Miért érdemes vezetni a kiadásaid

Valószínűleg ezt a cikket már régen meg kellett volna írnom, mivel szerintem a személyes pénzügyeknek ez az alapköve. Utaltam már rá az autós cikkben is, de azt hiszem hogy itt az ideje hogy egy kicsit részletesebben írjak róla hogy miért, és hogyan érdemes a kiadásokat vezetni.

Aki dolgozott már bármilyen cégnél, esetleg egy nagyobb vállalatnál az tudja mennyire nagy hangsúlyt fektetnek ezek a vállalkozások arra hogy mire mennyit költenek. Legalábbis azok akik hosszú távon is folytatni szeretnék a működést. Ha ez így van, akkor miért is ne lehetne ugyanezt az elvet alkalmazni mindennapokra? Igen egy nagy púp az ember hátán, nehéz hozzászokni. Én immár több mint három éve vezetem minden kiadásom, és úgy gondolom hogy nagyon hasznos.

A költségek vezetésnek előnyei

Ez a pénzügyi tervezés alapja. Ha bármilyen jövőbeni tervet akarsz készíteni, ahhoz pontosan kell tudni hogy hol állsz jelenleg. Tudnod kell hova megy el a pénzed. Ha tervezel egy nyaralást például, pontosan fogod tudni hogy mennyit költhetsz rá. Nem fogsz hitelt felvenni nyaralásra, vagy valami hasonló marhaságot csinálni.

Rákényszerít hogy foglalkozz a pénzzel. A könnyen jött, könnyen megy hozzáállás nem vezet sehova.

Megtanít fontossági sorrendet felállítani. Meg fogsz lepődni hogy mennyit költesz olyan dolgokra, amik nem is nagyon fontosak neked. Ha csak úgy ész nélkül költekezel, akkor nem fogsz előrébb jutni.

Jobban megismered a szokásaid. Lehet nem is tudtad mennyire fontos neked elmenj kávézni a munkatársakkal, vagy hogy moziba járj. Vagy lehet hogy tényleg nem fontos, de akkor miért költesz havi 5-10 ezer forintot kávéra? Ilyen dolgokra csak akkor derül fény, ha írsz minden kiadást.

Jobban feltűnik ha valami furcsaság van. Ha tudod hogy mennyi pénznek kell lennie a számládon könnyebb kiszúrni ha valami oda nem illő van a bankszámlakivonaton. Mondjuk véletlenül kétszer vonták le a villanyszámlát, vagy valami hasonló.

A legfontosabb  szerintem mégis az, hogy a kezedbe veheted az irányítást, és tudatosan gazdálkodhatsz a pénzeddel. Tapasztalatból mondom, hogy meg fogod minden egyes nagyobb vásárlásnál kérdezni, hogy valóban szükséged van-e rá. Régen mondjuk simán vettem volna egy új laptopot az évi bónuszból. Most megnézem hogy arra amire használom jó-e még a mostani, és el lehet-e halasztani még egy évvel a cserét.

 Hogyan vezesd a kiadásokat?

A legegyszerűbb a kockás füzet módszer, de szerintem ez nem a legjobb. Főleg akkor nem, ha sok készpénzt használsz. Hamar elfelejt az ember egy bevásárlást, vagy valami apróbb kiadást. Ráadásul ma már annyira jó programok vannak, amik egyszerűvé teszik az adatok elemzését, ezekhez pedig valamilyen adatbázis szükséges, hacsak nem akarsz kézzel és számológéppel számolgatni.

Egy fokkal jobb ha excelben vagy valami más táblázatkezelőben vezeted a kiadásokat. Ez annyiban jobb, hogy megkönnyíti az elemzést, és tudsz szép grafikonokat gyártani. Mindkét manuális módszernél érdemes minél többet használni a bankkártyád.

A technológiai fejlődés egyik nagy előnye, hogy ma olyan számítógépekkel a zsebünkben mászkálunk, amik sokkal többet tudnak azoknál amikkel a holdra szálltunk. Ma már mindenre van egy app, sok ingyenes is közülük. A lényeg hogy a telefon mindig kéznél van, és pár másodpercnél nem tart tovább egy-egy tételt lekönyvelni. Ha utánanézel neten, sokat fogsz találni, Ennek a cikknek nem az a célja hogy összehasonlítsam ezeket az alkalmazásokat. Én egy MoneyControl nevű alkalmazást használok, amiben vezetek mindent, és havonta kiexportálom excelbe ahol ellenőrizhetem hogy minden rendben van-e. Ha jól emlékszem 2 euró volt. Hamar visszahozza annak a két kávénak az árát amennyibe került.

