügyekben való megjelenése. A kockázat egyenlő a tényleges hozamok várt átlagos hozamoktól vett átlagos eltérésével. Mi a picsa? Elég volt végigülni a matekórákat ugye? Olvass tovább és szemléltetem mit is jelent ez…

Legegyszerűbb ha veszünk egy példát. A lenti grafikonon teljes mértékben kitalált, és hasraütéses módszerrel megrajzolt 2 befektetési opciót látunk. 1 millió forintot fektethetünk be, mindkét befektetés átlagosan évi 5%-ot fog hozni. Melyik a kockázatosabb vajon?

kockazat-demo-grafikon

Mint ahogy már a bevezetőben is írtam: A kockázat, vagyis matematikai nyelven szórás az az érték, amellyel az aktuális hozam az elvárt hozam átlagától eltér. Ez így zsír, de ez mit is jelent hétköznapi konyhanyelvre lefordítva? Egyszerűen fogalmazva minél kockázatosabb egy befektetés, annál jobban ugrálnak az értékek a grafikonon. Értelemszerűen a simább vonal viszont kisebb kockázatot jelent. Tehát itt ebben a példában az Opció2 nevű befektetés volt a kockázatosabb, mert sokkal jobban kilengtek az értékek az átlaghoz képest.

Miért fontos ez? Mert minél magasabb a kockázat, annál nagyobb hozamot várunk el a pénzünkért. Ez nem egy valamilyen népi hagyomány, vagy szentírás, egyszerűen csak a matekból adódik. Itt jön képbe egy másik nagyon fontos dolog, az időtáv. Azaz mennyi ideig tudod nélkülözni a pénzed? Vegyünk egy fentihez hasonló példát, amikor az Opció1 csak átlag 3%-ot hoz, A kettes opció pedig a dupláját. Nyilván Opció2 a jó választás ugye? Nem feltétlenül, nézzük csak:

kockazat-demo-grafikon2

Tegyük fel hogy úgy gondolod 4 évig tudod a pénzt nélkülözni, akkor ebben az esetben a 4 év alatt 2 évben kevesebbet fog érni az Opció2, mint Opció1. Ezért fontos az időtáv, mert minél több időre fektetsz be, annál távolabb fog kerülni egymástól a két átlag, és a két befektetés is. Magyarul sokkal kisebb eséllyel fog előfordulni, hogy a magasabb hozamú, de kockázatosabb (jobban kilengő) befektetésed kevesebbet fog érni mint az alacsonyabb hozamú, de viszonylag sima grafikonnal rendelkező. Tehát nagy átlagban hosszabb távon nagyon nagy valószínűséggel jobban jársz a magasabb hozamú, de kockázatosabb befektetéssel.

Általánosságok

Nem érdemes tehát rövid távon, 1-3 év között kockázatosabb befektetésekben gondolkozni. De mi számít kockázatosnak, és mi az ami hihetetlen?

A kockázatmentes befektetésnek az állampapírt lehet leginkább említeni. Ez sem teljesen igaz, mert ebben is van kockázat, mert az állam is csődbe mehet, meg jöhet a zombi apokalipszis is, de ezeknek esélye majdnem nulla. Ja igen, mivel senki nem látja a jövőt, az egész inkább esélyekkel való számolás, mint kézzel fogható tudomány. Az állampapírok hozama attól függ melyik országban jelenleg (2016) 1-3% között mozog.

Kockázatos befektetésnek szokták mondani a részvényeket, Erről nagyon sokat lehetne vitatkozni, de hosszú távon átlagban a részvények hozama olyan 7-10% közt van. Részvényekbe azonban felesleges, és hülyeség is rövid távon befektetni. Vagyis nem feltétlenül, de akkor az nem befektetés, hanem inkább szerencsejáték. Minél hosszabb az időtáv, annál inkább lesz kevésbé szerencsejáték.

Csak kitérőként szeretném megemlíteni, hogy az összes tuti befektetés, ami garantáltan 30 százalékot hoz az ugyanaz a kategória, mint amikor a nigériai herceg akar neked pár raklap százdollárost küldeni, csak küldj egy kis pénzt a szállításra előbb:) Magyarul átverés. Lehúzás.

Talán sikerült kicsit tisztába tenni a kockázat fogalmát, ha hozzászólnál, vitatkoznál vele, akkor alul a hozzászólásoknál megteheted.

