Befektetések egyszerűen 3: Befektetések típusai

money-1604921_640Mibe fektessek? Gyakori kérdés. Elérkeztünk a sorozat harmadik részéhez, amiben nagy vonalakban bemutatom, milyen típusú befektetések léteznek, és hogy ezek mit is jelentenek a gyakorlatban. Későbbi cikkekben kivesézem majd ezeket egyesével, itt most csak egy összefoglaló képet akarok arról adni, hogy milyen lehetőségekkel is állsz szemben, ha szeretnéd egy kicsit munkára fogni a pénzed.

Mit jelent az hogy befektetés? Egyszerűen annyit, hogy azt a pénzt amit megtakarítottál munkára fogd, vagyis olyan dolgokat vegyél belőle, amik a jövőben remélhetőleg többet fognak érni, vagy folyamatosan fizetnek neked bizonyos időközönként. Olyanba ne fektess, amihez nem értesz. Ezt nem én találtam ki, nálam sokkal okosabb valaki, viszont nagyon igaz. Ezen próbálok most segíteni. A befektetéseket alapvetően két (plusz egy) nagy csoportra lehet bontani.

Fizikai befektetés

Egyrészt fektetheted a pénzed “fizikai dolgokba” (ingatlan, műtárgy, saját vállalkozás, stb.) Ezek olyan dolgok amiknek az értéke remélhetőleg növekedni fog az idő során. Úgy gondolom, hogy ezek nagy szakértelmet kívánnak, én például nem állnék neki hirtelen festményeket vásárolni, vagy ritka autókat azzal a reménnyel, hogy majd többért adhatom el őket. Fogalmam sincs hogy egy festmény mennyit ér, azt se tudom hogyan lehet őket egyáltalán felértékeltetni. Arról sincs fogalmam se, hogy mondjuk hogyan kell őket tartani, milyen hőmérsékleten, páratartalom, vagy fényviszonyok mellett.

Értékpapírok

A másik nagy csoport az értékpapírok. Ez nagyon egyszerűen egy darab papír, igazolás ami bizonyítja hogy valamit birtokolsz. Pontosabban most már nagyon ritkák azok az értékpapírok, amik papír alapúak, manapság ezeket elektronikusan kezelik, és értékpapírszámlán lehet nyilvántartani. (Gyakorlatilag egy olyan bankszámla, amin értékpapírokat, és nem pénzt helyezhetsz el)

Az értékpapírokon belül is két nagy csoportot különböztetünk meg attól függően hogy mit jelent. Az egyik a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények). Ez gyakorlatilag nem más, mint egy elismervény, hogy valaki azért mert pénzt adtál kölcsön neki, a jövőben több pénzt fog visszaadni. Ezeknek is több fajtája van attól függően ki az adósod. Például ha te állampapírt veszel, akkor az államnak adsz kölcsön pénzt, az állam pedig azt garantálja, hogy a lejáratkor visszakapod a pénzed, plusz évente, vagy valamilyen gyakorisággal fizet kamatot a pénzedre.

A másik nagy csoport a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok (részvények). Ez szintén egy elismervény, csak itt nem pénzt adsz valakinek kölcsön, hanem megveszed egy cég (részvénytársaság) egy részét. Ezért a tulajdonrészért te részesülsz a cég nyereségéből (osztalék), valamint a jövőbeni hozamokból. Ebben az esetben nincs lejárat, és nincs semmilyen garancia arra, hogy többet kapsz majd a pénzedért. Azért nem szerencsejáték ez, de erről majd a részvényekről szóló cikkben részletesebben.

A +1 (alternatív befektetések)

Természetesen rengeteg más befektetési forma van, (nyersanyagok, arany, forex, opciók, és számtalan más) ezeket én az egzotikumokba sorolom, és a fenti idézet miatt azt hiszem hogy az átlagembernek jobb is ha itt marad. Elég annyit tudni hogy vannak, és ha érdekel akkor úgyis utánaolvasol, de a befektetések magját a fenti kategóriák adják. Sokan ide sorolják az ingatlanokat is, ami technikailag érthető, én mégis az értékpapírokon kívül  tradicionális befektetésekhez sorolom

Végszóként annyit, hogy minden befektetésnek megvan a kockázata, mindegyikről lesz egy rész ebben a sorozatban. Ha szeretnél hozzászólni, akkor azt alul megteheted.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.