Mire jó a hitelkártya?

Nemrég egy kedves ismerősöm azzal keresett meg hogy gondolkozik rajta hogy kér egy hitelkárát a bankjától. Ebben szeretett volna segítséget kérni hogy melyik a legjobb, illetve mire kell odafigyelni. Én személy szerint használok hitelkártyát elég régóta, és szerintem jó dolog, de oda kell vele figyelni nagyon. Gondoltam összegyűjtöm egy helyre hogy mire kell figyelni, és hogy hogy lehet úgy használni a hitelkártyát hogy te járj jól vele. Lehet hogy sokaknak magától értetődő lesz amit itt leírok, de biztos vagyok benne, hogy lesz akinek segít.

Alapvetően kétféle bankhártya létezik, a hitelkártya, és a betéti kártya. Ez utóbbit szoktuk csak simán bankkártyának hívni. A kettő közt annyi különbség van, hogy a betéti kártyával azt a pénzt tudod elkölteni, ami a bankszámládon van, a hitelkártyával pedig a “bank pénzét” költöd. Legalábbis így szól a marketing. Aki repült már ferihegyről azt majdnem biztos hogy megtalálták a hitelkártya ügynökök amik közvetlenül a duty-free shop után állnak, hogy van egy nagyon jó hitelkártya ajánlatuk. Álltában a egészen a második mondatig kell várni, hogy elhangozzon a csalinak szánt szöveg, hogy akarod-e a bank pénzét költeni 30, 40, 50 napig. Ez igaz, de mindennek ára van. És persze a bank se hülye, kéri majd vissza szépen a pénzt. A lényeg hogy van egy hitelkeret, és addig az összegig a bank meghitelezi neked a vásárlásokat, és még kamatot se kell fizetni egy bizonyos ideig. Sőt még valamilyen jutalmat is kapsz.

Na de ha a bank ingyen ad neked kölcsön, és még a vásárlások után is jutalékot ad, akkor neki ebbe mi a biznisz? Az hogy arra játszanak, hogy lusta leszel, vagy túlköltekezel, és nem fogod tudni időre visszafizetni a pénzt, és akkor viszont kamattal együtt kell visszafizetni. A jutalék is azért van hogy minél többet költs, minél nagyobb eséllyel ne tudd viszafizetni teljesen a hiteled időre. És itt van a buktató, ha nem fizettél időben, akkor orbitális kamatokat fognak elszámolni. Egy gyors pillantás a Bankrációra  és máris láthatod hogy ezek a kamatok 35% körül indulnak, és innen csak felfelé van a sáv. Ez sokkal magasabb mint a provident vagy más személyi hitellel foglalkozó szolgáltató kamatai.

A hitelkártya használat aranyszabályai
  1. Csak azért mert “ingyen” van, ne vegyél meg semmit. Akkor használd a hitelkártyát, ha amúgy is megvennéd, és szükséged van rá. Ezzel a legkönnyebb elcsúszni, ezért figyelj rá. Főleg akkor ha nem vezeted minden kiadásod, és még azt hiszed hogy sok pénzed van, mert a bakszámlád egyenlege nem változik.
  2. Minden esetben fizesd vissza a teljes elhasznált hitelkeretet. Ha ezt megteszed valóban ingyen használod a bank pénzét, és nem fogsz kamatokat fizetni. Nézd meg a kivonatot rendesen, mert lesz egy olyan sor, hogy minimálisan fizetendő összeg. Ne ezt nézd, hanem a felhasznált hitelkeret sort.
  3. Találj ki egy rendszert, ami neked működik, hogy ne felejtsd el. Ideális esetben automatizálni lehetne a visszafizetést, de bank ezt nyilván nem akarja, mert a végén még kevesebb ember csúszna el a fizetéssel. Ahol én vagyok, ott is csak a minimum összeget lehet automatikusan átvezetni a számlák közt, és annak is díja van. No comment. A lényeg hogy legyen egy olyan rendszer, amit majdnem automatikusan be tudsz tartani. Én például csak a hitelkártyát használom ha kártyával fizetek, és amint megjött a fizetés, már töltöm is fel az egyenleget.
  4. Legyen vésztartalékod. Nem csak ezért, de érdemes 3-6 havi kiadásoknak megfelelő összeget vésztartaléknak tartani. Az egyik ok pont ez hogy mindig tudd a hitelkártyatartozást visszafizetni.

