Befektetések egyszerűen 1. – Infláció

stamp-607164_640Hol van jó helyen a pénzed? A párna alatt mint ahogy nagymamám hitte? Mit csinálj azzal a kis pénzmaggal amit összespóroltál? Hova fektesd be? Ingatlanba? Tartsd bankban? Tőzsdén? Rengeteg lehetőség van, rengeteg variációban, amiket szerintem még gyakorlott pénzügyi guruknak sem mindig egyszerű átlátni. A jó dolog hogy nem kell gurunak lenni hogy el tudj kezdeni befektetni. Ebben a cikksorozatban szeretnék segítséget adni pár cikkben amiket ha megértesz segít majd eligazodni a pénzügyekben. Ez itt az első rész, az inflációról. Azért pont az inflációról, mert mindenütt jelen van. 

Mi az infláció?

Röviden annyi, ha infláció van akkor a pénzed holnap kevesebbet ér, mint ma. Képzeld el, hogy Magyarországon 1000 Forint van forgalomban, amiből a tiéd 10. Ha Magyarország úgy dönt, hogy nyomtat még 100 Forintot, akkor a te 10 forintod kevesebbet fog érni. Magyarországon az infláció 1990 és 2015 között átlagosan 11,4%, ha kivesszük a rendszerváltás utáni pár évet amikor akár 35% is volt, akkor 2000-2015 közti időszakra 4.8%. Forrás: KSH. Az Infláció nagyon leegyszerűsítve azért van, mert pénz kínálata gyorsabban növekszik, mint a termékek és szolgáltatások kínálata. Azaz több pénz lesz elérhető amiért vásárolhatsz.

Ezt azért fontos tudnod, mert ha mondjuk 2000 óta évi 3% fizetésemelést kaptál, akkor valójában csökkent a fizetésed, azaz kevesebbet tudtál megvenni ugyanannyi pénzből. Vagy ha esetleg a megtakarításodat évi 3% mellett helyezted el a bankban, akkor nemhogy nőtt volna, hanem csökkent a félretett pénzed.

Az infláció azonban nem minden esetben rossz. Értelem szerűen a tartozásaid ennyivel kevesebbet fognak érni. Tehát a lakáshitel tartozásod értéke is csökken évente az infláció mértékével. (természetesen a bankok sem hülyék, a hitelkamat minden esetben magasabb lesz, mint az infláció, különben a bank fizet neked, hogy használd a pénzét). Ez igaz az államadósságra is, tehát az államnak is jó ha infláció van.

Deflációról akkor beszélünk, ha a pénzed többet ér, mint tegnap. Általában egy országnak nem jó ha defláció van, egyrészt a tartozásai (államadósság) többet érnek, másrészt van egy fogyasztás visszaszorító hatása. Azaz miért vennék ma TV-t ha holnap kevesebbért megkapom? Ennek viszont a gazdaságra van rossz hatása, ami egy elég csúnya spirálba taszíthatja az országot, de erről majd később talán.

Hogyan számolják ki?

Jogos kérdés hogy hogy lehetne már pontosan mérni az inflációt? Nem lehet, mint nagyon sok mindent még a gazdaságban. Azonban elég pontosan meg lehet becsülni. Ez úgy történik hogy a KSH számítja a fogyasztóiár-indexet (inflációt). Kialakítanak különböző kategóriákat, és azoknak a változását az átlagfogyasztással súlyozva nézik meg az előző évhez képest. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek más az infláció, attól függően miből mennyit fogyaszt. Ha mondjuk egy évben a benzin 50%-kal drágul, de te nem jársz kocsival, akkor neked az infláció kevesebb, mint amit a KSH kiadott, ez persze megint egyszerűsítés, de érted a lényeget.

Hogyan lehet szabályozni?

Ez nagyon bonyolult kérdés, sok közgazdász dolgozik rajta hogy úgy lője be az inflációt, hogy az még jó legyen. Általánosan elfogadott tény hogy kis infláció még jó, nagyon nagy nem, és a defláció sem, a közgazdászok szerint valahol 2% környékén van az infláció egészséges mértéke.  A legegyszerűbb eszköz a “pénznyomtatás”. Ha a jegybank “pénzt nyomtat”, akkor nő a pénz mennyisége, és az infláció is. Egy másik módszer ha a jegybank változtatja az alapkamatot. Ha a kamat nő, drágább lesz pénzt kölcsönözni, csökken a pénz iránti kereslet, az emberek kevesebbet költenek, csökkennek az rak, és velük az infláció.

Összegezve

Ahhoz hogy boldogulj, nem kell tudnod hogy a jegybank hogyan szabályozza az inflációt, vagy hogy milyen hatása van az ország gazdaságára. Elég ha azt tudod hogy mit jelent számodra az infláció, és minden egyes döntésednél figyelembe veszed hogy ez is egy olyan dolog amivel számolni kell.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.