Befektetések egyszerűen 6: Befektetési Alapok

piggy-bank-968302_640Az eddigi részekben beszéltünk alapvető befektetési formákról, azoknak a kockázatairól, és hogy milyen fontos a diverzifikáló. Ebben a részben egy más termékcsoportról, a befektetési alapokról szeretnék beszélni. Ha bemész egy bankba, és érdeklődsz hogyan fektetheted be a pénzed, szinte biztos hogy a banknál elérhető befektetési alapok egyikét fogják ajánlani. De mi az a befektetési alap pontosan? Mit jelent az ha a Fényes Jövő, vagy valami hasonló rendkívül hangzatos alapba befektetsz?

Az alapok működése

Az alapok az eddig ismertetett termékekkel ellentétben nem közvetlen befektetések. Azaz amíg mondjuk egy részvény esetén egy cégben szerzek közvetlenül tulajdonjogot, addig egy alapnál annyi történik hogy bedobod a pénzt egy nagy kalapba, amit az alap kezelője saját tudása szerint befektet mindenki számára elérhető eszközökbe. Cserébe amit elvárhatsz az az hogy az alap összteljesítményéből veszed ki a részed. Nagyon leegyszerűsítve így működnek az alapok.

Fajtái

Kezelés szerint meg lehet különböztetni aktív és passzív alapokat. Az aktív alapok azok, amikor van egy alapkezelő, aki egy ember és te ha veszel az alapból akkor megbízod hogy kezelje a pénzed. Bízol benne hogy olyan információkkal rendelkezik, amivel te mint egyén nem (mivel ez a munkája) és ezáltal jobban, több haszonért fogja befektetni a pénzed.

A passzív alapokok esetében, a befektetés módja valamilyen előre lefektetett rendszerben történik. Ez azt jelenti, hogy tegyük fel egy alap a BUX index (magyar tőzsdeindex) szerint fektet be. Tehát a magyar tőzsdén jelenlevő összes céget a tőzsdei hányad alapján fogja tartani. Magyarul ilyenkor olyan, mintha az összes tőzsdén jelenlevő cégből vennél, tehát az alaptól nem azt várod hogy valaki okosan befektesse a pénzed, hanem hogy elérd a magyar tőzsde átlagos hozamát.

Befektetési idő szempontjából vannak úgynevezett nyílt vagy zárt végű alapok. A nyílt végű alapokba bármikor be lehet fektetni, és nincs meghatározva előre hogy mikor szűnik meg. A zárt végű alapoknál meg van határozva a cél időpont, amikor megszűnik és kifizetik az összegyűlt pénzt.

Honnan tudod hogy mit csinálnak a pénzeddel?

A kiemelt befektetői információ nevű dokumentum az, ahol érdemes kezdeni, ebben sok lényeges információ megvan, és viszonylag rövid terjedelmű. Ha ez alapján tetszik amit olvastál, akkor lehet tovább lépni. Minden alapnak van egy úgynevezett tájékoztatója. Ebben a dokumentumban megtalálod hogy milyen elvek szerint, mibe, és mennyi költség mellett fektetik be a pénzed. Ezt mindenképpen érdemes elolvasni, és értelmezni mielőtt egy alapba beszállnál. Ezen felül az alapok működése szabályzott, miszerint rendszeres tájékoztatást kell adniuk működésükről. Ezért elérhetők negyedéves, és évese jelentéseik, amit szintén érdemes figyelemmel követni.

Az alapok működése természetesen eléggé szabályozott, nem lehet hogy én kitalálom hogy adjon mindenki pénzt, majd én azt jól befektetem. Szigorú tájékoztatási, működési, ellenőrzési követelmények mellett működhetnek csak.

Előnyök

Sok előnye van az alapoknak. Nem neked kell foglalkoznod vele hogy mibe fektesd a pénzed, nem kell figyelni a piac változásait, ezt valaki másra bíztad. Emellett lehetőséget ad olyan piacokat elérni, amit egyéni befektetőként körülményesebb, vagy drágább lenne. A legnagyobb előny viszont szerintem az hogy diverzifikáltságot ad, ezáltal csökkentve a kockázatot mondjuk egy bizonyos részvényhez viszonyítva. Tehát ha például veszek egy energiaipari alapot, vagy mondjuk egy olajcég részvényét, akkor az olajcéggel nagyobb kockázatot vállalok, mint az egész energiaiparral.

Hátrányok

Az aktív alapok legnagyobb hátránya szerintem a költség. Itthon nem ritka hogy 2-3%-os költséggel dolgoznak. Ezt akkor is kifizeted ha az alap épp pénzt veszít. Ami a legszomorúbb. hogy egy tanulmány szerint az esetek túlnyomó részében az alapok vezetői még az átlagos hozamot sem érik el, és ezért szép summát akasztanak le a befektetőkről. Ma itthon nem nagyon léteznek alacsony költségű alapok. Sokszor ezek az alapok más alapokba fektetnek (alapok alapja), többszörösen megfizetve a költséget. Tehát ha valaki olcsó indexkövető alapokba akar fektetni olcsón (0,1%) akkor külföldre kell menni, ami a különböző devizák miatt árfolyamkockázattal jár.

Összegezve

Mégis szerintem az átlagember számára, aki nem akar rengeteg időt eltölteni pénzügyi beszámolók, és jelentések olvasásával ezek az alapok a legjobbak hogy részt vegyünk a piacon, egyszerűen, és sok esetben olcsón is. A lényeg itt is az hogy tisztában légy vele mit veszel, és ha a termék megfelelő a célod elérésére.

“Befektetések egyszerűen 6: Befektetési Alapok” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.