Egyszerűnek hangzik, mégse az. És azért nem, mert a rendszer az emberi lustaságra, kapzsiságra, és nem odafigyelésre épít, és jól működik. Sajnos nem találtam itthoni statisztikát, de az USA-ban ez milliárdos üzlet. Szerintem itthon is az, különben nem tolnák annyira…

Előnyök

Ez volt a rossz oldala, de van előnye is a hitelkártyáknak, és ha okosan használod őket, jól jársz velük.

A leginkább kézzel fogható előny a vásárlás utáni visszatérítés. Ha betartod a fenti szabályokat, még jól is jársz. Nekünk például a hitelkártya visszatérítései elegek arra, hogy az összes folyószámla és egyéb pénzügyi termékek havi díját fedezik, és még marad is egy kicsi. Fontos azonban az első szabály itt is, hogy az nem lehet indok vagy érv a vásárlás mellett, hogy úgyis visszajön valamennyi belőle. Az csak a hab a tortán.

A másik jelentős érv legalábbis nekem az hogy kevesebb kockázata van a kártya használatának. Ha mondjuk a neten fizetsz, akkor egy direkt erre fenntartott netes kártya után, amire csak annyit töltesz fel amennyiért vásárolsz a hitelkártya a legbiztonságosabb. Fontos hogy minden vásárlásról kapj SMS-t és ha valami furcsát látsz azonnal szólj a banknak, és azt az összeget neked nem kell kifizetni. Ez betéti kártyánál is így van, csak ott macerásabb mert vissza kell kérni a pénzt, ami tovább tart.

A harmadik előny ami minden bankkártyára igaz, nem csak a hitelkártyákra, hogy meg tudod nézni utólag mire költöttél. Én például ha készpénzt használok akkor másnapra már el is felejtettem mit vettem. Itt viszont meg tudom nézni majd a kivonatot hó végén.

Egy szó mint száz, ha okosan használod, akkor szerintem a hitelkártyának több előnye van, mint hátránya. Ha úgy gondolod hogy tudod majd felelősséggel használni a hitelkártyát, akkor nyugodtan igényelj. Ha nem, akkor inkább használj sima bankkártyát.

Szívesen meghallgatom a te tapasztalataid, érveid is. Lent kommentelhetsz.

Jól fizető állások

Korábbi cikkekben írtam már arról hogy hogyan tehetsz vagyonra szert. A lényeg leírva egyszerűnek hangzik, keress többet, mint amennyit költesz, és a különbséget fektesd be. Az egyenletnek két oldala van, kereset mínusz kiadások egyenlő megtakarítások. Ha többet akarsz megtakarítani, akkor vagy többet kell keress, vagy kevesebbek kell hogy költs. na de mik a jól fizető állások, amikkel többet takaríthatsz meg? Mondhatnám hogy nagyon okos voltam 15 évvel ezelőtt, amikor szakmát választottam, és kitöltöttem az egyetemi felvételi lapot, de az hazugság lenne. Nagyjából fogalmam sem volt, viszont ha most gondolkodnék azon mire adjam a fejem, ezekre figyelnék.

Passzív jövedelem

A pénzügyi függetlenség és a passzív jövedelem elválaszthatatlanok egymástól, kb úgy mint Tom és Jerry. Biztos hallottál már olyan hangzatos mondatokat hogy hagyd hogy a pénzed dolgozzon neked, meg hogy milyen jó dolog munka nélkül pénzt keresni. Én leszek az első aki bevallja hogy eléggé marketing bullshit szagúak ezek a kifejezések, amiket általában gyors meggazdagodást ígérő hirdetésekben látok. Ha belegondolsz, akkor az elv mögöttük nem hülyeség. Azt hogy a pénz dolgozik helyetted én inkább úgy mondanám hogy olyan eszközökkel rendelkezel amik pénzt termelnek neked. És teszik mindezt anélkül hogy neked aktívan részt kellene venni ebben, innen ered a passzív jövedelem kifejezés. De miről is beszélünk pontosan?

Kicsit pontosításként a passzív jövedelem meghatározásához annyit tennék még hozzá hogy szerintem ott húzódik meg a vonal aktív és passzív jövedelem közt, hogy az anyagi juttatásért kell-e folyamatosan időt töltened valamivel, és amint ez megszűnik, megszűnik-e a jövedelem is.  Ha például bemész dolgozni a munkahelyre, akkor az ott töltött időért fogod kapni a fizetésed, tehát aktívan jelen kell lenned. Ha viszont mondjuk beteszed a pénzed a bankba, akkor tök mindegy hogy éppen a strandon sütteted a hasad, vagy meccset nézel a haverokkal Edelweißt szürcsölgetve, a kamatot úgyis megkapod. Ugye milyen jól hangzik? Amikor eléred azt a szintet, hogy a meccsnézés és strandolás, alvás alatt keresett pénz meghaladja a kiadásaidat, elérted a pénzügyi függetlenséget, és szabad vagy. Passzív jövedelmet a következő eszközök termelhetnek:

