Egy amerikai felmérés szerint az emberek
valamivel több mint 4 milliárd dollárt költenek impulzusvásárlásokra. A
szám elég megdöbbentően nagy, még akkor is, ha odakint azért jóval
többen élnek. Sajnos nem találtam ide vonatkozó statisztikást itthonról,
de biztos vagyok benne hogy itthon sincs másként, és rengeteget költünk
ezekre a “meglátni és megszeretni” indíttatású vásárlásokra. Az
impulzusvásárlás nem más, mint amikor valami olyat veszel, amit nem
terveztél előre. Az egyik legkönnyebb módja annak hogy sokkal több pénzt
költs, az hogy valamilyen oknál fogva egy hirtelen döntéssel olyan
dolgokra költesz, amire nincs szükséged.
Biztosan észrevetted már, hogy több
kaját vásárolsz a boltban, ha éhesen mész el vásárolni, vagy jártál úgy
hogy mikor hazaértél akkor csomó olyan dolgot találtál a szatyorban amit
nem is feltétlenül akartál megvenni. Addig, amíg ezek apró dolgok, nem
történt akkora tragédia. A lényeg amire fel szeretném hívni a figyelmet
ezzel a rövid cikkel, ismerd fel amikor csak egy impulzus alapján veszel
meg valamit. Egy egész szakma épül erre, úgy hívják: marketing. Ízek,
illatok, dekoráció, termékek elhelyezése, mind mind eszköz arra, hogy
többet vásárolj. Nem könnyű, de ha van rá egy rendszered, akkor ellen
lehet állni a kísértésnek.
Egy kis pszichológia
Sajnos sokak számára a vásárlás egyfajta
terápia szerepét is betölti. Nem kis mértékben annak a rengeteg
üzenetnek amit éveken, évtizedeken át hallunk a TV-ből, a
munkatársainktól, a baráti társaságunktól, vagy az internetről. Attól
leszel több, ha valamit birtokolsz. Az agyunk pedig összeköti ezt az
érzést a vásárlással, és jó érzés lesz valami újnak a birtokában lenni.
„De jó ez a póló, cipő, ruhácska, Ipad, kocsi, lakás, (random valami),
annyira sokat dolgoztam érte, megérdemlem.” Biztos nem újdonság ez a
koncepció. Biztosan ismersz valakit, aki járt már gy, netán te is vettél
valamit, mert megérdemled. Én igen, nem kellett volna. Másik példa, ha
éhesen mész boltba, biztos észrevetted már hogy több kaját veszel.
Nem titok, hogy nem vagyok a marketing,
mint szakma nagy tisztelője. Addig ameddig egy termék jó tulajdonságaira
hívja fel a figyelmet, addig rendben van. Akkor kezdődik a baj, amikor a
marketinggel hozzáadott értéket szeretnének a cégek generálni. Magyarul
többért szeretnék eladni a terméket, mint amennyi annak
használhatósága, tulajdonságai, minősége alapján elvárható lenne. Elég
necces terület ez, sok hazugságnak, és nem feltétlenül etikus
viselkedésnek ad lehetőséget. Na de elkalandoztam egy kicsit.
A kereskedelem elég nagy része arra van
optimalizálva, hogy a fogyasztók hirtelen fogyasztási vágyát kihasználva
eladásokká változtassa azokat. Nem tudom észrevetted-e már hogy
mennyire könnyű ma vásárolni. Ha bemész egy plázába, vagy hipermarketbe,
akkor szinte minden ott lesz egy helyen, és már maga a termék eszedbe
juttatja, hogy lehet hogy szükséged van rá. Erre még rátesz jó pár
lapáttal az online kiskereskedelem. Lassan itthon is kezd egyre inkább
elterjedté válni ez a vásárlási forma. Pár évet a jövőbe tekintve
valószínűleg ott fogunk itthon is tartani, mint az USA ilyen téren.
Itthon is egyre inkább elérhetőek lesznek az online felületek, Ebay,
Amazon, stb. Mi sem könnyebb, mint pár kattintással megvenni valamit,
ami holnap ott van az ajtód előtt. Még a fotelből sem kell felkelni.
Csak a hitelkártya kivonatot ne kéne megnézni minden hónapban!
Hogyan állhatsz ellen?
Lista. Tervezz előre,
készíts bevásárlólistát, és csak azt vedd meg ami szerepel a listán.
Nagyobb dolgok esetén egy jó trükk, hogy ha valami eszedbe jut, hogy
szükséged van rá, írd fel egy listára, majd tedd el egy hónapra a listát
valahová. Ha egy hónap múlva is úgy érzed, hogy szükséged van arra amit
felírtál akkor hajrá, de legalább tudod, hogy nem hirtelen
felindulásból veszed meg.
A leárazás nem feltétlenül jó dolog.
Tegyük fel hogy meglátsz egy ruhadarabot, vagy kütyüt jelentősen
leárazva. Tudod is hogy le van árazva, mert általában többért szokták
adni az a terméket, és nem csak egy trükkről van szó, mint amikor
kiragasztják 3 méteres betűvel a bolt kirakatára hogy -70%. Gondold
végig, hogy tényleg szükséged van-e arra a termékre? Ha felesleges
dolgot veszek, akkor tök mindegy mennyiért vetted, akár 90%-al olcsóbban
akkor is csak kidobott pénz volt. Előbb legyen meg a szükséglet, ne az
árcédula teremtse azt!
Ne menj “shoppingolni”!A
shoppingolás, mint időtöltés az egyik legdrágább szórakozás. Ha tudod
hogy hajlamos vagy hirtelen felindulásból megvenni dolgokat, akkor ne is
menj shoppingolni. Kerüld a plázákat.
Vezesd a kiadásaid! Ha már egyszer költesz, akkor tudd mennyit költöttél. Ha meglátod a sok felesleges dolgot a kiadásaid közt, meg fogod gondolni legközelebb hogy tényleg szükség van-e a következő kacatra.
Számold ki mennyi idődbe kerül!
Hajlamosak vagyunk csak pénzben gondolkodni. Az a pénz azonban munkából
jön, ahol ott kell lenni, és valószínűleg nem azért vagy ott, mert
nagyon szereted. Számold ki mennyi a nettó órabéred, és fordítsd le a
dolgok árát munkaórára. Ja, hogy egy új telefonért 3 hetet kell
dolgozni? Máris nem annyira csábító mint megvenni hitelkártyára 10
ezerért, plusz két éven át még 10 ezerért havonta.
Olvasd el Vicky Robin Pénzt vagy Életet című könyvét. Megtanít majd hogy hogyan határozd meg a tárgyak értékét objektíven, hogy aztán valós tényeken alapuló döntéseket hozhass. Nagyon röviden mindenért idővel fizetsz, ami végső soron az életedből egy kis szelet. Legtöbben úgy szerezzük a pénzünket hogy az életünk egy részét egy munkáltatónak adjuk a fizetségért cserébe.
Tartsd észben a céljaid! Vajon e a vásárlás segít-e elérni a céljaid, vagy hátráltat benne. Elég könnyű meghatározni, és ismét csak jó motiváció lesz.
Ez csak egy pár tipp arra, hogy tudatos vásárlóvá válj, és ne a munkád, a pénzed rabszolgájává. A választás a tied.