Befektetések egyszerűen 1. – Infláció

Hol van jó helyen a pénzed? A párna alatt mint ahogy nagymamám hitte? Mit csinálj azzal a kis pénzmaggal amit összespóroltál? Hova fektesd be? Ingatlanba? Tartsd bankban? Tőzsdén? Rengeteg lehetőség van, rengeteg variációban, amiket szerintem még gyakorlott pénzügyi guruknak sem mindig egyszerű átlátni. A jó dolog hogy nem kell gurunak lenni hogy el tudj kezdeni befektetni. Ebben a cikksorozatban szeretnék segítséget adni pár cikkben amiket ha megértesz segít majd eligazodni a pénzügyekben. Ez itt az első rész, az inflációról. Azért pont az inflációról, mert mindenütt jelen van. 

Mi az infláció?

Röviden annyi, ha infláció van akkor a pénzed holnap kevesebbet ér, mint ma. Képzeld el, hogy Magyarországon 1000 Forint van forgalomban, amiből a tiéd 10. Ha Magyarország úgy dönt, hogy nyomtat még 100 Forintot, akkor a te 10 forintod kevesebbet fog érni. Magyarországon az infláció 1990 és 2015 között átlagosan 11,4%, ha kivesszük a rendszerváltás utáni pár évet amikor akár 35% is volt, akkor 2000-2015 közti időszakra 4.8%. Forrás: KSH. Az Infláció nagyon leegyszerűsítve azért van, mert pénz kínálata gyorsabban növekszik, mint a termékek és szolgáltatások kínálata. Azaz több pénz lesz elérhető amiért vásárolhatsz.

Ezt azért fontos tudnod, mert ha mondjuk 2000 óta évi 3% fizetésemelést kaptál, akkor valójában csökkent a fizetésed, azaz kevesebbet tudtál megvenni ugyanannyi pénzből. Vagy ha esetleg a megtakarításodat évi 3% mellett helyezted el a bankban, akkor nemhogy nőtt volna, hanem csökkent a félretett pénzed.

Az infláció azonban nem minden esetben rossz. Értelem szerűen a tartozásaid ennyivel kevesebbet fognak érni. Tehát a lakáshitel tartozásod értéke is csökken évente az infláció mértékével. (természetesen a bankok sem hülyék, a hitelkamat minden esetben magasabb lesz, mint az infláció, különben a bank fizet neked, hogy használd a pénzét). Ez igaz az államadósságra is, tehát az államnak is jó ha infláció van.

Deflációról akkor beszélünk, ha a pénzed többet ér, mint tegnap. Általában egy országnak nem jó ha defláció van, egyrészt a tartozásai (államadósság) többet érnek, másrészt van egy fogyasztás visszaszorító hatása. Azaz miért vennék ma TV-t ha holnap kevesebbért megkapom? Ennek viszont a gazdaságra van rossz hatása, ami egy elég csúnya spirálba taszíthatja az országot, de erről majd később talán.

Hogyan számolják ki?

Jogos kérdés hogy hogy lehetne már pontosan mérni az inflációt? Nem lehet, mint nagyon sok mindent még a gazdaságban. Azonban elég pontosan meg lehet becsülni. Ez úgy történik hogy a KSH számítja a fogyasztóiár-indexet (inflációt). Kialakítanak különböző kategóriákat, és azoknak a változását az átlagfogyasztással súlyozva nézik meg az előző évhez képest. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek más az infláció, attól függően miből mennyit fogyaszt. Ha mondjuk egy évben a benzin 50%-kal drágul, de te nem jársz kocsival, akkor neked az infláció kevesebb, mint amit a KSH kiadott, ez persze megint egyszerűsítés, de érted a lényeget.

Hogyan lehet szabályozni?

Ez nagyon bonyolult kérdés, sok közgazdász dolgozik rajta hogy úgy lője be az inflációt, hogy az még jó legyen. Általánosan elfogadott tény hogy kis infláció még jó, nagyon nagy nem, és a defláció sem, a közgazdászok szerint valahol 2% környékén van az infláció egészséges mértéke.  A legegyszerűbb eszköz a “pénznyomtatás”. Ha a jegybank “pénzt nyomtat”, akkor nő a pénz mennyisége, és az infláció is. Egy másik módszer ha a jegybank változtatja az alapkamatot. Ha a kamat nő, drágább lesz pénzt kölcsönözni, csökken a pénz iránti kereslet, az emberek kevesebbet költenek, csökkennek az rak, és velük az infláció.

Összegezve

Ahhoz hogy boldogulj, nem kell tudnod hogy a jegybank hogyan szabályozza az inflációt, vagy hogy milyen hatása van az ország gazdaságára. Elég ha azt tudod hogy mit jelent számodra az infláció, és minden egyes döntésednél figyelembe veszed hogy ez is egy olyan dolog amivel számolni kell.