Tradicionális eszközök

Bankbetétek – A legegyszerűbb eszköz, mindenki ismeri, a jó öreg banki betétet, lekötött betétet és hasonló termékeket. Pénzt teszel a bankba, amire x idő elteltével kicsit több pénzt kapsz vissza. Kockázat gyakorlatilag nulla, viszont ebből nagyon sok kell hogy fedezze a kiadásokat. 2016-ban, amikor ezt írom szinte sehol nem kapsz 1% fölötti kamatot, kivétel talán a Cetelem Takarékszámla, vagy a BNP Paribas bank termékei, de ezek sem kimagaslóak, főleg ha az inflációval is számolunk.

Ingatlankiadás – Ezt szokták a legtöbben ajánlani sokkal job hozamokkal is kecsegtet, mint egy bakbetét. Ha nagyon szigorúan vesszük, akkor nem teljesen passzív bevételi forma, mert mindig lesz tennivaló egy ingatlan kiadásával kapcsolatban, de nem igényel aktív jelenlétet, tehát szerintem azért sorolhatjuk ide. A hátránya hogy viszonylag nagy tőke szükséges hozzá, és nem árt ha értesz az ingatlanokhoz, vagy legalább tudod mire kell figyelni amikor ingatlant veszel.

Jövedelmet biztosító értékpapírok – ide sorolhatóak az államkötvények, kötvények úgy általában, részvények amik osztalékot fizetnek, befektetési alapok bármilyen olyan pénzügyi termék ami nem csak felértékelődéssel teremt haszont.

Nem tradicionális passzív bevételi források

Youtube, egyéb online tartalomszolgáltatás – viszonylag új, én is meglepődtem hogy mennyit lehet ezzel keresni. A modell hogy tartalmat kreálsz, amit a youtube közzétesz, és a te tartalmad alatt megjelenő hirdetésekből kapsz egy bizonyos részt. A socialblade.com-on érdemes körülnézni hogy milyen nagyságrendű pénzeket lehet keresni ilyesmivel. Persze most lehet vitatkozni hogy ez is munka, mert idő és energia kell ahhoz hogy tartalmat generálj. Jogos felvetés, de vajon ha Casey Neistat nem csinálna több videót, akkor a már meglévő anyagból nem-e kapna még elég sokáig egy kis pénzt?

Online oktató platformok – lynda.com, udemy.com csak hogy párat említsek. Itt az üzleti modell az hogy szórakoztató tartalom helyett a felhasználók oktatóanyagokat gyártanak amiket ezeken az oldalakon lehet eladni, és az eladások után kapnak az oktatók részesedést. Hasonlít egy kicsit a könyvkiadáshoz, vagy e-book kiadáshoz, csak azt más platformon lehet végezni.

Pár egyéb ötlet: MobilApp fejlesztés, program fejlesztése, nagyon félve írom le: MLM, stb…

Az én tervem

Én személy szerint főleg két pillérre akarom majd építeni a passzív jövedelmem: az egyik az ingatlan, a másik pedig értékpapírok. Fontos hogy ne minden egy helyen legyen. Az ingatlanokról majd egy külön cikket, az értékpapíroknál pedig elsősorban külföldi értékpapírokban gondolkozom. Nekem fontos hogy ne csak itthoni eszközeim legyenek, ha valami történik szeretett hazánkban akkor ne fájjon annyira. Értékpapíroknál indexkövető passzív alapokban gondolkozom, 60% részvény (VTI) 20% ingatlan (VNQ) és 20% kötvény (BND). Jelenleg kb. 25 százalékát fedezné a teljes kiadásainknak a passzív jövedelem, azonban most még mindent visszaforgatok a befektetéseimbe. Ezek mellett akarok majd valami aktív tevékenységet is, de az lehet esetleg non-profit, vagy olyan ahova nem azért kell bejárni mert jól fizet, hanem mert igazán szeretem.

Egyetértesz? Vitatkoznál? Tudsz esetleg valamit amire nem gondoltam? Szólj hozzá, kíváncsi vagyok a véleményedre.

Így választottunk nyugdíj-megtakarítást – ÖNYP vagy saját portfólió?

Nem lehet elég hamar kezdeni félretenni a nyugdíjra. Habár elég sokat teszünk félre a feleségemmel, idén friss házasként úgy gondoltuk hogy kicsit megnöveljük a nyugdíjcélú megtakarításokat. Nekem van a egy önkéntes nyugdíjpénztáram, amihez kapunk a munkáltatótól hozzájárulást, neki azonban nincs még kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítása. Körülnéztem hogy mik a lehetőségek itthon, elolvastuk a Kiszámoló blogon ezt a remek és részletes cikket, ezek alapján két lehetőséget vizsgáltunk meg: Nyitunk még egy nyugdíjpénztári megtakarítást, vagy nyitunk egy értékpapír számlát , ás saját portfólióban gyűjtjük a pénzt. Ebben a posztban leírom hogy jutottunk el a döntéshez, és megosztom az excelt is amiben a számításokat végeztem.

Nagyjából 30 év távlatban gondolkoztam, mert annyi van még hátra hogy elérjük a nyugdíjkorhatárt. Évi 240 ezer forint befizetés mellett kíváncsi voltam melyik opcióval járunk jobban. Most nem akarok azzal foglalkozni hogy melyik pénztár mennyit hoz, illetve mit lehet elérni a piacon, a két opciót egyenlő feltételek mellett évi 6%-os hozammal számolva vizsgáltam. Az volt az kiindulási alap, hogy a nyugdíjpénztárnál kapunk SZJA jóváírást, emiatt volt vonzó. Azonban az említett Kiszámoló cikkben volt egy érdekes mondat. Elég nagy tőke mellett már nem akkora plusz hozam ez, amiért érdemes több évtizedre felvállalni a kockázatot. Szeretem kiszámolni a dolgokat, ebben az Excelben megtalálod a számításainkat.

Kockázatok

ÖNYP esetén az első számú kockázat az időtáv. Nyugdíjkorhatár előtt csak durva adók mellett férnénk a pénzhez. Kockázat még hogy egyáltalán nem biztos hogy marad végig a SZJA jóváírás rendszere. Esetleges GYED mellett nem is lenne SZJA amiből a jóváírást kaphatná. Szerintem kockázat még a kormányzati szabályozás is, ahogyan a magánnyugdíjpénztárakat, az önkéntes nyugdíjpénztárakat is ellehetetlenítheti egy kormányzat. Ennek kis esélyét látom, és nehéz megjósolni pontosan mit jelentene, de mint kockázat számolni kell vele.

Saját portfólió esetén az eső számú kockázat, hogy saját portfólióban van a pénz. Itt kockázat a saját viselkedésünk, hogy ne pánikoljunk ha épp rosszul áll a piac.  Van már tervem hogy hogy nézne ki a portfólió, és mivel nagyrészt alacsony költségű alapokat szeretnék venni, lesz egy USD/HUF árfolyamkockázat. Ha valaki tud olyan alapról, ami alacsony költség (<0,2%) mellett fektet magyar papírokba, akkor szóljon. Kockázat szintén az adókörnyezet, most úgy néz ki jövőre nem lesz már EHO árfolyamnyereség után, de ez változhat, mint ahogy az árfolyamnyereség adó mértéke is.

Költségek

Az a nyugdíjpénztár amit kinéztem büszkén hirdeti a honlapján hogy náluk a teljes költség 0,40% évente. Szerintem ez kicsit félrevezető, mert ahogy én számoltam ez ilyen befizetés mellett inkább 5%. A befizetett pénz fedezeti, likviditási, és működési alapok közt oszlik meg. Sávosan változó arányban, de évi 240 ezer forint befizetés mellett 12576 forintot vonnának a működési és likviditási alap javára. Ez akárhogy számolom 5%. (Ami furcsa hogy a legalacsonyabb sáv is 0,99% működési alapba történő befizetést ír, tehát sehogy nem tudom a 0,40%-ot értelmezni amit a honlapon írtak.)

A saját portfóliónak lenne számlavezetési díja, ami egy teljesen alap értékpapír számla esetén olyan 1200 forint évente, valamint a megbízások díjai, ami nagyjából 0,2-0,3% körül mozog. Azt kell mondjam ha még a deviza váltás árfolyamkülönbözetét is díjnak veszem akkor is messze vagyunk nagyon a ÖNYP költségeitől. Sokkal inkább tetszik ez a megoldás ha csak a költségeket nézem.

Adózás

ÖNYP esetén 10 év után férnénk a pénzhez, de amíg a nyugdíjkorhatárt el nem érjük, csak a hozamokat vehetjük fel adómentesen, a tőkerészre 15% SZJA és 27% EHO fizetendő. Durva.

Saját portfólió esetén árfolyamnyereség SZJA és EHO (jövőre már csak SZJA) fizetendő, de tartós befektetési számlával (TBSZ) ez elkerülhető.

Várható eredmény

Azt néztem meg hogy mennyi pénzhez férnénk hozzá egy adott évben mindkét lehetőségnél. Az eredmény az alábbi grafikonon látható:

onyp-3

Ha az aktuális egyenleget nézzük, akkor az ÖNYP még a költségei mellett is ekkora összeg befizetése esetén jobban áll, 30 év alatt kb. 2 millió forinttal lenne magasabb az egyenleg, mint a saját portfólió esetén. Ha azelőtt akarjuk a pénzt kivenni hogy elértük a nyugdíjkorhatárt, akkor viszont minden esetben a saját portfólió fog több pénzhez juttatni. Ez nagyrészt az adózási szabályoknak köszönhető, a tőkerész 42%-át be kellene fizetnünk adóként.

Azt is megnéztem, hogy mennyivel magasabb hozam kellene ahhoz hogy a saját portfólió kitermelje az SZJA jóváírást amit a nyugdíjpénztárnál kapnánk. A lenti grafikonon látható úgy hogy csak az adott évet nézem, illetve úgy hogy beleveszem a futamidő alatt felhalmozott kamatokat is.

onyp-2

Így is látszik, hogy nagyjából a 15-ik évtől már 1,5% alatt van, ami nem elhanyagolható, de nem is nagyon jelentős. Főleg úgy nem, hogy ha ezt szembe állítom az ÖNYP 5,24%-os költségével amit a befizetéseimből levonnak. Akkor már az ötödik év után sokkal jobban járunk saját portfólióval.

Miután átrágtuk magunkat az adatokon, megértettük a kockázatokat, úgy döntöttünk hogy saját portfólióban fogunk inkább gyűjteni nyugdíjra. A két fő indok az ÖNYP adóterhei, és a befizetéskor felszámított költségek voltak. Most éppen azt számolom, hogy milyen legyen a portfólió, illetve melyik brókercégnél legyen az értékpapírszámla.

Szerintetek jól számoltunk? Van amit nem vettünk figyelembe pedig kellett volna? Beszéljük meg a hozzászólásokban! Ha tetszett ez a fajta poszt akkor szívesen írok hasonlókat a jövőben is majd.

Pénzügyi Függetlenség

A szüleinknek volt egy jól bevált módszere a boldogulásra. Tanulj, dolgozz amíg el nem éred a nyugdíjt, lazíts nyugdíjas éveidben. Nekik nem nagyon volt választásuk. Egyetemre nem mehetett mindenki, még ha megengedhették volna akkor sem, vagy dolgoztak, vagy gazdálkodtak, majd kaptak nyugdíjat az államtól. Nekik ez a terv nagyrészt bevált. Az viszont egyre világosabb hogy a fiatalabb generációk számára ez a terv nagyon kis valószínűséggel fogja azt az eredményt produkálni amire vágyunk. A blogot azért indítottam, hogy dokumentáljam a saját utam egy alternatív megoldás, a pénzügyi függetlenség felé, de még inkább hogy másoknak segítsek. De mi is a baj apáink tervével kérdezheted teljes joggal.

1. Tanulj

Ezzel az ég világon semmi baj nincs. A tudás, tanulás, az oktatás az amivel szerintem a világ gondjainak nagy részét orvosolni lehetne. Az egyetlen tanács amit itt adnék hogy ne azért tanulj hogy papíron legyen róla. Válassz olyan területet ami eladható, tehát pénzt lehet keresni vele. Ez lesz ugyanis a vagyonépítés alapja.

2. Dolgozz nyugdíjas korodig

Régen a rendszer része volt a teljes foglalkoztatottság, azaz igyekeztek mindenkinek munkát adni. Ma bolondság lenne abban bízni hogy a munkád életed végéig meglesz majd. rengeteg történetet hallottál már te is biztos hogy több év hűséges szolgálat után csak úgy megválik egy cég az alkalmazottjától. Ez természetes, a cégek nem szociális intézmények, hanem életben akarnak maradni.  Inkább figyelj arra hogy hasznos legyél, legyen a munkádnak hozzáadott értéke, hogy ne érje meg megválni tőled. Lásd egyes pontot, valamint ezt a posztot.

3. Lazíts mikor nyugdíjas vagy

Na ez az ahol igazán elvérzik a terv. Ha nem vagy meg 50 felett, akkor szinte biztos hogy nem fogsz annyi nyugdíjat kapni amiből úgy fogsz élni ahogy szeretnél. Örülhetsz majd neki ha a kaja és a rezsi kijön belőle, de azon kívül semmire nem jut majd. Nem fogsz tudni világot járni, vagy bármi legyen az amire vágysz és azért pénz is kell hozzá. Ráadásul már most is majdnem 70 év a nyugdíjkorhatár, akkor meg annyira nem virgonc már az ember, sokkal kevesebb energiája van, nehezebb már az álmokat megvalósítani. Ergo ez egész terv bukó.

Alternatív terv: pénzügyi függetlenség

Az alternatíva terv, aminek külföldön egyre nagyobb rajongótábora van nem sokban különbözik ettől. Annyi a különbség, hogy a fizetésedből elsősorban a jövőd, és ne a mostani életszínvonalad finanszírozd. Tedd el a fizetésed egy jelentős részét, fektesd be, és ha elértél annyit, hogy a hozamokból megélsz, akkor szabad vagy. Csak rajtad múlik ezt mikorra sikerül teljesíteni, saját magadnak szabhatod meg a nyugdíjkorhatárt. Papíron szépen hangzik, meg talán egyszerűen is, azonban a valóságban nagyon nehéz ezt megvalósítani. Rengeteg odafigyelésre, tervezésre, tudatos döntésekre lesz szükséged.

Úgy hiszem, hogy ha sikerül egy jó közösséget kialakítani itt, akkor tanulhatunk egymástól. Sokkal könnyebb szerintem ha van egy közösség akik segítenek egymásnak. Ez ennek a blognak az elsődleges célja.

Utóirat: Ez nem arról szól hogy 45 évesen nyugdíjba vonulsz és otthon ülsz. Ez a választás szabadságról, a függetlenségről szól, és arról hogy soha ne légy senkinek a csicskása. 

A Kamatos Kamat, a Világ Nyolcadik Csodája

“A kamatos kamat a világ nyolcadik csodája. Aki ezt megérti annak fog dolgozni, aki nem, az ellen.” Albert Einsteinről mindenki hallott már, és valószínűleg ezt az idézet is sok helyen szerepelt már, de ettől még nem veszít az értékéből. Mint sok minden más, matematikailag elég egyszerű a képlet, hogy kihasználd az előnyeit először meg kell érteni. Erre szolgál ez a cikk. Vizuális típus vagyok, nekem segít ha látom a dolgokat.

Álmodj nagyot, lépj kicsiket

miniature-1700629_640

Korábban írtam már a célokról, amiben néhány gondolatot adtam arról hogyan érdemes tervezni, célokat állítani. Ebben a cikkben egy egyszerű nézőpontot szeretnék bemutatni, amit alkalmazhatsz szinte mindenhol. Mindenkinek vannak vágyai, álmai, amiket meg szeretne valósítani, viszont sokkal nehezebb tudni, hogy pontosan hogyan. Ugye ismerős hogy azt se tudod hol kezdj neki valaminek, és inkább csak halogatod az egészet. Az interneten mindig lesz elég dolog amivel el lehet vesztegetni pár órát-napot. A logika azt mondatná, hogy kitalálod mit szeretnél, aztán kitalálod hogyan, és megvalósítod. Bárcsak ilyen egyszerű lenne.

Befektetések egyszerűen 6: Befektetési Alapok

Az eddigi részekben beszéltünk alapvető befektetési formákról, azoknak a kockázatairól, és hogy milyen fontos a diverzifikáló. Ebben a részben egy más termékcsoportról, a befektetési alapokról szeretnék beszélni. Ha bemész egy bankba, és érdeklődsz hogyan fektetheted be a pénzed, szinte biztos hogy a banknál elérhető befektetési alapok egyikét fogják ajánlani. De mi az a befektetési alap pontosan? Mit jelent az ha a Fényes Jövő, vagy valami hasonló rendkívül hangzatos alapba befektetsz?

Az alapok működése

Az alapok az eddig ismertetett termékekkel ellentétben nem közvetlen befektetések. Azaz amíg mondjuk egy részvény esetén egy cégben szerzek közvetlenül tulajdonjogot, addig egy alapnál annyi történik hogy bedobod a pénzt egy nagy kalapba, amit az alap kezelője saját tudása szerint befektet mindenki számára elérhető eszközökbe. Cserébe amit elvárhatsz az az hogy az alap összteljesítményéből veszed ki a részed. Nagyon leegyszerűsítve így működnek az alapok.

Fajtái

Kezelés szerint meg lehet különböztetni aktív és passzív alapokat. Az aktív alapok azok, amikor van egy alapkezelő, aki egy ember és te ha veszel az alapból akkor megbízod hogy kezelje a pénzed. Bízol benne hogy olyan információkkal rendelkezik, amivel te mint egyén nem (mivel ez a munkája) és ezáltal jobban, több haszonért fogja befektetni a pénzed.

A passzív alapokok esetében, a befektetés módja valamilyen előre lefektetett rendszerben történik. Ez azt jelenti, hogy tegyük fel egy alap a BUX index (magyar tőzsdeindex) szerint fektet be. Tehát a magyar tőzsdén jelenlevő összes céget a tőzsdei hányad alapján fogja tartani. Magyarul ilyenkor olyan, mintha az összes tőzsdén jelenlevő cégből vennél, tehát az alaptól nem azt várod hogy valaki okosan befektesse a pénzed, hanem hogy elérd a magyar tőzsde átlagos hozamát.

Befektetési idő szempontjából vannak úgynevezett nyílt vagy zárt végű alapok. A nyílt végű alapokba bármikor be lehet fektetni, és nincs meghatározva előre hogy mikor szűnik meg. A zárt végű alapoknál meg van határozva a cél időpont, amikor megszűnik és kifizetik az összegyűlt pénzt.

Honnan tudod hogy mit csinálnak a pénzeddel?

A kiemelt befektetői információ nevű dokumentum az, ahol érdemes kezdeni, ebben sok lényeges információ megvan, és viszonylag rövid terjedelmű. Ha ez alapján tetszik amit olvastál, akkor lehet tovább lépni. Minden alapnak van egy úgynevezett tájékoztatója. Ebben a dokumentumban megtalálod hogy milyen elvek szerint, mibe, és mennyi költség mellett fektetik be a pénzed. Ezt mindenképpen érdemes elolvasni, és értelmezni mielőtt egy alapba beszállnál. Ezen felül az alapok működése szabályzott, miszerint rendszeres tájékoztatást kell adniuk működésükről. Ezért elérhetők negyedéves, és évese jelentéseik, amit szintén érdemes figyelemmel követni.

Az alapok működése természetesen eléggé szabályozott, nem lehet hogy én kitalálom hogy adjon mindenki pénzt, majd én azt jól befektetem. Szigorú tájékoztatási, működési, ellenőrzési követelmények mellett működhetnek csak.

Előnyök

Sok előnye van az alapoknak. Nem neked kell foglalkoznod vele hogy mibe fektesd a pénzed, nem kell figyelni a piac változásait, ezt valaki másra bíztad. Emellett lehetőséget ad olyan piacokat elérni, amit egyéni befektetőként körülményesebb, vagy drágább lenne. A legnagyobb előny viszont szerintem az hogy diverzifikáltságot ad, ezáltal csökkentve a kockázatot mondjuk egy bizonyos részvényhez viszonyítva. Tehát ha például veszek egy energiaipari alapot, vagy mondjuk egy olajcég részvényét, akkor az olajcéggel nagyobb kockázatot vállalok, mint az egész energiaiparral.

Hátrányok

Az aktív alapok legnagyobb hátránya szerintem a költség. Itthon nem ritka hogy 2-3%-os költséggel dolgoznak. Ezt akkor is kifizeted ha az alap épp pénzt veszít. Ami a legszomorúbb. hogy egy tanulmány szerint az esetek túlnyomó részében az alapok vezetői még az átlagos hozamot sem érik el, és ezért szép summát akasztanak le a befektetőkről. Ma itthon nem nagyon léteznek alacsony költségű alapok. Sokszor ezek az alapok más alapokba fektetnek (alapok alapja), többszörösen megfizetve a költséget. Tehát ha valaki olcsó indexkövető alapokba akar fektetni olcsón (0,1%) akkor külföldre kell menni, ami a különböző devizák miatt árfolyamkockázattal jár.

Összegezve

Mégis szerintem az átlagember számára, aki nem akar rengeteg időt eltölteni pénzügyi beszámolók, és jelentések olvasásával ezek az alapok a legjobbak hogy részt vegyünk a piacon, egyszerűen, és sok esetben olcsón is. A lényeg itt is az hogy tisztában légy vele mit veszel, és ha a termék megfelelő a célod elérésére.

A legjobb befektetés ha saját magadba fektetsz

A jó pap holtig tanul. Ha belegondolunk hogy a közmondások általában népi bölcsességek, amik hosszú idő alatt alakultak ki, akkor lehet hogy érdemes odafigyelni rájuk. Erre biztosan az egyre biztosan. Nem csak a papokra vonatkozik ez viszont, ha bármiben jó akarsz lenni akkor sosem szabad abbahagyni a tanulást, saját magad fejlesztését! A tudás hatalom! Miért? Lássuk!